DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (MDF): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Egy ellenzéki és egy ilyen igen kisebbségben levő képviselő bizony nagyon nehéz helyzetben van, amikor hozzá akar szólni egy olyan javaslathoz, jelen esetben egy országgyűlési határozathoz, amibe szeretné a véleményét beletenni és támogatókat kíván szerezni. Ebből a pozícióból ez reménytelen vállalkozásnak tűnik mindaddig, amíg nem érez az ember olyan serkentő és olyan támogató hozzászólásokat, amik ezt lehetővé teszik. Én is csak ezért merem elmondani hozzászólásomat, hisz meg kell hogy mondjam, az én véleményem a jelenlevő Házszabályról nem egyezik a többség által megfogalmazott és az öt-hatpárti, nem is tudom hány párti tárgyaláson alkotott véleménnyel.
Én egy kicsit másképp látom, és szeretném ezeket az eretnek gondolataimat e hozzászólás keretében elmondani.
Biztatást jelentett számomra, hogy az előterjesztő, amikor felvetette azt a kérdést, hogy miért kell új Házszabály, akkor az érvei között jelentős súllyal szerepelt: azért, mert az egy egypárti Házszabály volt, s azért, mert nem adott elég kisebbségi jogosítványt a parlamentben ülő kisebbségnek. Egy házszabálynak elsődlegesen azt kell biztosítani, hogy racionálisan, szervezetten, gyorsan és alaposan hozzuk meg a döntéseket, de emellett biztosítani kell a kisebbségnek a jogait is. Én helyzetemből adódóan ez utóbbival kívánok elsődlegesen foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy ha a képviselők jogosítványait számba vesszük, meg kell találni azokat a mankókat vagy azokat az alapvető jogosítványokat, amik egy képviselőt megilletnek ahhoz, hogy a munkájukat végezhessék. Ezt nem találtam meg az előző Házszabályban, ami deklarálná azokat a jogokat, amivel a képviselő élni tud, s próbáltam keresni egy olyan jogi közeget, ahol valamilyen formában ez megfogalmazásra kerül.
Nyilvánvaló, hogy az én légből kapott ötleteim itt nem kaphatnak kellő támogatást, ezért kerestem egy olyan törvényt, ahol már a '90-es választást követően kialakult egy olyan széles körű konszenzus, ami egy képviseleti demokrácia működési szabályait tartalmazza.
Ez a széles körű konszenzus megítélésem szerint az önkormányzati törvényben jelentkezett, amikor az önkormányzati képviselőknek a jogait és kötelezettségeit a törvény deklarálja. Megnéztem a szavazást, ezt szinte 100 százalékkal elfogadta az előző parlament. Ebben a jelenleg is parlamentben ülő, véleményt formáló képviselők kulcsszerepet kaptak, és szinte teljes egyetértés mutatkozott.
Melyek is ezek az alapvető jogosítványok, illetve alapelvek, amelyeket megfontolásra ajánlok a tisztelt Háznak és deklarálni a Házszabályban?
A jelenlegi Házszabályunk - nagyon helyesen - tartalmazza a képviselők jogai és kötelezettségei fejezetet, ami megítélésem szerint nem más, mint az előző Házszabálynak egy rövidített, hogy úgy mondjam "kiherélt" változata... (Közbeszólások balról: Na, nem!)..., hiszen egy-két fontos elemétől megfosztotta.
Ezzel szemben egy új szemléletet javaslok. Két fő pontra hívnám fel a figyelmet, amiről - hangsúlyozni kívánom - az önkormányzati törvény rendelkezik.
(17.30)
Először: deklaráljuk, hogy a képviselők jogai egyenlőek, azonosak, tehát itt a képviselőstátusból fakadóan egyenjogú képviselők ülnek. Természetesen ez az egyenlőség, azonosság vonatkozik a kötelezettségekre is.
