LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon köszönöm azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik jelen vannak ebben a reménytelen küzdelmünkben... S nagyon nagy lelkierő kell, hogy erről az oldalról fölálljunk s indulatok nélkül próbáljunk érvelni a visszhangtalanságban, próbáljunk meg a törvénymódosításhoz olyan indítványokat csatolni, amelyek nemcsak a mi meggyőződésünk szerint, de az érdekvédelmi szervezetek, szövetségek, önkormányzatok hozzánk érkező s nyilván önöket sem elkerülő jelzései alapján állíthatjuk, hogy szükségesek volnának.
Egyetlenegy területről szeretnék beszélni és szíves figyelmükbe ajánlani, bár tudom, hogy a döntés megszületett.
(10.50)
Tudom azt, hogy a pénteki szavazás sorsa szinte minden területen eldőlt, és időhúzásnak tűnik most már ezek után mégiscsak felállni és próbálni megértetni önökkel és különösen azokkal, akik településeken élnek, az önkormányzatok közvetlen közelében, s tapasztalhatták az elmúlt esztendőkben, hogy többek között az önkormányzati testületek belső viszálykodása, belső nyugtalansága, türelmetlensége, érdekellentéte következményeképpen mindössze egyetlenegy önkormányzati testületet kellett a több mint háromezerből az elmúlt négy esztendőben, sorozatos alkotmánysértések miatt feloszlatni.
Most pedig módosítani kívánják önök - és minden valószínűség szerint pénteken ez meg is történik - az önkormányzati törvény 18. §-át egy (3) bekezdéssel, amely az önfeloszlatásról fog szólni. Tehát ez azt jelenti, hogy egy önkormányzati testület, amennyiben önmagát működésképtelennek ítéli, minősített többséggel feloszlathatja önmagát.
Önök jól tudják, hogy ebben az országban túlnyomó többségben a településformák közül azok a jellemzőek, ahol 5-6 ezres lélekszám alatt élnek a településeken. Itt pedig kisebb önkormányzati testületek vannak. Egy 1200 lakosú településen mindössze 7 önkormányzati képviselő. És ez azt jelenti, hogy hiába ér véget a választással a választási kampány, megválasztja ez az 1200 lélekszámú település a képviselő-testületet és a polgármestert, ezután a választási kampány tovább folytatódhat, hiszen van egy lehetősége a testület egy részének, hogy leváltsa, visszahívja azt a polgármestert, akit a településen élő polgárok közvetlenül választottak meg.
Úgy gondolom, egy olyan korszak kezdődhet az önkormányzatok jelentős többségében, amelynek során a helyi érdekütközések, ellentétek egyik sajátos fegyvere lesz ez az önkormányzati törvénymódosítással biztosított lehetőség. És nem azt a célt fogja szolgálni, amelyet önök joggal fogalmaztak meg, hogy a működésképtelen önkormányzatnak legyen lehetősége önmaga feloszlatására.
Önök is jól ismerik, hogy másképpen működik a valóságban az emberek közötti kapcsolatrendszer és az érdekellentétek sokszínűsége, s minden bizonnyal - és ezt jelzik sok helyről az országban - nem a társadalmi megbékélés, nem a társadalmi nyugalom irányában fog ez hatni, hanem éppen a viszálykodás szellemét szabadítja ki ebből a törvényhozói palackból.
Mesterségesen teremtenek önök ezzel egy visszahívási lehetőséget. És sokan gyanakodnak arra, hogy tulajdonképpen itt arról van szó, hogy ezzel a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok valójában a hatalomátvételüket akarják felerősíteni és megnyugtatóvá tenni. Hiszen ha egy kisebb településen egy népszerű, de éppen nem kormánypárti polgármestert választanak, ebben az esetben a testületből sajátos eszközökkel visszahívható lesz a polgármester.
A helyi demokrácia ellen is hat ez a törvénymódosító javaslat. Hiszen a helyi demokrácia lényege azért az, hogy a megválasztott polgármestert csak az hívhassa vissza, aki megválasztotta.
Itt is egy ellentmondás, erős ellentmondás kínálkozik. És nem is értem - megvallom őszintén -, hogy a szocialista képviselők, szabaddemokrata képviselők és különösen azok, akiknek erős közük és kötődésük van a településekhez, hogyan érthettek egyet egyáltalán ezzel az előterjesztéssel.
Hiszen az ő érdekük is az, hogy az adott településen a politikai vitakultúra erősödjön, ne pedig ilyen eszközök irányába mozduljon el a különféle érdekellentétek görcseinek oldása. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a kisebb településeket érinti ez. Talán abszurdnak tűnik - és ebben a politikai, belpolitikai helyzetben abszurdnak tűnhet -: mi történik akkor, ha Budapest főpolgármestere egy ellenzéki közös jelölt lesz? Ebben az esetben Budapest fővárosának képviselő-testülete visszahívhatja a Budapest lakói által megválasztott főpolgármestert.
Nagyon tartok attól, hogy a választási kampány az önkormányzati választásokkal nem ér véget. Sőt, egy négy esztendőn keresztül történő választási kampány folytatódik, amely minden bizonnyal nem a társadalmi békét, nem a településen élők érdekeit fogja szolgálni.
És fájdalmasan állapítom meg azt, hogy az elmúlt négy esztendőben lassan talpra álló, de mégis működésbe lendülő érdekvédelmi szervezetek, szövetségek véleménye nem tudott eljutni ezen a területen sem, sem a bizottságokba, sem a parlament elé.
Köszönöm a szót. Reménytelen a helyzet. De mégis kérem, hogy gondolják végig! A viszálykodásnak az aranyalmáját gurítják be e törvényjavaslattal az önkormányzati testületi asztalokra, és úgy vélem, ez nem lehet érdeke sem kormánypártnak, sem ellenzéknek. Hiszen a legdrágább kincsünket látom veszélyeztetve ebben is; azt a társadalmi, belpolitikai stabilitást, amelynek következményeképpen lehet ebben az országban egy olyan belső nyugalom, amely már a gazdaságban, erkölcsben, kultúrában, másutt is érvényesítheti - érvényesíthetné - a hatását. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
