HORVÁTH BÉLA (MDF) Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkári expozé után csak röviden szeretnék felszólalni, hisz az államtitkár úr által elmondottakkal az MDF-frakció egyetért, a törvényjavaslatot támogatjuk.
Tulajdonképpen most az országos játékalapról van szó, de valójában két alapot tárgyalunk. Igaz, hogy a következő napirendi pont a nemzeti sportalapról szóló törvényjavaslat lesz, de a kettő igen szorosan összefügg egymással. Az én szerepem most az, hogy az első törvényjavaslatról szóljak.
Mielőtt azonban az új játékalapról szólnék, jellemzésül néhány adatot szeretnék elmondani a régiről, amelynek a neve az volt, hogy szerencsejáték-alap. Ennek az alapnak az elmúlt évi, 1992. évi bevétele - tulajdonképpen a tervezett és a tényleges számadatok majdnemhogy megegyeznek - durván 1,2 milliárd forintot tett ki. Ez egy igen jelentős összeg volt.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény - a 30. § (4) bekezdése - alapján mintegy 1,1 milliárd forintot kapott ez az alap, és egy kisebb összeget, amelynek a nagysága 80-83 millió forint volt, amely a szerencsejátékosokat megillető, de át nem vett nyereményekből tevődött össze. Döntően ez a két forrás teszi ki - apróbb bevételek mellett - az alap bevételét, amely, ismétlem, 1,2 milliárd forint volt.
Amint az államtitkári expozéban hallottuk, az elmúlt évben a kezelő szervezethez egészen pontosan 3626 pályázat érkezett, a beérkezéskor ezeknek körülbelül 40%-a csak részben felelt meg a formai pályázati kiírásoknak. Ezeket a pályázókat aztán a kezelő szervezet hiánypótlásra szólította fel, és utána valamennyi pályázatot elbírálta.
Összességében tehát elmondhatjuk; 3626 pályázó nyújtott be pályázatot, csaknem 8 milliárd forint támogatást igényelve. Érzékeljük az igények nagyságát, hogy jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat.
Végül a Szerencsejáték Tanács 1183 pályázatról döntött, 1,1 milliárd forint támogatást ítélt meg.
Most röviden arról a két részterületről szeretnék szólni, amelyek támogatása az új, most tárgyalandó törvényjavaslat elfogadása után átkerül egy új pénzügyi alapba, elkülönített állami pénzalapba, nevezetesen a nemzeti sportalapba.
Az egyik ilyen részterület a sportcélú pályázatok. A sport területén a korábbiakban elsősorban az utánpótlás-nevelés és a sportlétesítmények támogatására igényelt és megítélt összegek emelkednek ki. A legtöbb pályázó azonban az ifjúsági és a gyermeksport célú igénnyel nyert el támogatást, 48 pályázatra összesen 30 millió forint értékben.
A másik részterület, amely ugyancsak kikerül a korábbi szerencsejáték-alapból: a lósport támogatása volt.
A lóversenyfogadásokból befolyt bevételt a jogszabály rendelkezése alapján elsősorban a lósport támogatására kellett fordítani. A lósport területén pedig a tanács úgy döntött, hogy elsősorban a versenylótenyésztést támogatta.
Mint hallottuk, illetve azon képviselők, akik ezeket a törvényjavaslatokat elolvasták, tudják, hogy a jövőben az állattenyésztési alap fogja finanszírozni ezt a támogatandó célt.
Most nagyon röviden, csak egy-két mondatot az újdonságról. Tulajdonképpen adminisztratív intézkedésként is fel lehet fogni: újdonság, hogy megváltozik a névelnevezés. Korábban szerencsejáték-alapról volt szó, a jövőben pedig játékalap lesz a neve. Ez igen fontos megkülönböztetés, mert sajnos, a sajtó egy része is összekeverte a szerencsejáték-alapot olyan szervezetekkel, amelyek szerencsejáték szervezésével foglalkoztak, tehát nevezetesen gyakran olvashattunk a sajtóban összekevert adatokat a szerencsejáték-alapról és a szerencsejáték-részvénytársaságról.
Annak kapcsán, hogy vezérszónok vagyok, egy-két mondatot szeretnék szólni az egyik módosító indítványomról, amelyet a költségvetési bizottság is támogatott. Nevezetesen, mint hallottuk, a nyereményekre fordítható összeg eddig egy az egyben a szerencsejátékalapé volt, a jövőben pedig a játékalap és a nemzeti sportalap között 70-30%-ban fog megoszlani.
Módosító javaslatom arról szól, hogy a szerencsejátékok közül ki kívánok emelni egyfajta szerencsejátékot, nevezetesen a totót, amely szinte 100%-ig a sporthoz kötődik, hiszen sportrendezvények alapján képződik a nyereményalap.
Itt azokat a képviselőtársaimat szeretném emlékeztetni, akik behatóbban foglalkoznak a sporttal. Tudják, hogy az elmúlt hónapokban a sportközvéleményt mennyire felborzolták azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy a labdarúgás, a labdarúgó-egyesületek, az MLSZ, a Liga nagyobb részt szeretne kapni a totópénzekből.
E konfliktus feloldására tettem egy módosító javaslatot: a totónyeremények egyik fele kerüljön a játékalapba, a másik fele pedig kerüljön a sportalapba. Ez tulajdonképpen egy kompromisszumos javaslat, hisz a nyugat-európai, sőt kelet-európai gyakorlatok is azt mutatják, hogy a totóbevételeket a sport számára szokták visszaforgatni: utánpótlás-nevelés, a gyermeksport, sportlétesítmények fenntartása.
Tehát amit a költségvetési bizottság is támogatott - és úgy tudom, hogy ellenzéki frakciók is magukévá teszik -, kérem a tisztelt Házat, hogy ilyen 50-50%-os megosztásban a totópénzeket - címkézés vagy pántlikázás nélkül - egységesen a sport javára forgassuk vissza, és a majd felálló Nemzeti Sport Tanács döntsön ennek a többletpénzbevételnek a szétosztásáról.
Zárómondatként szeretném megismételni a nyitómondatomat: a Magyar Demokrata Fórum frakciója támogatja a Kormány előterjesztését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)