VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 1997. október 29-ei ülésén vitatta meg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. számú törvény módosításáról szóló T/4935. számú és az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló T/4938. számú törvény módosító javaslatát. Így a kettőről együtt szólnék én is.
A gazdasági kamarákról szóló törvénymódosítási javaslat bizottsági vitájában szinte minden olyan kérdésről szó volt, amelyeket érint a tervezett módosítás. Régóta húzódó probléma megoldására is sor kerülhet most azzal, hogy a kamarák csak törvényi felhatalmazás alapján láthatnak el közigazgatási feladatokat, ugyanakkor a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a kamarák egyetértése esetén kormányrendelettel is át lehet majd adni közigazgatási feladatot a kamarák részére.
A másik, általunk és különösen a vidéki képviselők szerint lényegesnek ítélt kérdés, hogy az igazságos teherviselés érdekében szükséges az is, hogy ne csak a székhely szerint fizessenek a nagy hálózattal rendelkező kamarai tagok tagdíjat, hanem a fióktelepek alapján is; hogy a kamara alapszabálya úgy rendelkezhessen, hogy a fióktelepek szerint is megilletik a jogok és terhelik a kötelezettségek a kamarákat, illetve a tagjaikat.
Egyidejűleg egy fék is beépül a tagdíjfizetés mértékébe: a javaslat szerint a tagdíj a helyi iparűzési adónak a 25 százaléka, maximális mértéke - mint ahogy ezt hallottuk már - 10 millió forint lenne. További, általunk lényegesnek ítélhető módosítók a közigazgatási feladatok hatékonyabb ellátását segítik.
Ilyennek minősíthető a szervezeti keretek megváltoztatására, a kamarai titkárok szakképesítésére vonatkozó előírások várható változása, és mint munkaügyi bizottság különösen kiemeljük a mesterképzés és a mestervizsgáztatás rögzítésének és a pénzalapok szabályozásának kérdését is.
Felmerül továbbá a szabad kamaraválasztásból származó esetleges későbbi problémák orvoslásának módja; a tagdíjak adózás szempontjából történő megítélésének helyzete; a fix összegű tagdíjak későbbi esetleges inflációkövetése; az Érdekegyeztető Tanács tapasztalatai alapján esetleg egyfajta konzultációs fórum későbbi bevezetésének lehetősége.
(16.50)
Ugyancsak felmerült a különböző pályázatok beadásához szükséges kamarai támogatással kapcsolatos ellentmondások feloldásának a szükségessége.
Összegzésként: a bizottság véleménye az volt, hogy a törvényjavaslat jó példája a körültekintő előkészítésnek, így a bizottság tagjai a gazdasági kamarákról szóló T/4935. számú törvénymódosítást ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélték.
Az egyéni vállalkozásról szóló T/4938. számú törvényjavaslatot a bizottság nemcsak az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának várhatóan kedvező irányú megváltoztatása miatt fogadta kedvezően, hanem azért is, mert a helyénvalóság elvének érvényesítésével esély van arra, hogy a tisztességes vállalkozások érdekében kiszűrhetők lesznek a fiktív vállalkozások, várhatóan növelhető lesz a feketegazdaság elleni küzdelem eredményessége is.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság egyhangú szavazattal a T/4938. számú törvényjavaslatot is általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
