KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Ha valóban elmélyülten tanulmányozta volna a képviselő asszony az áprilisi közleményt és a kormány augusztusi határozatát, és több időt szentelt volna a helyi sajátosságok megismerésére, akkor fel sem merül önben az a kérdés, hogy melyik tekintendő érvényesnek.
Az áprilisi népjóléti minisztériumi közlemény azt hozta az érintettek tudomására, hogy a dokumentációt nem kell ismételten benyújtaniuk azoknak, akik 1997. évi indításra adtak le pályázatot, de nem sikerült a támogatotti körbe az idén bekerülniük, de ez még nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy, hogy akik ily módon egyszerűbben pályázhatnak az 1998-ban induló fejlesztési forrásokra, automatikusan hozzájuthatnak a támogatáshoz.
A kormányhatározat pedig a támogatás elnyeréséhez szükséges további feltételeket fogalmazza meg. Tehát nem az önkormányzat számára kiadott utasítást tartalmaz, hanem felelősen végiggondolva az igényeket a határozatában azt mondja meg, hogy milyen feltételek együttes fennállása esetén kész a miskolci székhelyű kórházakat címzett módon támogatni.
A harmadik kérdés pedig - ami a feltételállítás szükségességét kérdőjelezi meg - meglehetősen álnaivan hangzik. Hiszen önnek pontosan kell tudnia azt, hogy mennyire elengedhetetlenül szükséges az ellátórendszer hatékonyságának biztosítása, amit nekünk minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell segíteni. Hogy mindenki számára világos legyen, a kormány határozatában azt mondja ki, hogy akkor tudja a miskolci székhelyű kórházakat támogatni - már azokat, amelyek címzett támogatásra tartanak igényt -, ha egyrészt a támogatásért fordulók készek saját maguk kidolgozni egy ésszerű együttműködés programját, és ennek alárendelni fejlesztési elgondolásaikat, másrészt ha a városi önkormányzat fenntartásában működő két kórház igazgatási, gazdálkodási feltételeit készek javítani. Természetesen senki nem gondolhatja, hogy a megyei kórház támogatása a városi intézmény átalakításától függ, de igenis függ attól, hogy a kapacitásait hogyan hangolja össze a város kórházaival, és a fejlesztéseket csak ennek alárendelten hajtja végre.
Ha az önhöz fordulók szélesebb körű információval látták volna el, akkor bizonyságot szerezhetett volna arról, hogy a kormány határozata egybevág az egészségbiztosítási pénztár 1996 januárjában elvégzett, valamint a városi önkormány 1996 végén elvégeztetett vizsgálatának következtetéseivel, amit a városi önkormányzat VII-140/23. 613/1997. számú határozatának 6. pontjában meg is fogalmazott.
Talán nem kifogásolható ellenzéki oldalról sem az, ha a kormány a kilátásba helyezett jelentős összeggel egyidejűleg az oly hosszú ideje óhajtott együttműködést is ösztönözni kívánja. (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem erről szól a határozat! Szervezeti összevonásáról szól!) A szakmai programoknak gazdasági szempontból azt kell érvényre juttatniuk, hogy racionális, gazdaságosan üzemelő kórházi struktúrák valósuljanak meg, melyek működtetésével keletkező megtakarítások az ellátási tevékenység színvonalemelésének pénzügyi fedezetét is szolgálják.
A majd benyújtandó törvényjavaslatban a kormány indokolt esetben eltérhet a saját korábbi állásfoglalásától. Figyelembe veheti, ha néhány önkormányzat a szakmailag kívánatos feltételekkel nem igényli a címzett támogatást, illetve olyan szakmailag indokolt beruházásra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) érkezik támogatási igény, amelynek támogatása nem tűr halasztást. (Taps az MSZP soraiban.)
