MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy hogyan jövök én ehhez a témához, hiszen eddig a bő hétéves parlamenti munkám alatt ilyen típusú ügyekkel kevésbé foglalkoztam. Most azonban több olyan jelzés is érkezett hozzám, amelyik azt támasztja alá, hogy ezen törvénytervezet kapcsán számos olyan probléma van - koncepcionális problémák is -, amelyek kapcsán fel kellene hívni ezekre a figyelmet, ahol is számos ponton indokolt lenne változtatni a törvény jelenlegi koncepcióján.
Annyit elöljáróban mindenképpen le kell szögezni, hogy a törvényt magát egy mulasztásos törvénysértés előzte meg, és az egyes szervezetek - amelyeknek ezekben a témákban mindenképpen az érdekegyeztetés partnereinek kellett volna lenniük - nehezményezik a megfelelő előkészítést, a hatékony érdekegyeztetés hiányát a törvény benyújtását megelőzően.
Én a továbbiakban néhány olyan koncepcionális kérdésre próbálok rávilágítani, amelynél azt remélem, hogy nyitott kapukat döngetek. Tehát azt remélem, hogy a minisztérium és a kormánypártok is partnerek abban, hogy változtassunk, hiszen olyan jelzések is érkeztek hozzám, amelyek ezen pártok részéről is - tehát a kormánypártok részéről is - szakmai oldalról hasonló véleményeket fogalmaztak meg, mint amit nekem más oldalról, érdekvédelmi oldalról mások elmondtak.
Az egyik a társas vállalkozások kamarai tagságának az ügye, ami egy igen erősen vitatott kérdés. Ezzel kapcsolatosan hadd olvassak fel egy rövid szakértői véleményt:
"A tervezett szakmai kamara létrehozására vonatkozó szabálya nincs összhangban sem a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény rendelkezéseivel, sem a tényleges helyzettel. Az, hogy a szakmai kamara tagsága az egyéni vállalkozók részvételével jönne létre, ugyanakkor a társas vállalkozások nem lennének tagjai, súlyos ellentmondásokat hordoz. A vagyonvédelmi és magánnyomozási szolgáltatások döntő hányadát a társas vállalkozások végzik, ugyanakkor az egyéni vállalkozásokat tömörítő kamara határozná meg a szakmai és az etikai követelményeket. Ez nem működőképes modell." - állítja a szakmai anyag.
Mindenesetre tényleg célszerű lenne elgondolkodni, hogy ilyen körülmények közepette, amikor az alanyok ezen a területen alapvetően társas formában működnek, mégis azért van nagyszámú alanyi vállalkozó, mert az embereiket vállalkozóként alkalmazzák ezek a szervezetek, tehát ebben az esetben viszont célszerű lenne ezeket összehangolni.
A másik problematika a törvénytervezet kapcsán, hogy csak az úgynevezett élőerős vagyonvédelmi tevékenységeket szabályozza, tehát az emberek személyes érintettként történő vagyonvédelmi tevékenységét és nem az elektronikai, mechanikai típusú védelmi típusú tevékenységeket - ilyenek, mondjuk, a biztosítások -, tehát a különböző lopásgátló és betörésgátló berendezések gyártását; ennek a profilnak kellene lenni, hiszen egyoldalról megvalósítható az a formája, hogy ezt ember végzi, és megvalósítható úgy, hogy egy technika végzi, de ugyanúgy vagyonvédelmi típusú tevékenységről van szó.
(19.00)
Nincsen különösebb indokoltsága, hogy itt szétválasszuk az eszközt, illetve annak a formáját, és ne szabályozzuk ebben a törvényben ezeket a típusú megoldásokat is.
Egy másik problémás terület, amiről, azt hiszem, képviselőtársaim elöljáróban már szóltak, a profilkényszer kérdése. Nyilvánvalóan nagyon komoly aggályok fogalmazhatók meg a vállalkozások szabadsága oldaláról, a szabad vállalkozások lehetősége oldaláról. Ugyanis nem lehet megtiltani azt egy személynek vagy egy cégnek, hogy csak egy típusú tevékenységet folytasson, és ne legyen lehetősége más típusú tevékenységet is adott cég keretein belül folytatni. És megmondom őszintén, jó lenne látni a motivációkat, indokokat is, hogy mi vezette a Belügyminisztériumot erre a típusú szabályozásra.
