DR. FÜLE ISTVÁN
DR. FÜLE ISTVÁN
DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! 1997-ben az ország gazdasági növekedése meghaladja a 3 százalékot, elérheti a 4 százalékot is. Ezen örvendetes számok mögött rendkívül nagy területi különbségek húzódnak meg. Így az Alföld két nagy régiójában, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Alföldön stagnál, illetve továbbra is csökken a GDP. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ipari termelés az első félévben például az országos 8 százalékos növekedéssel szemben 2 százalékkal csökkent. Hasonló adatokkal találkozunk a vállalkozók számát illetően is. S ha már a vállalkozásokat említjük, akkor ki kell térni arra is, hogy a nemzetközi befektetések körülbelül 10 százaléka jön a térségbe, ami rendkívül kevés, főleg ha a fejlettségi szintet is figyelembe vesszük. Úgy gondolom, ez sem véletlen. Jász-Nagykun-Szolnok megyei, de általános tapasztalat, hogy a tőke oda megy, ahová fizikálisan is el tud jutni. Ha az infrastruktúra állapotát figyelembe vesszük, az Alföldre egyre nehezebben tud eljutni, s egyre inkább szűk keresztmetszetté válik a 4-es főközlekedési út. Ma már egyre többször a kritikus állapotot meghaladva, több szakaszon túltelítetté vált. Néhány jellemző adat:
Az abonyi átkelési szakaszon 10 903 jármű az átlagos napi forgalom, amelyből 2022 a nehézgépjármű-forgalom. Ez folyamatosan emelkedik, és Törökszentmiklóson a 46-os számú főút csomópontjában már 16 967 jármű az átlagos napi forgalom, amiből 2214 a nehézgépjármű. Ezzel azt is jelzem, hogy számunkra kritikus szakasznak és így támogatandónak a Szolnok-Törökszentmiklós közötti szakasz tekinthető, majd ezt követően a Szolnok-Albertirsa közötti szakasz. S minthogy az M4-es jelen helyzetben igen távolinak tűnik, közlekedni pedig már ma sem lehet, így a jelenlegi út négysávosítása már most sürgető a jelzett szakaszon.
Az összehasonlítás érdekében jelzem, hogy az említett csomópont értékeit a főközlekedési utak átlagértékei rendre alulmúlják. A legnagyobb értéket a 2-es számú főút Pest megyei szakasza produkálta 14 389 jármű/nap forgalommal.
Hiába tehát a tőke vonzását elősegítő adókedvezmény, ha a tőke nem tud eljutni a célterületre megfelelő infrastruktúra hiányában. Az Alföldön élők kénytelenek azt tapasztalni, hogy az egyébként is fejlett Dunántúl infrastruktúrája jóval fejlettebb, a források aránymegosztásában továbbra is kedvezőbb helyet foglalnak el az indokoltnál.
A források esetében tehát az arány változtatása is lehet megoldás, de nem gondoljuk, hogy a benzin adótartalma növelésével lehet és kell megoldani a kérdést. A jelenleg kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezők szolidaritásával is számolunk, hiszen a kimutathatóan több jövedelemből lehet finanszírozni akár az autópályadíjakat is. Mi szívesen cserélnénk ezekkel a területekkel.
De ezt ma nem tehetjük meg. Ezért is kérdés: a 4-es számú főközlekedési út miért kerül rendszeresen háttérbe a közlekedésfejlesztési koncepciókban, s így a költségvetési pénzek odaítélésében? Várom a választ. Köszönöm szépen. (Taps.)
