SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Érzékeltem már a vita elején, hogy elnök úr kereste az MDF vezérszónokát - és nem találta. Ez nem volt véletlen, mert eredetileg úgy alakult, hogy nem állítottunk vezérszónokot, illetőleg most is ez a helyzet, és én sem egy ilyen minőségű megnevezésben kértem most szót.
Nem állítottunk vezérszónokot, mert a vezérszónok-állítás szempontjai körében azt szoktuk mérlegelni, hogy várható-e egy javaslat kapcsán nagyobb vita vagy sem, és ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági megvitatása azt prognosztizálta, hogy ebből nagyobb vita nem lesz. Tehát úgy ítéltük meg, hogy bár nagyon fontos kérdésről, nagyon fontos - az igazságszolgáltatást érintő - részkérdésről van szó, de mégsem lesz arra szükség, hogy vezérszónoki rendben, a szükségesnél nagyobb mértékben vegyük igénybe a Ház figyelmét, és más kérdésektől - amik szintén nagyon-nagyon fontosak vagy talán még fontosabbak - vonjuk el az időt. Tehát ez egy magyarázat is és egy indok is arra, hogy mi nem állítottunk vezérszónokot.
Tudniillik az alkotmányügyi bizottságban gyakorlatilag vita, gyakorlatilag ellenérv a törvény-előterjesztéssel kapcsolatban nem merült föl. Az általános vitára bocsátás tekintetében sem volt olyan a szavazás, ami előrevetítette volna ennek a törvényjavaslatnak az ellenzéki opponálását.
Mindezek előrebocsátása mellett, én tulajdonképpen csak nagyon-nagyon röviden szeretnék néhány megjegyzést tenni az imént elhangzottakra.
(16.50)
Az egyik az az, hogy Hack Péter képviselőtársam felszólalásából egy olyan vélemény csendült ki, hogy ha ez nem is került így kifejezetten megfogalmazásra, de mintegy azt foglalta implicite magában, hogy Magyarországon a bíróságok netán nem lennének függetlenek. Én azt hiszem, hogy ez a megállapítás abszolúte megalapozatlan, hiszen a bírói függetlenség jogintézménye a jogállamiság elválaszthatatlan része, és mindazt, hogy ez nálunk megvan és működik, mindeddig senki, sem befelé, sem kifelé, sem kívülről, sem belülről, sem az országon belül, sem nemzetközi tekintetben soha nem vonta kétségbe. Hogy ezek az alkotmányos intézmények élnek és működnek, ez köztudott és ezt el kell mondani, és igenis erre rá kell mutatni, hiszen az egész bírói kar működésének alkotmányos jogi szabályozása, beleértve a kinevezéstől egészen az előremenetel kérdésének automatizmusáig, ideértve a fegyelmi felelősség kérdésének kezelését, teljes mértékben élnek és léteznek azok az alkotmányos intézmények, amelyek a bíróságnak és a bírói hatalomnak a végrehajtó hatalomtól és természetesen a törvényhozó hatalomtól, tehát a másik államhatalmi ágtól való függetlenségét teljes mértékben biztosítják.
Szabad legyen rámutatnom arra, itt ma elhangzott Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a neve, az imént olvastam nyilatkozatát, ahol kifejezetten arra kérdeztek rá, hogy látja-e valamilyen csorbulatát a bírói függetlenségnek?
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, akinek egyébként - talán ez sem ismeretlen a jogásztársadalom részéről - vannak szakmai kérdések, amelyekben különvéleménye van az igazságügy-miniszter úr véleményéhez képest, illetőleg tett és tesz kritikai megjegyzéseket az igazságügy-miniszter úr egyes megnyilvánulásaival kapcsolatban; ezt a kérdést illetően a leghatározottabban elhárította bármiféle bírálat indokát és jogosságát.
Én emlékszem a Legfelsőbb Bíróság elnökének a bizottsági meghallgatására is, amikor még elnökjelölt volt, és hadd tegyem hozzá, rám nézve rendkívül impozáns módon azt mondotta, hogy ő addig, de csak addig kíván a helyén maradni, amíg Magyarországon a bíróságok függetlenek.
Nos, mindezt el kellett ahhoz mondanom, nehogy itt a bíróságok helyzetével kapcsolatos általános képet illetően valamiféle téves gondolkodás hódítson tért.
Még egyet szeretnék hangsúlyozni: a bizottságban a Kormány képviselőjének tájékoztatásából elhangzott, hogy ezzel a törvénnyel, ami itt most előttünk fekszik, az érdekeltek, a bírák, az érdekvédelmi szervezeteik, illetőleg a bírósági önkormányzati szervezetek a legmesszebbmenőkig egyetértenek, sürgetik ennek a rendezésnek a megvalósítását, és úgy érzik - és úgy ítélik meg -, hogy a megfelelő, zavartalan működéshez ennek a törvénynek a mielőbbi megalkotása szükséges.
Úgy gondolom, tisztelt Képviselőtársaim, hogy ha az érdekeltek, azok, akiknek a működésük szabályozásáról független, pártatlan és minden szempontból megfelelő, igazságos tevékenységükről szó van, és ehhez akarjuk a feltételeket biztosítani, ha ők maguk így ítélik meg ezt a törvénytervezetet, akkor úgy és akkor járunk el helyesen, hogyha késedelem nélkül igyekszünk ezt a törvényt elfogadni, így, bár hangsúlyozom, nem mint vezérszónok, hanem mint az imént elhangzott felszólalásra spontán szót kérő képviselő kérem, hogy az Országgyűlés a törvényt támogassa és fogadja el. (Taps a jobb oldalon.)
