SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom önöket nagyon hoszszan fenntartani a szavazás ritmusát folytatandó, de engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmondjak.
Legelőször szeretném megköszönni a Ház aktív munkáját, hogy az elmúlt nehéz időszakban mégis lehetővé tette, hogy lezáruljon ebben az évben a törvényjavaslat vitája. Ez elsősorban a szociális ellátásokat nyújtó helyi önkormányzatok számára jelentős, költségvetésük tervezésekor már figyelembe tudják venni a mostani határozatainkat, módosíthatják rendeleteiket, és meg- állapíthatják a szükséges térítési díjakat.
Örömünkre szolgált, hogy az eredeti beterjesztés számos eleme támogatásra talált, ezekről most külön nem emlékezem meg.
Heves vita alakult ki a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál tervezett módosítások esetén. Javaslataink célja, hogy a tartósan munka nélkül levők számára passzív segély folyósítása helyett, illetve mellett munkalehetőség is nyíljék az önkormányzatok egyedi igényei alapján és önálló döntése alapján. Ellentmondást látunk ugyanis abban, hogy a munkanélküli-segélyen lévők részére létezik egy olyan folyamat, amelyben munkaerejüket igénybe tudja venni az önkormányzat, a valójában egészen az öregségi nyugdíjkorhatárig terjedő, tehát gyakorlatilag időhatár nélküli rendszerben ilyen lehetőség a korábbiakban nem volt.
Az önkormányzatok a jövedelempótló támogatás állami költségvetésből finanszírozott részét akkor is igénybe vehetik, ha közhasznú vagy közösségi célokat szolgáló munkavégzést szerveznek. Ez első ízben teremt pénzügyileg is átjárható konstrukciókat a pénzbeni támogatások folyósítása és az aktív szociálpolitikai eszközök között.
Nagyon lényegesnek tartom kiemelni azt, hogy nem kötelezettségről, hanem lehetőségről szól az érintett paragrafus. A vitára serkentő kérdéskörben a gyakorlat, megítélésünk szerint, igazolni fogja szándékainkat. A helyi feszültségek csökkenhetnek, és a törvényjavaslat bizalommal tekint az önkormányzatok mértéktartó és racionális döntéseit illetően.
Nagyon szemléletes módon kifogásolta néhány képviselőtársam a törvénynek ezt a passzusát, de ezáltal olyan képet vetített előre, mintha az önkormányzatok kifejezetten rosszindulatú vagy szakmailag megalapozatlan döntéseket hoznának ezen a téren. Én ezt nem hiszem. Én arra gondolok, az előterjesztést ez vezette, hogy egy keretlehetőség nyíljon, amelyet a helyi lehetőségek figyelembevételével kell tartalommal megtölteni.
Figyelembe véve a kritikák számos elemét, szükségesnek látszott azonban elfogadni azt a módosító indítványt, amely még további pontosításokat sürget ezen a téren, és ezért miniszteri rendeletet tesz lehetővé, illetve ír elő a részleteket illetően.
Több olyan módosító javaslat született, amellyel elvben egyet lehet érteni, de elfogadásukra az ez évi költségvetési törvény ismeretében nem volt lehetőség. Volt olyan képviselői módosító javaslat – Tóth Sándoréra gondolok –, amely szociális érzékenységtől vezetve egy új ellátást akart bevezetni a villanyáram fogyasztási kötelezettségeire vonatkozóan. Ez a javaslat azonban nem vette figyelembe, hogy az alaptörvény már rendelkezett a lakásfenntartási támogatás kérdésében. Az önkormányzatok meghozták erre vonatkozó helyi rendeleteiket, azonban nem nagy előszeretettel éltek a rendelet adta lehetőséggel. 1993-ban ugyanis az ezen a címen kifizetett juttatások személyijövedelemadó-kötelesek voltak, és érthető módon az önkormányzatok – melyeket amúgy is nehéz helyzetbe hozott, hogy a személyi jövedelemadóból való részesedésük ebben az évben csökkent – nem vették örömmel, hogy az e címen kifizetett juttatásaik egy része visszaáramlik az állami költségvetésbe. 1994-ben azonban ez a juttatás kikerült a személyijövedelemadó köréből, és ennek megfelelően várható, hogy az ellátási forma be fogja tölteni azt a szerepet, amelyet neki szántunk.
Állampolgáraink egy részénél ugyanis a lakhatási költségek éppen a villanyáram emelkedése miatt érték el azt a szintet, amely miatt valóban lényeges, hogy támogatásban részesüljenek.
Örömmel vettünk és támogattunk minden olyan javaslatot, amely pontosabbá tette a törvény szövegét. Szólnunk kell két, általunk most nem támogatható javaslatcsoportról is. Az egyik az egészségkárosodott emberek támogatását kívánta jelen körülmények között behelyezni a törvénybe. A javaslatot elvileg támogatjuk, hiszen az elképzelt hosszabb távú szociális törvénykezésben szerepel az egészségkárosodott járulék, és ennek megalkotásán jelenleg is szakmai munka folyik.
Ugyancsak jó szándékú javaslat érkezett a foglalkoztatási törvény módosítására is. A Munkaügyi Minisztériumból kapott értesítés alapján azonban ez a törvény a közeljövőben módosításra kerülhet, és nem látszott értelme annak, hogy most e törvényen belül csináljuk meg a javasolt módosítást. A szociálpolitikai reformfolyamatban költségvetési korlátok miatt is nem tudunk olyan léptékkel haladni, mint ahogy ezt évekkel korábban elterveztük. De a szavazás előtt álló módosító csomag további építkezést jelent: fejlődést és korrekciót, esetenként hatékonyabb működést. Nem jelenti a szociális törvénykezés második pillérét, de jelenti az első törvénynek a körülményekhez való igazítását és esetenként jelentős jobbá tételét.
Ezért kérem, hogy a módosító indítványok függvényében az Országgyűlés a javaslatot törvényerőre emelni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
Határozathozatal
