DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Nagyon röviden: nem érdekérvényesítés a szó valódi értelmében, hanem a szőlészek, borászok és az ezen termékek forgalmazásával foglalkozó gazdasági önigazgató szervezet ez a köztestület, ez a bizonyos hegyközségi szervezetrendszer. Ez az egyik. Ebből következik, hogy nem feltétlenül úgy működik, mint amit egy érdekképviselettől elvárnak.
A másik: való igaz, hogy a terméktanácsok születésüknél fogva az az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján jöttek létre, de köztestületi jellegűket az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény erősítette meg, egyidejűleg a hozzájuk fűzött szabályozási technikák, miszerint bizonyos - például szőlőtermesztéssel kapcsolatos - támogatást csak terméktanács tagja szerezhet meg, ezek azt jelentik, hogy kötelező tagság uralkodik ott is.
A harmadik megjegyzésem - és ez egy általános érvényű megjegyzés - ahhoz társul, ha úgy gondoljuk, hogy az agrárgazdaságban mégpedig a magyar agrárgazdaságban azok a makroökonómiai összefüggések is érvényesüljenek, amit egyébként szeretnénk, hogy az ország egésze szempontjából érvényesüljenek, hogy kifele egy exportorientált agrárgazdaság lehessen, akkor számtalan olyan helyen, amikor ezt meg lehet tenni, az egyéb óhatatlanul ellenérdekelt felek - kereskedők, feldolgozók, alapanyag-termelők - egy hajóban eveznek helyzetét kell tudnunk kialakítani. Erre is egy jó példa ez a hegyközségi törvénymódosítás, ami azt jelenti, hogy egyébként mindazok az emberek - és ezt meg szeretném ismételni -, akik ma a terméktanácsban (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) szerepelnek, kötelező érvénnyel tagjai valamely hegyközségnek, és én ebben látom a garanciát.
Köszönöm.
