JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsorolásáról szóló 9377-es számú törvényjavaslat expozéját kívánom ismertetni önökkel.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere működtetésének újabb jelentős lépését tesszük meg az önök előtt lévő törvényjavaslat megvitatásával és elfogadásával. Ez a törvényjavaslat egy folyamat lezárását jelentheti, amennyiben a már központi támogatással folyamatban lévő beruházások támogatási igényeit a tisztelt Ház a beruházás befejezéséig egyszerre elfogadja. Ugyancsak rendezni szándékozik a javaslat e beruházási körben a finanszírozás, az ellenőrzés és az elszámolás rendjét, összehangolva azt a címzett és céltámogatási rendszerről az elmúlt év végén elfogadott kerettörvényben foglaltakkal. És egy harmadik nagy témáról is döntenünk kell: az 1993. évi új céltámogatási igények rangsorolásáról.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! Kérem, vegyük sorra a törvényjavaslat egyes témáit. Az első témához, a folyamatban lévő beruházások támogatásához előzményként annyit kívánok megjegyezni, hogy az 1993. évi központi költségvetés 28,7 milliárd forintot irányoz elő címzett és céltámogatásra. A legegyszerűbbnek - és talán a legkevésbé vitathatónak - a törvényjavaslat ezen részét tartom, vagyis a már folyamatban lévő 33 címzett és 719 céltámogatási igénynél felmerülő támogatás odaítélését a beruházás tervezett befejezéséig.
A törvényjavaslat szerint az 1993. évre javasolt központi támogatás 18,6 milliárd forintot tesz ki. Az önkormányzatok által benyújtott ilyen céltámogatási pályázatok közül azonban tíznek az elutasítását indítványozzuk. Ezekben az önkormányzatok ugyanis kizárólag a beruházási többletköltségre kérik a támogatást. Ennek kielégítése azonban, az 1992. évi XXVI. törvényben foglaltakkal összhangban, nem javasolható. Meg kívánom említeni továbbá, hogy öt kórházrekonstrukció esetében a végső rendezés még nem biztosítható, mert a többletköltségek tartalmának felülvizsgálata nem zárult le. Az e körbe tartozó beruházások a tervezett ütemezés szerint 1996-ban fejeződnek be.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ismét hivatkozzam az 1993. évi költségvetési törvényre: a törvény meghatározta ugyanis, hogy a folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódóan az 1993. évre jóváhagyott címzett és céltámogatási előirányzat igénybevételének feltétele az, hogy a beruházó önkormányzat finanszírozási szerződést kössön pénzintézettel - ez a számlavezető bankja, általában az OTP, illetőleg címzett támogatásoknál az Állami Fejlesztési Intézet lehet - a beruházás pénzügyi lebonyolítására. Deklarálta továbbá azt is, hogy a támogatást az önkormányzat csak a kivitelezés teljesítését igazoló számla alapján veheti igénybe.
A most vitára bocsátott törvényjavaslat második része a költségvetési törvényben foglalt fenti rendelkezések kiegészítését szolgálja annak érdekében, hogy a már központi támogatással megkezdett beruházások finanszírozása, ellenőrzése és elszámolása feleljen meg az 1992. évi LXXXIX. törvényben foglaltaknak. Mit jelent ez?
A törvényjavaslat meghatározza az önkormányzatok teendőit a finanszírozási szerződés megkötésével, a számlák benyújtásával kapcsolatosan, valamint a pénzintézet tevékenységét a számla kiegyenlítése során. Javasolja továbbá azt, hogy a címzett és céltámogatásról szóló, tavaly elfogadott törvény generális szabályai értelemszerűen terjedjenek ki a folyamatban lévő beruházások központi támogatására is. Például ugyanazon a módon számoljon el az önkormányzat a már folyamatban lévő és államilag támogatott beruházás befejezését követően, mint ahogy ez az új beruházásoknál történni fog. A vagyon megosztására, a tulajdon működtetésére, más célú hasznosítás esetén a szankcióra, a pénzintézetek finanszírozási feladataira is ugyanaz a szabályozás vonatkozzék.
Amennyiben a tisztelt Ház a törvényjavaslat ezen pontjait elfogadja, úgy egységes rendszerré válhat a már folyamatban lévő beruházási kör támogatása az 1993-ban kezdődő támogatási rendszerrel.
Tisztelt Országgyűlés! A harmadik nagy témakör a célok rangsora. Szeretném visszaidézni tisztelt képviselőtársaimnak azt, hogy a címzett és céltámogatási rendszert szabályozó törvényjavaslat elmúlt év végi vitái nagyrészt erre a témára összpontosultak. Akkor olyan konszenzus született, hogy a költségvetés helyzetétől függően az új, induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben többek között szűkítheti a célok körét. Az 1993. évre előirányzott központi támogatási keret nagysága és lekötöttsége - pontosabban a rendelkezésre álló pénzügyi források elégtelensége - máris hasonló feladat elé állítja a tisztelt Házat. 1993-ra - mint már említettem - 28,7 milliárd forint címzett és céltámogatás áll rendelkezésre. Ebből a folyamatban lévő beruházások támogatására 20,8 milliárd forint már elköltöttnek tekinthető, hiszen ez a törvényjavaslat 18,6 milliárd forint odaítélését tartalmazza, és 1992-ben az 1993. évi központi költségvetési keret terhére 2,2 milliárd forint céltámogatási ígérvény odaítélésére is döntés született.
