KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Elnézést kérek, Elnök Úr, épp az előbb ígértem meg, hogy nem fogok ma már többet hozzászólni, de kénytelen vagyok reagálni arra, ami az előbb elhangzott. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem érdemben. Mert érdemben megfontolásra ajánlom a Parlamentnek ezt a javaslatot. Végig kell gondolnunk, aztán majd valahogy döntünk.
Pusztán két kiegészítést szeretnék hozzáfűzni az elhangzottakhoz. Az egyik: jó lenne, és talán mindannyiunknak, akik tudjuk, sokszor el kellene mondanunk, hogyha tudatosodna nemcsak a közvéleményben, hanem adott esetben a bírákban is, a büntetés-végrehajtásban is, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem kötelező. Ez egy lehetőség és jó lenne, ha ezt eleget hangsúlyoznánk mindannyian: ez egy lehetőség. Azt jelenti, melyik az az időpont, amikor egyáltalán először gondolni lehet arra, hogy feltételes szabadságra bocsássanak-e valakit vagy sem. Nem vagyok benne biztos, hogy a jelenlegi gyakorlat jó. Lehet, hogy a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásával is lehetne valamennyit segíteni. Ez az egyik, amit szeretnék hozzáfűzni az előbb elhangzottakhoz.
A másik pedig az, hogy a Parlament bizony megvizsgálta azt a lehetőséget, amelyről Szigethy képviselő úr az előbb azt mondta, hogy elfelejtette a megváltozott helyzetben, mert eredetileg húsz év után lehetett vizsgálni a feltételes szabadságra bocsátás módját vagy lehetőségét, és éppen tavaly emeltük fel, már ez a Parlament emelte fel 20 évről 25 évre. Tehát egyszer már végiggondoltuk. Lehet, hogy nem elég jól, de azt nem lehet mondani, hogy nem gondolkodtunk róla. (Taps.)
