DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta azt a nagy számú módosító indítványt, amelyet az elnök úr is szám szerint az előbb bejelentett. Több módosító indítványt támogatott, illetve több olyan szövegpontosításra irányuló módosító indítványt elfogadott, amely egy jobb megfogalmazást, jogtechnikailag egy elegánsabb megoldást célzott.
Az érdemi és tartalmi módosításokról szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni. 14 ilyen téma van, amelyet most ismertetni fogok önökkel.
Az oktatási bizottság módosító indítványa az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdésének kibővítését javasolta, amikor is a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodást is megfogalmazta javaslatában kiegészítésként; valamint ugyanezt a szakaszt és ezt a joghelyet érintette a környezetvédelmi bizottság módosító indítványa, amelyben egy pontosabb megfogalmazásra került sor a korábbinál, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítását, mint pontosabb megfogalmazást javasolta a törvénymódosításkor elfogadni.
Az önkormányzati bizottság mind a két módosító indítványt elfogadta, támogatta.
Alapos és részletes vita alakult ki a bizottságban arról a módosító indítványról, amely a képviselő-testület önfeloszlatási lehetőségének - amely megjelent a módosító javaslatban - a kivételét indítványozta, magyarul, hogy vegyük ki a módosító javaslatból, ez a szabályozás ne szerepeljen.
Ez az általános vitában is elég nagy hangsúlyt kapott, az ellenzék kritizálta ezt a megoldást. A bizottság alapos és körültekintő vita után arra az álláspontra jutott, hogy erre a konfliktusfeloldó funkcióra szükség van, ennek szerepelnie kell a törvénymódosításban, tehát a bizottság ezt a módosító indítványt nem támogatta.
Ugyancsak részletes vita folyt a bizottságban arról, hogy a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége és mulasztása miatt a képviselő-testület keresetbenyújtási jogosítványa szerepeljen-e vagy sem a törvényjavaslatban. A bizottság ezt alaposan megvitatta, végül is nem kapott támogatást az a megoldás, amely ezt ki kívánta venni a törvénycsomagból.
(9.20)
A polgármester jogosítványainak erősítése, kibővítése tekintetében ugyancsak részletes vita folyt a bizottságban, és volt olyan módosító indítvány, amely a polgármester önkormányzati ügyekben meglévő, illetve kibővítendő hatásköreit javasolta megfogalmazni az önkormányzati törvényben. A módosító indítványban felsorolásra kerültek azok a konkrét hatáskörök, amelyeknek nagy része egyébként már most is megvan a polgármesternek, de más ágazati jogszabályokban került megfogalmazásra, s a bizottság úgy ítélte meg, hogy nem lenne célszerű az önkormányzati törvényben ezeket a hatásköröket részletesen megfogalmazni, ugyanakkor tartalmát tekintve egyetért azzal, hogy ezek a jogosítványok, hatáskörök a polgármestereknél szerepeljenek.
A bizottság egy olyan módosító indítványt fogadott el, amely szándékát, tartalmát tekintve pontosan megegyezik a törvényjavaslat szándékával, ahol is a jegyző munkáltatói jogosítványai esetében bizonyos, a törvényben nevesített esetekben egyetértési joga van a polgármesternek, de szövegszerűen a korábbi benyújtott javaslatban nem szerepelt. A kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés és a vezetői megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás szerepelne a módosító indítvány szerint. Ez annyival több, hogy a korábbi szövegekben nem szerepelt a vezetői megbízás, de ugyanakkor nyilvánvaló: a kormány szándéka az volt, hogy ezeknél a meghatározó munkáltatói jogi aktusoknál legyen meg az egyetértési jog. A bizottság támogatta ezt a javaslatot.
A bizottság támogatta azt a módosító indítványt, amely a megyei jogú város és a megyei közgyűlés közötti egyeztető bizottság munkáját, ha úgy tetszik, egy ügyrendi szabállyal is segíti. A módosító indítvány szerint bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni. Ez a szabály - annak elfogadása, hogy ez bekerül a törvénybe - gyakorlatilag megakadályozza azt, hogy ügyrendi módon ellehetetlenüljön a bizottság. Reményeink szerint a gyakorlatban ennek a szabálynak nem kell "élnie", olyan értelemben, hogy nem lesz rá gyakran szükség, de mindenesetre egy biztosítékot, garanciát jelent.
