DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Módosító indítványom, amely 51. számon került bejegyzésre, ahogy indoklásában kifejtem, és nyilván már tisztelt képviselőtársaim rendelkezésére áll, az önkormányzati törvény 1. §-ának (5) bekezdése helyébe, valamint a 87. § (2) bekezdése helyébe kíván más szövegváltozatot adni.
Arra vonatkozik - mint ahogy rövid indoklásomban ki is fejtem -, hogy az önkormányzati törvény szövegébe olyan megfogalmazás kerüljön, amely az önkormányzatnak átadott ellátandó feladat és hatáskör meghatározásakor a költségekkel arányos állami támogatást tud biztosítani.
Engedjék meg egy alaposabb érvelés lehetőségét többéves tapasztalataink tükrében. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Rapcsák András képviselőtársam szemléletesen foglalta össze az önkormányzati bevételek rendszerét és forrásait. Csak fölsorolásszerűen: saját bevételek, átengedett jövedelmek, normatív állami támogatás kötelező feladatokra, társadalombiztosítási kifizetések az egészségügy működtetésére, költségvetési támogatások, valamint egyéb források, mint hitel, kötvények.
Tudjuk, ezek többségének felhasználásában a helyi önkormányzatok önálló mérlegelési joga érvényesül. Az úgynevezett címzett és céltámogatások rendszerétől eltekintve ugyanis minden egyes önkormányzat önállóan dönthet a központi költségvetésből származó pénzek, vagyis a normatív költségvetési hozzájárulás, a kiegészítő támogatás, az átengedett központi adók felhasználásáról, arról, hogy a kapott pénzt milyen arányban fordítja egyes kötelező önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátására, vagy akár egyéb, önként vállalt feladatai ellátására.
Az önkormányzati törvény 1. § (4) bekezdése szerint az egyetlen törvényi megkötés az, hogy önként vállalt feladatainak megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezők ellátását. Tudjuk, hogy az egyes jogcímekhez tartozó normatívák forintösszege általában nem fedezi az adott jogcím szerinti ellátás költségeit. Egyetértés van abban a tapasztalatban, hogy helyi forrásból általában 30-50 százalék kiegészítésre szorulnak ezek a normatívák.
Nemrég már interpellációban is megfogalmazódott idevágó kérdés egyrészt az oktatási feladatok ellátása terén, de ugyanígy láthatta az ország a tévén keresztül a fővárosi tömegközlekedés díjszabásának megállapítása körüli vitában, és személyes tapasztalatot hozhatok hasonló vitáról és hasonló problémákról Székesfehérvár tömegközlekedése kapcsán.
Számos esetben azonban ezeknél is kiugróbb szakadék mutatkozik az ellátás igénye és a rendelkezésre bocsátott fedezet között. Három lényeges meggondolás kívánkozik ide. Először: hadd utaljak például arra a tényre, hogy az önkormányzat egészségügyi alapellátást biztosító kötelezettsége értelemszerűen folyamatos. Tehát napi 24 órás ellátásra vonatkozik, míg a társadalombiztosítási forrásból nyert kártyapénz az egészségügyi szolgáltatást nyújtók nyolcórás munkaidejére.
A munka törvénykönyvének rendelkezései szerint a napi munkaidő utáni készenléti díj, mely az alapbér 25 százaléka, s a végzett túlmunkaidejére járó 150 százalékos munkabér, valamint a hétvégi pihenőidőben elrendelt ügyelet 200 százalékos bérfizetési kötelme azonban a munkaadóra, vagyis esetünkben az önkormányzatra hárul.
Másodszor: el kell mondanom azt a félelmemet is, hogy a kormányprogramban foglat gyes-, gyedösszevonás, valamint a támogatás időtartamának lerövidítése azon kívül, hogy megítélésem szerint kedvezőtlen demográfiai hatású és az érintett anyákat kétségtelenül hátrányosan fogja érinteni, ám feltétlenül újabb terheket fog róni az önkormányzatokra is. Hiszen amit a kormányprogram csupán úgy említ, hogy nemcsak óvodai, hanem bölcsődei férőhelyeket is kell teremteni egy ilyen intézkedés folyományaként, az azt jelenti, hogy az otthoni gyermeknevelésre fordított idő megrövidülése miatt tervezni kell az ez irányú szolgáltatás önkormányzati feladatként történő meghatározását. Ha ez nem történne meg, akkor a továbbiakban is ennek teljes költsége a bölcsődét fenntartó és működtető önkormányzatot terheli.
A másik, talán sokak számára váratlan, mert eddig nem említett következménye lesz egy ilyen intézkedésnek, hogy a munkanélküli, jövedelempótló járulékra várhatóan gyakorta válnak jogosulttá ezek az anyák. S tudjuk, hogy ezen kifizetések összegének fele szintén az önkormányzatokat terheli.
Harmadik meggondolásom: ha mindezekhez számításba vesszük a tényt, hogy a személyi jövedelemadó befolyó összegének 30 százalékról történő tervezett feljebb emelése, de az illetékekből és a gépjárműadókból befolyó bevételek helybentartása együtt szemlélve a cél- és címzett támogatási rendszer visszafejlesztésével együtt olyan jövedelem átcsoportosítást eredményez, mely az önkormányzatok és térségek között meglevő intézményi és civilizációs egyenlőtlenségek fokozódásához kell vezessen.
Csupán egy lehetséges példaként hadd említsem meg, hogy a helyi önkormányzatok beruházásaihoz nyújtandó címzett és céltámogatási rendszer módosítására irányuló kormányjavaslat elfogadása magában foglalja annak a lehetetlen, mert tervezhetetlen helyzetnek a lehetőségét is, hogy folyó többéves fejlesztések áthúzódó beruházásainak anyagi alapjait az adott önkormányzat által nem befolyásolható módon egyik évről a másikra elvonhatja.
(9.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök mondhatják azt, hogy különböző területekről, különböző szabályozásokból, sőt különböző tervekből merítettem a felsorolt példákat. Az önkormányzat azonban olyan rendszer, amelyben az említett és egyéb hatások együtt jelentkeznek és együtt alakítják ki a közösségi élet bővülő vagy szűkülő lehetőségeit. Ennek tekintetbe vétele szükséges ahhoz, hogy ne váljék az önkormányzat puszta önuralommá.
Ezen meggondolások alapján vélem úgy, hogy kérhetem az önök támogatását az önkormányzati törvény 1. §-a (5) bekezdéséhez, illetve 87. §-a (2) bekezdéséhez fűzött, közel azonos tartalmú módosítási indítványomhoz, mely azt célozza, hogy a törvényhozó minél kimunkáltabb és egyértelműbb módon rögzítse az újonnan telepített feladat- és hatáskörök ellátásának költségeivel kapcsolatos állami kötelezettséget.
Teszem ezt azzal a kiegészítéssel, hogy egyúttal kérem képviselőtársaim folyamatos figyelmét az eddig az önkormányzatokhoz még nem telepített, de ott esetleg kényszerítő erővel jelentkező feladatok támogatásának felkarolására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
