KUTRUCZ KATALIN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
KUTRUCZ KATALIN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
KUTRUCZ KATALIN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslathoz, amely alapvetően a gazdasági bűncselekmények elleni eljárás korszerűsítését szolgálja, összesen 65 módosító indítvány érkezett, amelyből egyébként 19-et maga az alkotmányügyi bizottság terjesztett elő.
A saját javaslatain kívül, amelyek természetszerűleg támogatottak, az alkotmányügyi bizottság ez idáig összesen két módosító indítványt támogat, a többit nem támogatta.
A nem támogatottsághoz csak annyit hadd jegyezzek meg, hogy ebben a viszonylag nagyszámú módosító javaslatban majdnem 20 olyan javaslat van, amelyet az alkotmányügyi bizottság azért nem támogatott, mert olyan büntetésitétel-módosítást javasoltak, amely büntetési tétel a Büntető Törvénykönyvben nem létezik.
Az alkotmányügyi bizottság számos módosító indítványa arra irányul, hogy a törvény megfogalmazását pontosabbá tegye, tehát nem tér el az eredeti koncepciótól, csak pontosítást tartalmaz, ezekre én éppen ezért, meg azért, mert írásban itt van, nem térnék ki. Engedtessék meg nekem azonban, hogy egy-két indítványra mégiscsak kitérjek.
Az egyik indítványa az alkotmányügyi bizottságnak arra vonatkozik, hogy az üzleti titok megsértése nevű bűncselekménynél eredményként ne a kár hanem a vagyoni hátrány szerepeljen a tényállásban. A kár ugyanis a büntető jogban csak a vagyonban okozott értékcsökkenés, és nem tartalmazza az elmaradt hasznot. Ennél a bűncselekménynél azonban a tipikus eredmény, amely a különböző vállalkozókat rettenetesen károsíthatja, éppen az elmaradt haszon, ezért az alkotmányügyi bizottság ezt a fogalmat határozza meg eredményként, amely – mondom – tipikusan előforduló.
A másik módosító indítvány a számítógépes csalásra vonatkozott. Az eredeti kormányjavaslat szerint akkor lett volna büntetendő a számítógépes csalás, hogyha azt jogtalan haszonszerzés végett és kárt okozva követik el.
Ugyanakkor ez a két dolog egymástól elválhat. Lehet, hogy jogtalan haszonszerzés végett cselekszenek, de nem okoznak kárt, és nem is alkalmas igazán károkozásra. De ennél fontosabb a másik, hogy hiányzik a jogtalan haszonszerzési célzat, mert egészen egyszerűen csak azért avatkoznak bele a műveletekbe, hogy másnak ártsanak, kárt okozzanak, akkor nem lenne megállapítható a bűncselekmény. Ezért az alkotmányügyi bizottság ezt a két részt különválasztotta, és így büntetendő a számítógépes csalás akkor is, hogyha jogtalan haszonszerzés végett, de károkozás nélkül, meg akkor is, ha kárt okozva, de jogtalan haszonszerzés végett követik el, és akkor is, ha jogtalan haszonszerzés végett kárt okozva követik el. Tehát minden lehetséges variációra kiterjesztettük a büntetendőséget.
A következő érdemi módosítás: ez a pénzmosás nevű bűncselekményt jelenti. A pénzmosás megfogalmazása az alkotmányügyi bizottság véleménye szerint nehézkes volt, nehezen értelmezhető, nehezen alkalmazható. Ezért az alkotmányügyi bizottság pontosan meghatározta azokat a bűncselekményeket, amelyekből származó anyagi javakra a pénzmosást el lehet követni.
A pénzmosásnak a lényege az, hogy valamilyen bűncselekménnyel különböző anyagi javakhoz jut az elkövető, és azt egy látszólag legálisnak tűnő tevékenység keretében tisztára mossa. Mi pontosan meghatároztuk azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyekkel kapcsolatban a pénzmosás elkövethető.
A negyedik és egyúttal az utolsó pont, amiről néhány szót szeretnék szólni, azért fontos, mert első látásra, ha valaki nem ismeri a Btk. rendszerét, akkor félreértésekre adhat alkalmat. Az eredeti kormányjavaslatban szerepel jó néhány tényállás az úgynevezett gazdasági vesztegetéssel kapcsolatban.
Az alkotmányügyi bizottság azt javasolja, hogy ezek a tényállások maradjanak el. Ez a felületes szemlélő számára azt a látszatot kelthetné, hogy ezzel az alkotmányügyi bizottság pont a vesztegetés körében – ami egy meglehetősen neuralgikus pont – csökkenti a büntetőjogi felelősséget, holott pont fordítva áll a helyzet. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat az általános vitában általam elmondottakra, hogy jelenleg a vesztegetés egy más fejezetben van elhelyezve: van hivatali vesztegetés, és van minden más, ami gazdasági is, meg más típusú vesztegetés is. Ha abból a vesztegetésrészből otthagyjuk a hivatali vesztegetést, kiemeljük a gazdaságit és külön bűncselekményként szabályozzuk, akkor marad egy ellátatlan terület. Mert van olyan terület, ami nem hivatal és nem gazdaság: oktatás, egészségügy, hadd ne soroljam tovább.
Ha tehát elfogadtuk volna ezt a javaslatot úgy, ahogy be van terjesztve, akkor ezzel az elkövethető cselekmények köre nagymértékben szűkült volna, és – elnézést, érthető, de jogilag persze nem pontos kifejezés – ellátatlan területek maradtak volna.
Ezért az alkotmányügyi bizottság úgy gondolja, hogy igaz ugyan, hogy a későbbiek során a vesztegetési tényállásokat végig kell gondolni, de erre most nincs mód, most inkább kisebb baj az, hogyha marad a jelenlegi szabályozás, mint hogyha egy nem kívánatos szűkítést hajtunk végre.
Ezek után már csak egy mondat, mint az alkotmányügyi bizottság előadója. Az alkotmányügyi bizottság 11 igen szavazattal, 4 tartózkodással és ellenszavazat nélkül fogadta el ezt a törvényjavaslatot.
Elnök úr! Engedtessék meg nekem, hogy nem mint bizottsági előadó, mert erre a bizottság nem hatalmazott fel, de egy mondatot hadd tegyek még hozzá, mert nem szeretnék a vita későbbi részében felszólalni, csak ha feltétlenül szükséges. Hangsúlyozni szeretném: nem mint bizottsági előadó. Rózsa Edit képviselőnő azt kérte a napirend előtti felszólalásában, hogy a Parlament támogassa a gazdasági törvénycsomagot. Én ennek nagyon örülök, mert a négy tartózkodás az alkotmányügyi bizottságban pont a szabad demokrata képviselőktől származott, minden más párt támogatta. Köszönöm. S elnézést, ezt nem mint bizottsági előadó mondtam. (Szórványos taps.)