A bizottság támogatta azt a módosító indítványt, amely több kerületi képviselő-testület esetében lehetőséget biztosít arra, hogy közösen is létrehozhatnak városrészi önkormányzatot. Az önkormányzati törvény hatályos szabályozását tekintve jogi lehetősége most sem kizárt ennek a megoldásnak, de a törvényben ilyen módon való megfogalmazása segíteni fogja azt, hogy a fővároson belül a természetes környezet, a természetes egységek - amelyeket átmetszenek a kerülethatárok - mégis működjenek, éljenek.
Az önkormányzati bizottságban részletes vita folyt arról a módosító indítványról - és végül a bizottság ezt támogatta - , amely az érintett kerületi önkormányzat vagy önkormányzatok kérésére egyeztető tanácsot hozna létre a kerületek és a főváros között.
Az önkormányzati bizottságban hosszú vita folyt arról a módosító indítványról - végül a bizottság ezt is támogatta -, amely megszünteti azt a kivételes szabályt, hogy a főváros esetében a főváros főpolgármester-helyetteseit is csak a főváros testületi tagjaiból titkos szavazással lehet megválasztani. Korábban kritika érte az előterjesztőt az ellenzék részéről azért, hogy ezen a ponton miért tesz kivételt az általános elv alól. A bizottság, ezt az érvelést elfogadva, támogatja a módosító indítványt.
A bizottságban talán a legalaposabb és részletesebb vita - a korábbi vitákhoz hasonlóan - a középszintről folyt; a megyei önkormányzatra vonatkozó szabályozást bizonyos értelemben korrigálta a javaslathoz képest, illetve kompromisszumos megoldásokat fogadott el. Nemcsak az önkormányzati bizottság berkein belül zajlott ez a vita, hanem más szakbizottságok módosító indítványait is figyelembe vette akkor, amikor új normaszöveget javasol és támogat ebben a kérdésben. Ezt csak jelezni kívántam a tisztelt Háznak, hiszen annak nincs értelme, hogy most fölolvassam itt a normaszöveget, önök rövidesen kézbe kapják, és részletes tartalmát meg fogják ismerni.
Ugyancsak támogatta azt a módosító indítványt az önkormányzati bizottság, amely a számvevőszéki bizottsággal egyeztetve az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére vonatkozik. Ha emlékeznek, a javaslatban az szerepelt, hogy az Állami Számvevőszék legalább négyévenként átfogó vizsgálatot végez az önkormányzatoknál. Ezt a megoldást a számvevőszéki bizottságban arról az oldalról kritika érte, hogy fölborítaná az Állami Számvevőszék feladatainak arányát. Nem látják indokoltnak, hogy ezt az önkormányzati törvény tegye meg, ezért egy kompromisszumos megoldás és megfogalmazás született, amely mind a két bizottság számára elfogadható, és ezt az önkormányzati bizottság támogatta.
Ugyancsak korábbi vitákra utalok: már az általános vitában is kritika érte azt a megoldást, amely szerint a közigazgatási hivatal vezetője, ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, nyolc napon belül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és a kereset benyújtásának halasztó hatálya van a végrehajtásra. Ezt javasolták kivenni. A bizottság ezt méltányolva egy más tartalmú, a korábbi szándékokkal megegyező módosító javaslatot támogatott és fogadott el.
Végezetül: hosszú vita folyt a gyógyszertári központok kérdésében az ezzel kapcsolatos szabályozásról. Itt is az illetékes szakbizottsággal, a szociális és egészségügyi bizottsággal egyeztetve kompromisszumos javaslatot fogadott el az önkormányzati bizottság, amelynek szövegét ugyancsak nem kívánom részletesen felolvasni.
Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság a módosító indítványokat végigtárgyalva, saját álláspontját kialakítva javasolja az Országgyűlésnek, hogy a törvényt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és balközépen.)
