KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Miként a képviselő úr is említette, az Országgyűlés már több ízben kapott tájékoztatást a Biztonsági Tanács Szerbia és Montenegró ellen hozott embargós határozataiból fakadó veszteségekről, és a Kormánynak a nemzetközi, illetve a hazai porondon tett erőfeszítéseiről a kárenyhítés érdekében.
A fenti nemzetközi kötelezettség teljesítéséből fakadó kárunk összege az elmúlt év végéig 340 millió dollárra rúgott, és ez év végéig eléri vagy meghaladja a 650 millió dollárt, különösen abban az esetben, ha különféle, ezzel kapcsolatos nemzetközi ellenőrzési rendszer, tranzit engedélyezési rendszer nem működik elég gördülékenyen.
(14.40)
Tehát ez év végéig valóban elérhetünk egy egymilliárd dolláros veszteségi nagyságrendet.
A Kormány és a magyar diplomácia 1992 júniusa óta tett folyamatos és széles körű nemzetközi kárenyhítési lépései remélhetőleg elvezetnek majd ahhoz, hogy az érintett nemzetközi szervezetek, illetve országok jelenleg együttérzésről tanúskodó magatartása konkrét anyagi támogatásban is kifejeződik.
Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az 1992 és '93 folyamán egyre szigorodó embargós korlátozások miatt számos magyar gazdálkodó — nagy és kis cég egyaránt — működőképessége veszélybe kerül. Ezért a Kormány augusztus végén döntött arról, hogy a költségvetés szabta korlátok között átmeneti és részleges támogatást nyújt a legnehezebb helyzetbe került gazdálkodóknak.
Az 1993. évi pótköltségvetés 470 millió forintot különített el egyedi támogatásokra, amelyből a Kormány döntése alapján a felét, 235 millió forintot lehet felhasználni a BT-embargó miatti vállalati veszteségek enyhítésére.
Az említett költségvetési keret másik fele más jellegű veszteségek, így például az Európai Közösség állat-egészségügyi intézkedései miatti károkat enyhíti.
Az a döntés született, hogy a károsult cégek a bizonyíthatóan embargós károk enyhítésére korábban felvett vagy jelenleg nélkülözhetetlenül szükségessé váló hiteleikhez kamattámogatásban részesülnek. E kamattámogatási mechanizmust, a kárigény dokumentálásának módját, az elbírálás feltételrendszerét az érintett tárcák közösen, szeptember folyamán, tehát még e hónap folyamán hirdetik meg a gazdasági napilapokban, így lehet erről tájékozódni és a Külkereskedelmi tájékoztatóban is ezzel párhuzamosan.
Ezt követően kárenyhítési igényét, pályázatát minden hazai gazdálkodó, tehát nagy- és kisvállalat, a képviselő úr által említett dél-alföldi kisvállalkozók is benyújthatják az illetékes ágazati minisztériumokhoz. A tényleges és dokumentált veszteségek alapján tárcaközi bizottság bírálja majd el, hogy a költségvetés rendelkezésére álló szűkös keretből végül is mely cégek és vállalkozók részesülhetnek kamattámogatásban.
Emellett a Kormány döntése értelmében a károsult cégek más kedvezménnyel, kárenyhítési lehetőséggel is élhetnek, rendkívüli méltányosságból ugyanis az APEH saját hatáskörben adóhalasztást és részletfizetési kedvezményt nyújthat.
Szeretném a képviselő urat biztosítani arról, hogy a Kormány, és ezen belül a külgazdasági diplomácia továbbra is újabb és újabb kezdeményezéseket tesz a szükséges anyagi támogatás megszerzésére. Nem szeretném azonban olyan reményekkel kecsegtetni, hogy ennek rövid távon érdemi hozadéka lesz a nemzetközi intézmény- és szervezetrendszer ismert sajátosságai következtében.
Emellett még megjegyezném, hogy a pénzügyi kormányzat azt is vizsgálja, hogy milyen eszközök különíthetők el az 1994. évi költségvetésből embargós veszteségeink enyhítésére. Kérem, hogy képviselő úr szíveskedjék válaszomat elfogadni. (Taps a jobb oldalon.)