Ugyanis, ha arra gondoltak, amire én speciel gondoltam, amikor erről beszélgettem a szakemberekkel, hogy, mondjuk, a feketegazdaság kapcsán lehet ilyen aggodalom, és emiatt kell csak egyfajta profilt hagyni egy adott cég keretein belül, akkor azt mondták nekem erre, hogy itt alapvetően a feketegazdaság különböző cégek közötti számlák manipulálásával dolgozik, és ez semmilyen módon nem csökkenti a feketegazdaság terjedését, kialakulását. Tehát nem ez a megoldás erre, hogy adott cégnél csak egy profilt engedélyezünk, a többi profil megjelenését a cégnél nem. Tehát nem tudom, hogy a minisztérium milyen okok, milyen indokok alapján fogalmazta meg ezt a típusú szabályozást.
Én mindenképpen arra kérném államtitkár urat, hogy tekintsék át még egyszer ennek a kérdését, és amennyiben a racionális érvek inkább ennek az elhagyását, a profilkényszer elmaradását támasztják alá, akkor kérném, hogy a minisztérium legyen nyitott ilyen típusú módosítás előtt.
Egy utolsó terület a rendőrség és a vagyonvédelmi szolgálatot végzők közötti kapcsolat kérdése. Itt nyilvánvalóan több probléma is felvethető. Az egyik az összeférhetetlenségek szabályozása, ami, azt gondolom, a jelenlegi törvénytervezetben nincsen kellően végiggondoltan és kellő alapossággal megfogalmazva. Számos olyan problematika fogalmazható meg, amely mindenképpen felvethet az elkövetkezendőkben jelentős feszültségeket.
Én egy rövid részt felolvasnék egy ilyen típusú összeférhetetlenségi problematikából: "Ha valaki rendőrnek valamilyen ok miatt nem alkalmas, vagy a testületből kivált, azonnal lehet, ha nem büntetett előéletű, személyvédő vagy vagyonvédő. Ugyanakkor nem teheti meg ezt az, aki esetleg fél aktív életén keresztül fegyveres őrzés-védelmet látott el, védelmi rendszereket szervezett, ellenőrzött, tiszthelyettesek, honvédek, határőrök vagy a Vám- és Pénzügyőrség mint rendészeti szerv volt alkalmazottai."
Azt gondolom, ez csak egy példa a több közül. Azt a kérdést is fel kell vetni, hogy bár nyilvánvalóan indokolt az, hogy itt a rendőrségnek - mivel ez az igazi bűnüldöző szerv, amely államilag felelős ezért a feladatért - bizonyos monopol jogosítványokat kell adni, és kell adni erős felügyeleti lehetőségeket is, de, mondjuk, a szabálysértések tekintetében az a típusú szabályozás, ami teljes mértékben a rendőrség kezébe helyezi azt a lehetőséget, hogy megbüntessen különböző, nagyon apró szabálytalanságokért, megfelelő egyenruha viseletének hiányáért, megjelenésért vagy más, ilyen típusú apróbb kifogásokért, komoly büntetéseket szabhat ki, ez nyilvánvalóan egy kiszolgáltatott, függőségi helyzetbe kényszerítheti ezeket a vagyonvédelmi szervezeteket. Azt gondolom, bár nem feltételezem a rendőrség egyes vezetőiről, vagy megyei, területi, települési kapitányságairól, de a lehetőséget semmiképpen nem szerencsés, mondjuk, az önkény irányában meghatározni megfelelő jogorvoslati lehetőségek és megfelelő kontrollmechanizmusok nélkül.
Mint elöljáróban is én magam elmondtam, nem vagyok a téma szakértője, de úgy érzem, ezen területen a törvénytervezet számos olyan koncepcionális problémát tartalmaz, amelyek feloldása, megoldása nem igazán a mai élet gazdasági viszonyai szempontjából legszerencsésebbnek tűnő megoldás. Épp ezért kérném a minisztériumot - most végül is februárban fogjuk folytatni a törvény vitáját -, hogy ezen időszak alatt folytasson tárgyalásokat mind parlamenti, mind parlamenten kívüli érdekképviseleti szervekkel ezen problémák lehetőség szerinti orvoslására, csökkentésére. Valószínűleg én is fogok módosító indítványokat benyújtani, és remélem, a minisztérium fogadókész lesz e tekintetben.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
