BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Egy újabb elkülönített állami pénzalap létrehozására vonatkozó törvényjavaslat vár döntésre önök előtt.
Mint ismeretes, az államháztartási törvény elrendelte a korábban alacsonyabb szintű jogszabályban létrehozott elkülönített állami pénzalapok törvényi szabályozását. Az országos játékalapról szóló törvényjavaslatot 1992. december elején nyújtotta be a Kormány az Országgyűlés elé. Tekintettel arra, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény csak 1993. március 31-ig adott határidőt a törvényi szabályozásra, a Kormány kérte a javaslat sürgős és kivételes tárgyalását.
Tisztelt Országgyűlés! Az országos játékalap a szerencsejáték szervezéséről szóló törvénnyel létrehozott szerencsejáték-alap helyébe lép a törvényjavaslat szerint. A szerencsejáték-alap a sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások nyereményeire fordítható öszszeg 10%-ának a befizetéséből jött létre. Ezeket az összegeket a szerencsejáték-szervezők fizetik be, és ezzel az összeggel lényegében a szerencsejátékban részt vevő játékosok nyereménye csökken, amelyet az a jóleső tudat ellensúlyozhat, hogy ezeket a pénzösszegeket társadalmilag hasznos, közérdekű célok támogatására fordítják. Ehhez hasonló konstrukcióban, alapszerűen kezelik a nyereményekre fordítható öszszegek egy részét számos nyugat-európai országban, és az így összegyűjtött pénzösszegeket többnyire karitatív célokra használják fel.
A szerencsejáték-alap hasonló módon egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sportcélra jött létre 1992. elején. Az alap egyéves tevékenységéről szóló beszámoló már a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság, valamint az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előtt van, számot adva a befolyt mintegy 1,2 milliárd forint sokrétű, pályázati felhasználásáról.
A Szerencsejáték Tanács döntése alapján 3600 pályázó közül közel 1200 pályázatra 1,1 milliárd forint támogatást folyósított az alapkezelő szervezet, túlnyomó részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatásként.
(16.10)
Egészségügyi, terápiás és prevenciós célokra, szociális területen a munkanélküliek és hajléktalanok támogatására, kulturális, közművelődési és ifjúsági programok támogatására, valamint sportterületen az utánpótlás-nevelés, a sportlétesítmények és a versenylótenyésztés támogatására.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a már működő szerencsejáték-alap szabályozásától több vonatkozásban eltér. Az országos játékalap rendeltetése szűkebb körű. Nem tartalmazza a sport támogatását, és így a lóversenyzés támogatása sem feladata. Ugyanakkor az eddig kulturális célú támogatások sorában oktatási célú támogatást is lehet nyújtani a javaslat szerint.
A sport támogatását a nemzeti sportalap fogja elvégezni. A két alap a korábbi szerencsejáték-alap forrásain osztozkodik. Az eddig a szerencsejáték-alapba befolyt pénzösszegek 30%-át kapja a nemzeti sportalap, 70%-át az országos játékalap.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat, a források előzőkben említett megosztása miatt tartalmazza a szerencsejáték-törvény szükségessé vált módosításait, s mindazokat a szabályokat - az államháztartási törvény rendelkezéseivel összhangban -, amelyek az alap és az alap működtetésében meghatározó funkciót betöltő Országos Játék Tanács működéséhez, a szervezet szabályozásához szükségesek.
Tisztelt Ház! Az írásban átadott és most szóban elmondott indoklásom alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az országos játékalapról szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Christine Lieberknecht asszony, Thüringia Szövetségi és Európa-ügyi miniszterének és kíséretének köszöntése
