DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nem kívánok a közoktatási törvény általános vitájának végén visszaélni az önök türelmével - és ha jól látom, még más indítványok megtárgyalására is sort kellene keríteni a mai napon -, azonban úgy terveztük és úgy tartjuk szükségesnek, hogy a törvényjavaslat általános vitájának végén röviden össze kívánjuk foglalni azokat a kritikai észrevételeinket, amelyeket már egységében Fodor Gábor képviselőtársam vezérszónoklata megemlített, és amelyeken külön-külön, egyes részkérdések tekintetében az általános vitában elmondott hozzászólásainkban próbáltunk alátámasztani és részletesebben argumentálni.
A tegnapi nap folyamán azzal a - kicsit középerősnek tetsző - szónoki fordulattal szerettem volna kezdeni a hozzászólásomat, hogy "az égiek is megharagudtak a közoktatási törvényre", mert éppen a törvényjavaslat vitája idején kezdett el dörögni az ég. Mára, hála Istennek, jó idő lett, és hihetetlen a kánikula - úgyhogy ezt a szónoki fordulatot most már a képzavar okán sem tudom elmondani.
Valóban úgy ítéljük meg azonban, hogy súlyosak és alapvetőek azok a kritikai észrevételek, amelyeket most, összefogásképpen újra el kell mondanunk. Mik is ezek? Egészen röviden:
Elsősorban úgy ítéljük meg, hogy nem elfogadható a törvényjavaslatból kirajzolódó törekvés, amely a magánoktatásra is kiterjedő állami monopóliumot kíván megvalósítani. Ezt több ponton és több fórumon is kifejtettük, hogy azok az elképzelések, amelyek mind az alap- és kerettantervek meghatározásában, mind a vizsgakövetelmények, illetve a taneszközök meghatározásában lényegében kizárólagos állami befolyást teremtenek meg, és semmilyen egyéb társadalmi, politikai és szakmai érdekképviseletnek nem teremtenek tényleges beleszólási jogot, olyan változást jelentenek a közoktatás rendszerében, amely számunkra nem fogadható el.
Ugyanúgy nem tartjuk elfogadható megoldásnak azt a változtatást sem, amelyik a kötelező, egységes iskoláztatás korhatárát a mai 14 éves életkorról 10 éves korra kívánja leszállítani - elsősorban ennek a változtatásnak a társadalompolitikai hatásai következtében.
Ugyanígy nagyon fontos megemlítenünk, hogy szerintünk kaotikus helyzetet okozna az iskolaszerkezet törvényjavaslatban tervezett változtatása, amelyik nem a sokszínűséget, hanem az áttekinthetetlenséget és a nehezen átjárhatóság helyzetét okozza.
Véleményünk szerint a benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság e kérdésben hatályos és érvényes állásfoglalása ellenére sem tisztázza a "világnézeti sokszínűség", a "világnézeti semlegeség" kérdését. Elég csak arra utalnom, hogy az óvodai nevelés keretében teszi lehetővé a vallásos nevelést, illetve azt, hogy az önkormányzati iskolákban is lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a tanórák között szerepelhessen a hitoktatás kérdése. Elég csak arra utalnom, hogy az önmagában egy terminológiai vitára ad - jogosan - lehetőséget, amit tegnap egy képviselőtársam említett: a világnézeti meggyőződés szerinti nevelés lehetőségét teremti meg akkor, amikor lehet, hogy a gyermek, a tanuló világnézeti választása eltér a szülők világnézeti meggyőződésétől.
Külön felszólalásban említettük meg azt a helyzetet, hogy semmilyen pontos garanciát és világos, áttekinthető képet nem nyújthat a törvényjavaslat arra, hogy a törvényjavaslatban jelzett változtatásoknak honnan teremtődnek meg a pénzügyi alapjai, egyáltalán: az oktatásfinanszírozás, a közoktatás finanszírozásának új rendszeréről semmilyen áttekinthető, világos, összefüggő képet nem mutat.
Külön szeretném végül megemlíteni: számunkra nem fogadható el a változtatásnak az az iránya, amely az önkormányzatokat érinti a közoktatási törvényjavaslatban. Mi úgy ítéljük meg, hogy a közoktatási törvény előttünk fekvő változata lényegében kiiktatja az önkormányzatokat a közoktatáspolitika szférájából, azzal az egyszerűnek és tulajdonképpen lényegtelennek tetsző változtatással, hogy az önkormányzatok önkormányzati törvényben meglévő ellátási felelőssége helyébe az intézményfenntartási kötelezettséget helyezi. Azt az intézményfenntartási kötelezettséget, amely egyrészt magában foglal egy finanszírozási kötelezettséget - amiről külön szeretnék beszélni -, más részről megteremti az önkormányzatok számára azt a jogosultságot, hogy természetesen az eddigiek szerint is ők nevezik ki a különböző önkormányzati oktatási intézmények vezetőit, illetve azt a jogosultságot teremti meg, hogy jóváhagyhatják az egyes oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát, illetve az egyes oktatási intézmények pedagógiai programját.
