PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Megkaptam az írásos választ. Az abban szerepeltek nagy részével egyet tudok érteni. Van viszont két súlyos hiba, ami mellett azt gondolom - Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnál - nem lehet elmenni.
Ez a két hiba a következő.
Egyrészt kiemeli azt, hogy a veszélyes hulladékégető kapacitás lényegesen kisebb, mint az égetendő mennyiség. Én azt hiszem, ha a minisztérium egy ilyen mondatot leír, akkor illő volna megmondani, hogy mekkora az égető kapacitás, illetve mennyi az a veszélyes hulladék, amit égetni kell. Így azt a látszatot keltheti képviselőtársaimban, hogy bizony itt égetőt kell építeni, mert annyi a veszélyes hulladék. Ez egyébként ellentmond annak is, amit az államtitkár asszony mondott, hogy a KTM nem elsősorban az égetést preferálja.
A másik ilyen súlyos tévedés, amikor azt mondja, hogy a BVM hulladékának ártalmatlanítására lényegesen kisebb kapacitású berendezés is elegendő, azonban a vállalkozó profitorientáltsága miatt választottak gazdaságosabb, nagyobb méretet.
Itt jön a probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy határozhatja meg vállalkozó profitérdekeltségi alapon környezetre nagy terhelést jelentő égetőnek az építését. Ezt államtitkár asszony is említette. A 63000 hordó annyit tesz ki, hogy az a tervezett égetőmű háromnegyedéves leterhelését jelenti. Onnantól kezdve ott áll egy égetőmű, aminek nincs kihasználva a kapacitása.
A következő kérdés merül fel: az elkövetkező 20-25 évben mit fognak égetni ebben az égetőben? Államtitkár asszony azt mondta, nem szállítanak be veszélyes hulladékot, az illető rendeletek nem engedik meg. Akkor honnan fognak szállítani veszélyes hulladékot? Ugyanis az egyik kitét az, hogy ezt a 63000 hordót onnan elszállítani a környezetre terhelést jelent a szállítás folyamán.
(15.00)
Nos, én kérdezem, hogy egy háromnegyed éves égetendő veszélyes hulladék elszállítása veszélyt jelent a környezetre, míg ennek a 25-30-szorosa nem jelent majd terhelést a környezetre?
Én azt gondolom, környezetvédelmi szempontból teljesen megalapozatlan az, ami Garéban történik, egy ilyen kapacitású égetőnek a létesítése. Én azt gondolom, azt egyáltalán nem lehet kétségbe vonni, amit államtitkár asszony mondott, hogy a tetraklórbenzol- származékokat el kell égetni, mert nem lehet mást csinálni. A kérdés: hol, hogyan és mekkora kapacitással?
Nos - tisztelt képviselőtársaim -, ez a válasz erre nem ad garanciát. Tudniillik továbbra is fölmerül, hogy a vállalkozó honnan fog ott égetni. És egy lényegesebb kérdés, ami - azt gondolom - ezen a téren fontos, a pécsi bőrgyárnak 150 000 tonna veszélyes hulladéka található Garéban. Ezt az államtitkár asszony nem említette most meg, és a kiegészítő válaszban sem.
Nos, az elsőfokú hatóság kötelezni szeretné a gyárat, hogy égesse el ezt a veszélyes hulladékot. Ez több problémát vet föl. Európában sehol és a világon sehol nem égetik a bőrgyári hulladékokat. Ezek a hulladékok nagy szervesanyag-tartalmú hulladékok, és a króm miatt veszélyes hulladéknak vannak minősítve. Azonban az égetésen kívül számtalan megoldás létezik, amely ötvenedrészéért megoldja a problémát: tehát nem 40-42 ezer forintért 1 tonnát az égetés során, hanem 800-1000 forintért 1 tonnát meg lehet oldani. Erre alternatív megoldások vannak a világon mindenhol, és Magyarországon is létezik ilyen megoldás.
Ezért - tisztelt képviselőtársaim - arra kérem önöket, hogy ezt a választ ne fogadják el, hogy lehetőség legyen: a környezetvédelmi bizottságban az érintettek, így a bőrgyár, a garéi égetőt létesíttető, a Környezetvédelmi Minisztériumnak a képviselői egy egyeztetést folytassanak. Én azt gondolom, ma egy energiaszegény időszakban nem engedhetjük meg magunknak, hogy 40-50-szeres áron oldjunk meg egy problémát, mikor létezik más is, csak azért, mert egy vállalkozó meg óhajtja építeni az égetőt.
Köszönöm szépen, és ne fogadják el a választ. (Taps a bal oldalon.)
Határozathozatal
