DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Amilyen csekély terjedelmű, a magyar alkotóművészet támogatása szempontjából olyannyira fontos a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat. Fontos, mert törvényi szintre emelve fenntartja azt a szabályozást, amely a képzőművészeti és iparművészeti alkotások értékesítéséből származó haszonból részesíti a szerzőt, a szerző örököseit, illetve a szerzői jogi védettség lejártával az alkotóművészek közösségét.
Szeretném emlékeztetni önöket Van Gogh példájára. A nagy németalföldi festő - mint tudják - élete során egyetlen festményét sem tudta eladni, napjait nyomorban, szegénységben tengette.
(19.10)
Az elmúlt évtizedekben alkotásai ugyanakkor csillagászati árakon kerültek értékesítésre a különféle aukciókon.
Azt hiszem, hogy a mű ilyen, korántsem szokatlan értéknövekedéséből való részesedésre méltán támaszthat igényt a szerzői jogi védelmi időn belül az alkotó művész szerző, illetve annak jogutódja, ezt követően pedig az értékesítés idején élő és alkotó szerzők közössége.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat benyújtását közvetlenül az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság egy idei márciusi határozatában megállapította: a szerzői jogi törvény végrehajtásáról rendelkező 9/69. művelődési minisztériumi rendelet 13/A szakasza alkotmányellenes, mert a szerzői műhöz fűződő jogok és kötelességek körében a jogalkotási törvény értelmében törvényi szintre tartozó kérdést szabályoz. Az alkotmányossági szempontból elégtelen jogforrási szint miatt az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést megsemmisítette. A megsemmisített, tartalmában egyébként nem alkotmánysértő jogszabály hatályvesztésének időpontját 1994. december 31-ében jelölte meg, hogy az Országgyűlésnek módja legyen az alkotmányellenes helyzetet orvosolni, azaz megfelelő szintű törvényi szabályozás útján ezt az orvoslást elvégezni.
A megsemmisített rendelkezés előírta, hogy egyes képző- és iparművészeti alkotásoknak közvetítő vállalat közreműködésével történő átruházása esetén a Magyar Alkotóművészeti Alapítványhoz a vételár 5 százalékát kitevő járulékot kell fizetni. Mint az ismert, az Alkotmánybíróság a jogszabályok célszerűségét, hatékonyságát és igazságosságát nem vizsgálja. Ezért meg kellett vizsgálni, hogy indokolt-e e járulékfizetési kötelezettség fenntartása. Mivel a kormány álláspontja e tekintetben igenlő, a törvényjavaslat a szabályozás törvényi szintre emelését célozza.
Az előkészítés során nyilvánvalónak tűnt, hogy az alkotmánybírósági határozatban a védelmi idő letelte után fizetendő járulékra vonatkozóan kifejtettek irányadóak az ugyanolyan tárgyú jogügyletekkel kapcsolatban a védelmi időn belül fizetendő szerzői jogdíj tekintetében is. Ezért a javaslat a jogdíjfizetésre vonatkozó alapvető szabályok törvényi megállapítását is célul tűzte ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztázásra szorult a szerzői jogi védelmi idő után fizetendő járulék jogi természete. A szerzői vagyoni jogok védelmi idejének eltelte után ugyanis a mű közkincs, a szabad felhasználás körébe kerül, s a szerző kizárólagos vagyoni jogai megszűnnek e művel kapcsolatban. Ebben az értelemben a szóban forgó szakmai zsargonban fizető köztulajdonnak is nevezett járulék nem tartozik a hagyományos értelemben vett szerzői jogok körébe. Mindez azonban nem zárja ki a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének lejárta után fizetendő járulék fenntartását s a szerzői jogi törvényben való szabályozását. A fizető köztulajdon jogintézménye ugyanis a szoros értelemben vett szerzői jog által szolgáltakkal azonos célok megvalósítására hivatott. Rendeltetése épp úgy az alkotó tevékenység ösztönzése, a felhasználói és a szerzői érdekek összehangolása s végső soron a kultúra fejlődésének előmozdítása, mint a védelmi idő alatt fennálló hagyományos szerzői jognak. A járulék iránti igény ezért ebben az értelemben, akárcsak a védelmi időn belüli szerzői jog, szellemi alkotáshoz fűződő jog. E jog alanya azonban nem az átruházott képző- vagy iparművészeti alkotás szerzője, hanem az átruházás idején élő és alkotó szerzők közössége, melynek nevében a hatályos jogszabály szerint is a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány - mint közös jogkezelést megvalósító szervezet - jár el. A járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerkezeti elhelyezésének ugyanakkor ki kell fejeznie, hogy ez a kötelezettség nem a védelmi időn belül fennálló szerzői vagyoni jogokból vezethető le, hanem önálló, külön jogcímen alapul.
Tisztelt Országgyűlés! A vázolt indokokra figyelemmel a javaslat tehát a jelenleg rendeleti szinten megállapított szabályozás fenntartására irányul. Ennek megfelelően a javaslat szerint eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor a szerzői jogi védelmi időn belül szerzői díjat, azt követően pedig járulékot kell fizetni. A díj, illetve a járulék mértéke a vételár 5 százaléka, annak megfizetése a vevőt terheli. E kötelesség alól csupán a múzeum és muzeális közgyűjtemény mentes. A szerzői jogdíjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának kell kifizetni, a járulékot pedig az alkotói tevékenység támogatására s az alkotóművészek szociális céljaira kell felhasználni.
Az alkotmánybírósági döntésre figyelemmel továbbra is rendeletben lesz szabályozható a díj, illetve járulék átutalásának ütemezése, s annak a szervnek a megjelölése, mely a díjakat, illetve a járulékot begyűjti és szétosztja, illetve fölhasználja.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra figyelemmel kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
