HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Egyre inkább és egyre többen tényként állapítják meg, hogy a magyar gazdaság 1995-ös stabilizációja, ha drámai szociális következményekkel együtt is, de mindenképpen sikeres volt. Ugyanakkor - ha szabad ilyen patetikusan fogalmazni - sokan érezzük, hogy a változások felvérezték a társadalom szövetét, brutálisan szembesítettek milliókat a piacgazdaság realitásaival.
(15.40)
Aligha túlzás tehát azt állítani, hogy a gazdasági stabilizáció után megértek a feltételek a társadalmi stabilizációra is.
Az Európai Szociális Charta, amelyet az Európa Tanács régen elfogadott már, nem csodaszer, de jó és hatékony eszköz a társadalom szociális egyensúlyának biztosítására, bizonyos alapvető szociális jogok érvényesítésére. Az Európa Tanács még 1961-ben Torinóban elfogadta az Európai Szociális Chartát, amelyet értelemszerűen akkor csak nyugat-európai országok írtak alá és ratifikáltak, lévén hogy a '89-es változásokig csak nyugati demokráciák lehettek az Európa Tanácsnak a tagjai. A Szociális Charta jó alapot teremtett a nyugati országokban azokhoz a nagy szociális reformokhoz, amelyek a '60-as és '70-es években alapvetően megváltoztatták a nyugati társadalmakat, és amelyek többek között számunkra is oly irigylésre méltóvá tették a nyugat-európai társadalmi állapotokat.
A Szociális Charta nem jókívánságok gyűjteménye, hiszen ellenőrizhető és számon kérhető követelményeket tartalmaz, amelyek betartását tételesen, pontról pontra ellenőrizni is lehet a tagállamokban, és egy kialakult ellenőrzési mechanizmus szolgál arra, hogy ne csak írott malaszt maradjon a Szociális Charta. Például a munkavédelem, például a gyermekek segélyezése, például a fizetett szabadság terén, ha valaki úgy tapasztalja, hogy egy adott ország nem teljesíti a Szociális Chartát, akkor joga van számon kérni azt az illető tagállamon. Ezért tehát valóban egy fontos és valódi garanciát adó alapokmányról van szó.
Magyarország, amikor az Európa Tanács tagja lett, aláírta a Szociális Chartát, ratifikációra azonban mindeddig nem került sor, érthető okokból, hiszen meg kellett teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a Szociális Chartából valóság legyen. Most úgy tűnik, hogy megértek a feltételek, és ha szabad így fogalmazni, szükséges, hogy a gazdasági növekedésből jusson a Szociális Charta követelményeinek teljesítésére is. Fontos, hogy szociális alapjogokat is immár nemzetközi garancia mellett biztosítani tudjunk.
Ezért kérdezném tisztelt államtitkár urat, hogy ebben a parlamenti ciklusban várható-e még a Szociális Charta ratifikálása. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.)