Másodszor: javaslom, hogy fogalmazzuk meg, az országgyűlési képviselő miképpen vehet részt a tisztelt Ház munkájában. Az a javaslatom, hogy mondjuk ki - hasonlóan az önkormányzati törvényhez -, hogy részt vehet az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk ellenőrzésében. Ha ezt a két alapelvet el tudjuk fogadni, természetesen ennek további konzekvenciái vannak a jelenleg meglévő Házszabályban, hiszen megítélésem szerint az több helyen sérti a képviselők egyenjogúságát.
Engedjék meg, hogy a jelenlegi Házszabály-tervezetet kisebbségi szempontokból röviden az előző Házszabályhoz hasonlítsam. El kell mondjam, hogy jelentős korlátozásokat találtam az előző Házszabályhoz képest, hiszen nem tartalmazza azt a jogosítványt, amivel 20 képviselő rendelkezik akkor, ha bizottságban nem kap egyharmadot a módosító javaslatuk. Ettől a jelenlegi Házszabály - számomra nem ismert ok miatt - eltér: öt alkalomra korlátozza azt, hogy a frakcióvezetők egy elvetett módosító javaslatnál szavazást kérhetnek.
Az előző szabályozáshoz képest jelentősen szigorítja az interpelláció jogosítványát, mert az elmondási idejét csökkenti, a beadási határidőt megnöveli, és az eljárási rendben szigorításokat alkalmaz.
A Házszabály vitája során a szocialisták vezérszónokától egy nagyon alapos és részletes felszólalásban hallhattuk: egy Házszabály hosszú és éles viták alapján alakul ki - majd ezután egy nagy dicséretet kapott az ellenzék a konstruktivitásért. Úgy gondolom, hogy ezek a hosszú és éles viták nem késnek el, ha esetleg még most fogalmazzuk meg azokat.
Tisztelettel azt javasolnám képviselőtársaimnak, hogy azokat az alapvető jogosítványokat, amelyeket az önkormányzati törvényben elfogadtunk és deklaráltunk, biztosítsuk a képviselőknek; azokat a jogosítványokat pedig, amelyeket az előző Házszabályban a kisebbségi képviselők megkaptak, de amelyeket elvenni igyekszik az új Házszabály, tartsuk meg. Akkor reményt látok arra, hogy nem lesz ez a Házszabály sokkal rosszabb, mint a jelenlegi.
Meg kell mondjam, szinte hallom válaszként, hogy micsoda nagy ellenzéki jogosítványt jelent az azonnali kérdések órája, ez egy olyan frappáns és olyan nagyszerű dolog, hogy ezzel igazán rendkívül elégedettnek kell lenniük az ellenzéki képviselőknek. Az a tapasztalatom, hogy akár egy képviselői kérdés, akár egy interpelláció alaposabb felkészülést igényel, hisz egy ilyen alkalommal tényeket kell felsorakoztatni, ezután joggal várja el az interpelláló képviselő, hogy a kapott válaszban is ezzel szemben vagy e mellett tények szerepeljenek. Tudom, hogy ez nem minden esetben fordul elő, hisz' talán egy héttel ezelőtt sem ez történt, de én ezt csak rutintalanságnak tulajdonítom, és reménykedem abban, hogy ezekre a kérdésekre érdemi válaszok fognak érkezni. Abban az esetben, ha érdemileg kíván válaszolni egy miniszter vagy egy államtitkár, igenis szüksége van időre ahhoz, hogy konkrét és tényszerű dolgokat tudjon mondani a feltett kérdésre, illetve interpellációra.
Ebben a formájában, ahogy ez az előterjesztés tartalmazza, az azonnali kérdések óráját én egy politikai show-nak tudom elfogadni, ahol a televízió nyilvánossága előtt, a választópolgárok előtt a válaszadó rátermettségből, talpraesettségből tud vizsgázni. Erre minden valószínűség szerint szükség van, azonban úgy ítélem meg, hogy egy kérdésre vagy interpellációra ennél sokkal többet, konkrét és tényszerű dolgokat kell mondani.
Tisztelettel azt javasolnám képvsielőtársaimnak, hogy a módosító javaslatokat - amelyeket a részletes vitában kifejtek - lehetőség szerint támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
