DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt köszönöm a lehetőséget, hogy napirend előtti válaszként újra az Esélyt a Tanulásra Közalapítványra lehet irányítani a figyelmet.
Volt már szó a tisztelt Házban erről a közalapítványról egy ízben, akkor, amikor a beadási határidő előtt néhány nappal a kuratórium sajtótájékoztatót tartott magáról az egész konstrukcióról. Akkor az egyik, példányszámát és szavahihetőségét tekintve egyaránt kevéssé mértékadónak tekinthető napilap erről a sajtótájékoztatóról tudósítván szokás szerint összekeverte a tudósítást a kommentárral, és meglehetősen nehezen minősíthető hangvételű cikkben tudósította az olvasókat, ami a kisebbik baj volt a nagyobbik baj az volt, hogy tényszerűen félretájékoztatta az olvasókat. Hogy mást ne mondjak, egyik legsúlyosabb tévedése az volt, hogy közölte, évi 5 ezer forinttal lehet támogatni a legrászorultabbakat, azzal szemben, amit képviselő asszony az imént elmondott, és ami a közalapítvány alapító okiratában szerepel, hogy tudniillik havi 5100 és 17 000 forint közötti lehet a támogatás összege. Tehát akkor, amikor úgy tűnt, hogy a dolog körül botrány lesz, egy ellenzéki azonnali kérdés már foglalkozott ezzel a közalapítvánnyal. Azóta, hogy úgy tűnik, a dolog sínen van, és a lehetőségekhez képest segít azokon, akiken leginkább segíteni kell, és akiknek a segítésére maga a közalapítvány létrejött, kevésbé volt szó róla a tisztelt Házban.
Valóban az a helyzet, hogy a hallgatók egy-két százaléka kapott viszonylag tekintélyes - 6-8000, helyenként 12-13 000 forintos - havi támogatást, azok, mint ahogy a közalapítvány alapító okirata leszögezi, akik e nélkül a segítség nélkül nem tudnák elkezdeni, vagy megszakítani kényszerülnének felsőfokú tanulmányaikat. Tehát igazából a leginkább rászorult rétegre összpontosít ez a közalapítvány. Valóban igaz, hogy az összeg kevés, ennek az összegnek a többszörösét is fel tudta volna használni célszerűen a közalapítvány, de hát ebben az évben ennyire futotta a költségvetésből. Az is igaz, hogy a közalapítvány tiszteletre méltó módon megkísérli, hogy más anyagi erőforrásokat is bevonjon ebbe.
Ami általában a felsőoktatási hallgatói támogatásokat illeti, ezek sorában ez az újonnan alakult forma csak az egyik. A hallgatók pénzbeni juttatása, a hallgatói támogatás különböző formái, a kollégiumi ellátás, illetőleg lakhatási támogatás, a különböző tandíjakkal kapcsolatos adó- és egyéb kedvezmények mellett az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány által juttatható havi támogatás szolgál olyan anyagi erőforrásul, amely biztosíthatja a hallgatók számára azt, hogy felsőfokú tanulmányaik ideje alatt megélhessenek.
(9.00)
Ami a tandíjra vonatkozó hitelkonstrukciót illeti, ennek a tervezete is jelen pillanatban a kormány elé kerülő stádiumban van. Ezzel változatlanul az a legnagyobb probléma, ami most már évek óta probléma, és ami miatt évek óta nagyon nehéz ennek a helyzetnek a megoldása: vagy olyan mértékű állami garanciát kellene vállalni erre a tandíjhitelre, amelyet a költségvetés jelenlegi állapota szerint a költségvetés nem tud vállalni, és amennyiben vállalná, akkor tulajdonképpen az egész hitelkonstrukció értelmét veszítené, hiszen többé-kevésbé egy állandó támogatási formává redukálódna - vagy nem vállal ilyen mértékű kezességet az állam, amely esetben a bankok nem tekintik kellően biztonságos és jövedelmező befektetésnek, s ennélfogva nem szívesen foglalkoznak vele vagy a harmadik eset, hogy a két lehetőség közötti szűk mezsgyén megcsináljuk ezt a tandíjkonstrukciót, ez esetben viszont csak nagyon szigorú feltételekkel és nagyon kevés hallgató tudná igénybe venni. Tulajdonképpen ez az a fő probléma, amelyek megoldásával az előző kormány sem és a jelenlegi kormány sem tudott érdemben előrejutni. Úgy néz ki a jelenlegi kormányelőterjesztés - amelyet egyébként a Pénzügyminisztérium készít -, hogy valamiféle megoldást most már talál erre az ügyre.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
