DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony! Én hamarabb jelentkeztem, de nem árt, hogy volt közöttünk egy felszólaló, mert akkor lehet, hogy ez ismét kiváltja azt a kritikát képviselőtársamból, hogy Kávássy képviselőtársam sem mélyült el az anyagban és csak a tudatlanságunk mondathat velünk olyanokat, mint amilyeneket mondtunk. Elgondolkodtató, hogy ha ilyen hang lesz a többségi párt soraiban, akkor célszerű-e kulturált vitát folytatnunk egymással. Mert ezek a minősítések nem valók ezen ház falai közé.
Megfontolásra ajánlanám képviselőtársamnak, hogy ha minden egyes felhasználás - adásvételt ért ő ez alatt, akkor miért zárja ki ez a törvényjavaslat, hogy magánszemélyek egymás között adják-veszik a műkincseket. Hiszen ez korlátozza az adásvételt, kifejezetten csak akkor, ha kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodószervezet közreműködésével történik a műtárgyak értékesítése. Ezzel kifejezetten arra akarjuk rávenni az állampolgárokat, hogy játsszák ki a jogszabályt és egymás között adják-vegyék a műtárgyakat, mert ebben az esetben nincs semmiféle járulékfizetési kötelezettség. Ha meghatározott csatornák felé akarjuk terelni a kereskedelmet, akkor nem biztos, hogy ez a javaslat ilyen formában, ilyen megvalósítási módon célszerű és üdvös.
Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy önmagában, hogy volt egy rendelet, aminek az alapján történtek a befizetések, másfajta gazdasági viszonyok között született, hiszen 1988-ban - ha jól emlékszem -, amikor ezt a rendeletet alkották, egészen más volt a műtárgy-kereskedelem és más 1994-ben. Mi kötelezettséget vállaltunk arra, hogy új törvényt fogunk alkotni. Sokkal célszerűbb lenne az idő rövidsége miatt, bár a törvényt nem lehet beterjeszteni, de mégis átgondolni ennek a szabályozásnak az indokoltságát. Köszönöm szépen.
