KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, benyújtott törvényjavaslat általános vitája is mutatja, hogy egy olyan törvény meghozatalához érkeztünk, amely szabályozásának időszerűségéhez és szükségességéhez nem férhet kétség.
Az általános vita során elhangzott hozzászólások közül azokkal kapcsolatban fejtem ki a kormány álláspontját, amelyek módosító indítványként is benyújtásra kerültek. Ahogyan a törvényjavaslat kidolgozásának időszakában, úgy a bizottsági viták során sem volt könnyű a törvény szabályozási tárgyában megjelenített rendvédelmi, természetvédelmi és agrárérdekek egyeztetése. Az előterjesztő képviseletében eljáró Belügyminisztérium a tárgyalások során az ésszerű kompromisszumkészség keretei között törekedett annak az alapelvnek a következetes érvényesítésére, hogy az egyes őrszolgálatok tagjait a törvény csak olyan esetkörben hatalmazza fel az alapvető állampolgári jogok korlátozásával járó intézkedési jogosítványokkal, amelyekben egyrészt az államigazgatási eljárás más eszközei nem vezetnének eredményre, másrészt amelyek végrehajtása - figyelemmel az őrszolgálat létszámára és felszereltségére - az életük és testi épségük kockáztatása nélkül tőlük elvárható.
A javaslat I. fejezete a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodóan szabályozza az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos őrzés elrendelésének, az őrszolgálat jogosítványainak, felügyeletének rendjét, az őrrel szemben támasztott személyi követelményeket. Az ehhez benyújtott módosító javaslatok többsége a törvény szövegének pontosítására irányult. Azokat a javaslatokat, amelyek beépítésével a jogszabály egyértelműbbé vált, támogattuk. Azokat azonban, amelyekkel a törvény szövege tartalmában nem lett volna több, csak hosszabb, nem értettünk egyet.
(20.30)
Garanciális jelentőséget tulajdonítottunk, és ezért készséggel támogattuk a fegyveres biztonsági őrség parancsnokával, illetve helyettesével szemben támasztott magasabb képzettségi követelményt, a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás esetén annak jogerős lezárásáig a szolgálatból történő felfüggesztésének lehetőségét, valamint a fegyveres biztonsági őr felvétele során a fegyverhasználathoz szükséges jártasság vizsgakötelezettségének törvényi előírását.
A törvényjavaslat egységes szerkezetben tartalmazza a közfeladatot ellátó őrszolgálatok intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosítványait.
Nem volt célja a szabályozásnak, és így nem is tárgya a jelen törvényjavaslatnak a természetvédelmi, a mező-, hegy-, halászati őrszolgálatok, a hivatásos vadászok, illetve az erdészeti szakszemélyek szakmai feladatainak, az ezzel kapcsolatos jogosultságaiknak a részletes meghatározása. Ezek a tárgykörök a megfelelő ágazati, a természet védelméről, az erdőről, vadászatról, halászatról, hegyközségekről szóló törvényekben kerültek megfogalmazásra.
A jelen törvényjavaslatban szabályozott intézkedési jogosultság az adott őrszolgálat működési területén a feladatkörében tapasztalt jogellenes cselekménnyel szembeni fellépésre irányul. Ebben az összefüggésben pedig azt kell jogellenesnek tekinteni, ami az előbb említett ágazati törvények előírásaival ellentétes.
A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében nem támogattuk az országos természetvédelmi őrszolgálatra, illetve az ennek megszervezésére és szabályozására történő miniszteri felhatalmazásra irányuló módosító indítványt. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések ugyanis a maguk helyén, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 59. §-ában megfogalmazásra kerültek.
Ugyancsak a párhuzamos szabályozás kiküszöbölése érdekében támogattuk az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-ának azon javaslat szerinti módosítását, amely törli innen azokat az intézkedési jogosítványokat, amelyek a törvényjavaslatban megfogalmazásra kerültek.
Valóban aggályok fogalmazódtak meg az úgynevezett magánmezei őrszolgálattal kapcsolatban. Nem illeszkedett volna a hatályos jogrendszerbe, és ellentétes lett volna a magánnyomozásról és a vagyonvédelmi vállalkozásról szóló törvényjavaslat szabályozási koncepciójával is, ha a törvény a földtulajdonosok meghatározott körét hatósági intézkedési jogosítványokkal rendelkező őrszolgálat létrehozására és működtetésére hatalmazta volna fel. Ezért támogattuk az ezzel kapcsolatos rendelkezések törvényjavaslatból való elhagyását.