(18.10)
Ez a jóváhagyás azonban - a központilag szabályozott helyi közügy az oktatásügy tekintetében - az önkormányzatok számára semmilyen tényleges, tartalmi beleszólási lehetőséget nem nyújt, hisz a törvényjavaslatban meglévő szakaszok kizárólag a jogszabályellenes, jogszabályba ütköző pedagógiai program, illetve szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának a megtagadási lehetőségét tartalmazzák.
Az önkormányzatok számára tehát ez a mostani megoldás lényegében azt az állapotot hozza, hogy abban a helyzetben, amikor az oktatás szinte valamennyi tartalmi elemében a központi állam szabályozási lehetőségeinek nyit tág teret ez a közoktatási törvényjavaslat, a helyi önkormányzatok a korábbi helyzethez képest erről a szféráról teljesen kiszorulnak, illetve visszaszorulnak.
Ami pedig a finanszírozás kérdését illeti, az a költségvetési normatíva, amit a költségvetési törvényben meghatározott módon az önkormányzatok megkapnak, a pedagógusok bérköltségét fedezi, így az intézmények fenntartásával kapcsolatos költségek teljes egészében az önkormányzatokat terhelik. Ez a szituáció, amelyik lényegében azt jelenti, hogy a közoktatási intézmények költségvetését tekintve körülbelül 60:40%-os lesz a hozzájárulása a központi államnak, illetve az önkormányzatoknak, gyakorlatilag annak a politikai konfliktusnak az aknáját helyezi el az önkormányzatok és az önkormányzatok által fenntartott oktatási intézmények között, amelyik a jó Kormány-rossz önkormányzat politikai konfliktusában jelenik meg. Félő, hogy ez a konfliktus már most, a közalkalmazotti törvény bértáblázatának bevezetésével kapcsolatban, az ezzel kapcsolatban elhangzott kormányzati javaslat kapcsán kirobbanó politikai konfliktus lesz. Azonban egészen biztosra vehető, hogy ez a politikai konfliktus jellemzi majd az oktatási intézmények finanszírozását abban az esetben, hogyha a törvényjavaslat megoldása lesz végül is hatályos, mert lényegében valamennyi, az oktatási intézmény működéséhez szükséges feltétel biztosítása az önkormányzatot fogja terhelni úgy, hogy erre tulajdonképpen semmilyen költségvetési támogatást nem kap, szemben azokkal a hangoztatott elvekkel, amelyeket a közoktatási törvényjavaslatnak is a preambuluma vagy a bevezető szakaszai jeleznek, amelyek az állami tehervállalásnak a kötelezettségét állapítják meg, a központi kormányzat anyagi tehervállalásának is a kötelezettségét állapítják meg.
Tehát például a pedagógiai programok, a fejlesztések, a közoktatás színvonalának, az oktatási folyamat színvonalának a javításához szükséges valamenynyi költség lényegében az önkormányzatokat terheli úgy, hogy a pedagógusok bérét leszámítva ehhez semmilyen költségvetési hozzájárulást nem kapnak.
Véleményünk szerint tehát nem pusztán arra van szükség, hogy ezen a közoktatási törvényjavaslatban leírt és elképzelt finanszírozási rendszeren változtassunk, hanem arra, amit tegnap Varga Mihály képviselőtársam a hozzászólásában el is mondott, hogy világosan lehessen látni, hogy mi is lesz a közoktatás finanszírozásának az új rendszere, honnan teremti elő a központi költségvetés az ehhez szükséges anyagi feltételeket, nehogy ahhoz hasonló helyzet álljon elő, mint ami most a közalkalmazotti törvény bértáblázatának a bevezetésével kapcsolatban tapasztalható.
Összefoglalva tehát, azt szeretnénk elmondani, hogy a módosító indítványaink épp folyamatban lévő beadásával alapvetően ezekre a - vezérszónoklatban, illetve az általános vitában elhangzott hozzászólásokban érintett - gócpontokra irányítjuk a figyelmünket. Mi nagy reményekkel fordulunk a különböző bizottságokban az elkövetkező napokban vagy hetekben lezajló módosító indítványok feletti vitára. Reméljük, hogy a hosszú egyeztetés után, amelyikkel kapcsolatban megoszlanak ugyan a vélemények - és én semmifajta reakciót nem szeretnék kiváltani, tehát valóban csak hírt közlök ezzel, hogy hosszú egyeztetés volt, és ezzel nem szeretném minősíteni az egyeztetést semmilyen körülmények között sem -, alkotó és valóban a különböző, eltérő koncepciókra nyitott viták tapasztalhatóak majd valamennyi bizottságban.
Mi úgy ítéljük meg, hogy a mai helyzetben - amikor mindegy, még egyszer mondom, milyen okból, de több évet vett igénybe ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése - természetesen fontos szempont lehet az, hogy minél hamarabb és minél gyorsabban fogadja el a közoktatási törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Parlamentje, de mindenek előtt - és különösen ez előtt a szempont előtt - az a szempont áll, hogy egy jó, stabil és a közoktatás számára biztos kereteket nyújtó közoktatási törvényjavaslatot tudjunk megalkotni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) Elnök úr, módosító indítványaink egy részét éppen most adjuk be.