(10.30)
1993-ban tehát az új, kezdődő beruházásokhoz a központi támogatás lehetősége mindössze 8 milliárd forint. Ebből, ha a mintegy 900 millió forintot az új címzett támogatási igényekre központilag számításba veszünk, úgy 7 milliárd forint marad az új céltámogatási igények kielégítésére.
Itt szeretném megemlíteni, hogy az önkormányzatok 1993. évi új támogatási igényeit tájékozódási jelleggel már az elmúlt év második felében a tárca felmérte. Az adatok ismeretében nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok igénye messze meghaladja a pénzügyi lehetőségeket. Ha mindehhez még figyelembe vesszük az általános forgalmi adó törvény módosításából adódó beruházási többletköltségeket is - amelyekkel a felmerüléskor az önkormányzatok nem számolhattak -, akkor körülbelül háromszoros az igény a lehetőségekhez képest.
Annak érdekében tehát, hogy az 1993. évi új igények kielégíthetők legyenek, a tisztelt Országgyűlésnek döntenie kell az összhang megteremtésének a módjáról. A Kormány javaslata e kétségkívül nehéz helyzetben az önkormányzatok számára - hangsúlyozom, hogy az önkormányzatoknak - a legkedvezőbb. A javaslat ugyanis azt mondja, hogy valamennyi, a feltételeknek megfelelő igény kielégítésre kerüljön. Tehát nem javasoljuk sem a célok szűkítését, sem a pályázati feltételek szigorítását.
Az igényekből 1993. évben a még szabad, tehát folyamatban lévő beruházásokkal le nem kötött keret terhére azonban csak valamilyen rangsor alapján lehet teljesíteni. Az ez évi keretből ki nem elégíthető igényeknek a pénzügyi fedezetét az 1994. évi központi költségvetésben kell megteremtenünk. Az úgynevezett ígérvényes körben az önkormányzatok a beruházást azonban már - és ez a leglényegesebb szempont, tisztelt hölgyeim és uraim - a lista közzétételét követően az idén is megkezdhetik. Vagyis, már ebben az évben hozzáfoghatnak a kivitelezéshez azzal, hogy a céltámogatás 1994-ben megérkezik.
De léteznek olyan kiemelkedő társadalmi jelentőségű helyi közcélok, ahol halaszthatatlan, egynémely esetben létfontosságú az idei támogatás. Így az 1993. évben kielégítendő célok közül első helyre a községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítását javasoljuk. Ezzel teljesíthetővé válik az önkormányzati törvénynek azon előírása, amely szerint 1994. év végéig minden községben, az ország valamennyi településén biztosítani kell az egészséges ivóvízellátást.
A következő, volumenét tekintve legnagyobb tétel a működő egészségügyi intézmények, kórházak, klinikák, rendelőintézetek gép- és műszerbeszerzése. Azért szükséges ezt a célt még 1993-ban kielégíteni és támogatni, mert ezeknek az eszközöknek a beszerzésével biztosítható leggyorsabban az egészségügyi ellátás színvonalának javítása.
Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem igényel külön indoklást a szigetközi települések szennyvíztisztító-telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése. A szigetközi településeken a talaj vízszintalakulásának káros hatásait ugyanis haladéktalanul ki kell küszöbölnünk. Ez mintegy 600 millió forintba kerül, tehát kevesebb, mint a rendelkezésre álló pénzeszközök 10%-a. Ugyancsak nem szükséges részletezni azt, hogy az életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása miért került e rangsor elejére.
Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a tisztelt Ház két hete fogadta el a címzett és céltámogatási rendszerről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítását képviselői önálló indítványra. Ez a döntés, bár csak két határidő módosítására irányult, de mégis nagy jelentőségű. Ezzel ugyanis az önkormányzatok számára a jogi feltételek megteremtésén túl megfelelő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az 1993. és az 1994. évi új címzett és céltámogatási igényeiket pénzügyi szempontból megalapozottan előkészíthessék.
Ezt az előkészítést segíti elő továbbá a címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendelet is, amely többek között meghatározza az igénybejelentéshez a szükséges adatok, dokumentumok körét és azok tartalmát.
Tisztelt Országgyűlés! A most megvitatandó törvényjavaslat tehát egyrészt lezárja az eddigi döntési gyakorlatot azzal, hogy a folyamatban lévő támogatott célok esetében a beruházás befejezéséig szándékozik most, immár egyszeri alkalommal döntést hozni. Emellett a törvény elfogadásával közel 19 milliárd forint támogatáshoz jutnak így az önkormányzatok. Másrészt viszont a törvény meg kívánja teremteni a célok rangsorának eldöntésével annak a lehetőségét, hogy az 1993. évi új igények és célok milyen sorrendben kerüljenek 1993-ban kielégítésre, illetőleg 1994-ben ígérvény formájában támogatásra.
Mindezek figyelembevételével kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot annak megvitatása után elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