Nem támogattuk a mezőőri szolgálat szakmai felügyeletére jogosult szervezetként a módosító javaslatban szereplő agrárkamara helyi szervezetet, mert erre a tevékenységre intézményi oldalról jobban felkészültnek tartjuk a megyei földművelésügyi hivatalokat.
Ésszerűségi és gazdaságossági okokból támogattuk a külterületeken működő őrszolgálatok tevékenységének összehangolását, és a vegyes minősítésű területeken az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának lehetőségét célzó módosító indítványokat. Álláspontunk szerint ez a módosítás megfelelő jogi keretet biztosít az egymással határos területeken illetékes különböző állami szervek együttműködéséhez, tevékenységük összehangolásához.
Még kompromisszumok árán sem tartottuk támogathatónak a mezőgazdasági, illetve a környezetvédelmi bizottságnak a tervezet 16. § (1) bekezdésének módosítására irányuló javaslatait. A hivatkozott rendelkezés az önkormányzat illetékességét a mezei őrszolgálat működtetése szempontjából a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek területére határozza meg, kizárva ebből azt, ami erdőnek, halastónak, védett természeti területnek, illetve természeti értéknek minősül. Az erdőről, a természet védelméről, a halászatról szóló törvények ezen fogalmak részletes leírásával behatárolják a fejlesztésükért és megóvásukért felelős szervek illetékességi területét. Ennek a kivételnek a javaslatok szerinti részleges, illetve teljes törlése párhuzamos illetékességet keletkezhetett volna az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó erdők, halastavak, védett természeti területek vonatkozásában. Az ilyen párhuzamos illetékesség az eddig előfordult hasonló esetekben többnyire azt eredményezte, hogy a feladatok és a felelősség szempontjából a terület gazdaságtalanná vált, az esetleges bevételek, mint jelen esetben például a mezőőri járulék vonatkozásában pedig vég nélküli vitákhoz vezetett.
A törvényjavaslat 23. § (1) bekezdésének általunk támogatott módosításával összhangban a fegyveres biztonsági őrökre, illetve a természetvédelmi őrökre vonatkozó hasonló rendelkezésekkel a mezőőr nemcsak jogosult, hanem köteles is a feladatkörében eljárva intézkedni a jogellenes cselekmény észlelése esetén. Ez a szabály azt jelenti, hogy a szolgálata során nem tanúsíthat passzív magatartást, nem maradhat közömbös a jogsértéssel szemben, kötelessége a rendőri szervek azonnali értesítésével, más személyek segítségül hívásával az elkövetők elfogásának, az azonosításukhoz, a cselekmény bizonyításához szükséges adatok, bizonyítékok, tanúk rögzítésével az ellenük lefolytatandó eljárás sikerének az elősegítése. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk ezért a közfeladatot ellátó őrszolgálatok tagjai híradástechnikai, esetleg fototechnikai eszközökkel történő ellátásának még akkor is, ha ennek szabályozását nem a törvényben, hanem a miniszteri rendeletekkel kiadásra kerülő működési, szolgálati szabályzatokban tartjuk indokoltnak.
Szemben a törvényjavaslat 22. és 30. §-aihoz benyújtott módosító javaslatokban foglaltakkal nem támogattuk a mezőőrök és az erdészeti szakszemélyzet szolgálati maroklőfegyverrel való ellátását. Rendvédelmi szempontból a fegyverviselési jog törvényi biztosítása akkor indokolt, ha ahhoz fegyverhasználati jog is kapcsolódik, vagy akkor, ha a szolgálati fegyver munkaeszközként funkcionál. Tekintettel arra, hogy a vagyon elleni bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében még a rendőrség sem használhat fegyvert, a tulajdonképpen vagyonőri feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, illetve a mezőőri szolgálat részére fegyverhasználati jog biztosítása fel sem merült. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez az ellenvélemény nem jelenti egyben ezen szolgálatok maroklőfegyverrel való ellátásának a megtiltását, csupán mellőzni kívánja annak törvényi kötelezővé tételét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat ebben a kormány által támogatott javaslatokkal módosult formájában megfelelő szabályozási keretet biztosít a vagyonvédelem közösségi intézmény- és eszközrendszerének fejlesztéséhez és működtetéséhez. Bízom abban, hogy tisztázódtak azok a félreértések, és alaptalannak bizonyultak azok az aggályok, amelyek a vita során az ellenzéki frakciók részéről megfogalmazásra kerültek.
Kérem, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadják el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
