DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csendben, de határozottan hadd jegyezzem meg, hogy több mint két órája házszabály-ellenesen folyik a részletes vita; sajnálom, hogy egyik elnöklő házelnök sem tudta mederben tartani. Kérem, hogy amint én eltérek a részletes vita szabályaitól, azonnal vonja meg tőlem a szót, figyelmeztetés nélkül. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Most!)
A 4. pontban előterjesztett módosító indítvány kapcsán, amit Orosz Sándor képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, próbáltam jogi érvekkel alátámasztani azt, hogy miért fontos annak a kitételnek a kivétele a kérdésből, amely úgy szól, hogy "megkülönböztetés nélkül". Azért, hogy különbséget tehessen a törvényalkotó a belföldi jogi személyek között. Ha ez bennmarad, akkor nem tehet különbséget; nem tehet különbséget abból a szempontból sem, hogy különböző feltételeket szab, nem sérti a tulajdonszerzés szabadságának elvét és a tulajdonszerzés egyenlőségének elvét - a gazdasági alkotmányosság, a piacgazdasággal összefüggő gazdasági alkotmányosság két fontos elvét. Tehát azért kell kivenni ezt a szűkítő "megkülönböztetés nélkül" utalást, hogy megkülönböztetést tehessen.
Azért nem értettem azt, hogy miért szóltak ellene ellenzéki képviselőtársaim, hiszen tudomásom szerint ők is azt akarják, hogy a belföldi jogi személyek között különböző szempontból különbséget tehessenek, például olyan szempontból is, hogy a belföldi jogi személy tulajdonosai között van-e külföldi.
Mióta ez a vita folyik, önöktől csak ezt hallom - legalábbis az ellenzék egy részétől, Gyimóthy Gézától mást hallottam, de erre majd kitérek a 2. pontra reflektálva -, hogy belföldi jogi személy szerezhessen, de olyan belföldi jogi személy ne szerezhessen termőföldtulajdont, akinek a tulajdonosai között külföldi jogi személy vagy magánszemély van. Ha benthagyjuk azt a kitételt, hogy "megkülönböztetés nélkül", akkor például azt a megkülönböztető feltételt sem szabad a jogi személyek esetében kiírni, hogy mondjuk, öt éve hivatásszerűen foglalkozzon mezőgazdasági termeléssel. Azt hittem, hogy ez egy viszonylag egyszerűen belátható jogi érv, és ráadásul hogy ebben a dologban egy irányba húzunk vagy egy irányba gondolkodunk, úgyhogy ez volt az indoka annak, amiért Orosz Sándor képviselőtársammal együtt az ajánlás 4. pontjában azt javasoltuk, hogy ez kerüljön ki.
Természetesen az egy más dolog, ha valaki magát az egész kérdést vitatja, de ha valaki bele tud helyezkedni abba, hogy lehet, hogy mégis ez a kérdés marad, akkor ez a kérdés így jobban szolgálja azt a jogalkotói és azt a politikai célt, hogy a belföldi jogi személyek között különbséget lehessen tenni, például a tulajdonosaik szerint. Hogy hogyan lehet ezt megoldani, az szerintem nem annyira bonyolult dolog, nem népszavazásra való, meg lehet oldani egyetlenegy gazdasági szervezetet, a részvénytársaságot leszámítva. Minden más esetben a belföldi, illetve a jogi személy alanyi köre egyértelműen meghatározható, akár bt.-ről, közkereseti társaságról, jogi személyiséggel bíró gazdálkodó szervezetről, jogi személyiséggel nem bíró gazdálkodó szervezetről vagy kft.-ről van szó.
(19.20)
Egyetlenegy gazdasági társaság esetében nem lehet a tulajdonosi kört egyértelműen meghatározni, ez pedig a részvénytársaság, mivel ott a részvény szabad vásárlása révén akár naponta változhat a jogi személy tulajdonosainak a köre, akár oly módon is, hogy külföldi jogi személy vagy külföldi magánszemély is tulajdonossá válik. Valószínűleg erre is lehet jogtechnikai megoldást találni, de akkor azt a földtörvénybe be kell tenni az után az általános szabály után, amely úgy szól - elnézést, azt hiszem, itt már túl mennék a részletes vita szabályain, mert a földtörvény most nem vita tárgya -, tehát meg lehetne csinálni, be lehetne tenni úgy a földtörvénybe a megkülönböztetést, hogy akár még a részvénytársaságok esetében is meg lehessen akadályozni azt, hogy az a gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai között külföldi magán- vagy jogi személy van, ne szerezhessen tulajdont. Ez egy jogi technikai megoldás. Ez az, ami a 4. ponthoz Orosz Sándorral együtt, kettőnk által benyújtott kérdés módosítását illeti.
Ennek a kérdésnek, valamint a másiknak, nevezetesen a külföldiek tulajdonszerzésének a tilalmával kapcsolatos kérdésnek a feltétele tulajdonképpen három szabályozási tárgykört érint. Ezt a három szabályozási tárgykört szét kell választani. Ebből két általános jogi, törvényi szabály és egy speciális szabály az, ami a három szabályozási tárgykört teljeskörűen lefedi.
Az első általános szabály, hogy belföldi jogi személy szerezhessen - majd később - termőföldtulajdont. Ez egy általános szabály. Ezt tartalmazza a törvénytervezet, illetve a kérdés úgy van feltéve, hogy az állampolgár egyértelműen arra válaszolhasson, hogy ezzel egyetért vagy nem ért egyet. S ha nem fog egyetérteni, miután ügydöntő szavazásról van szó, akkor belföldi jogi személy sem szerezhet termőföldtulajdont. Ez az első általános szabály.
A második általános szabály, hogy külföldi - sem jogi személy, sem pedig magánszemély - ne szerezhessen termőföldtulajdont. Ez a két általános szabály azonban egy területen érintkezik egymással, azon a területen, amikor belföldi jogi személynek külföldi tulajdonosa van. Ez egy speciális helyzet. Erre a speciális helyzetre egy speciális jogi tilalmat kell beépíteni a törvénybe, mert ebben az esetben a "lex speciale derogat legi generale" elve alapján a két általános szabállyal szemben ez a speciális szabály, nevezetesen a belföldinek számító jogi személy esetében, amennyiben annak külföldi tulajdonosa van, mégsem szerezhetne termőföldtulajdont. Itt is különbséget tenne a jogalkotó a belföldi jogi személyek között. Ez a második érve annak, amiért ki kell venni a kérdésből ezt a mondatrészt.
Jogalkotási szempontból pedig ezen a három lépcsőn keresztül oldható meg teljeskörűen a vitatott tárgykör, oldható meg az, hogy belföldi jogi személyek szerezhessenek, külföldiek továbbra se szerezhessenek, és ahol érintkezik a kettő és van kijátszási lehetőség - vagy nem is kijátszási lehetőség, csak lyuk van vagy lenne az általános szabályon -, arra vonatkozóan egy nem bonyolult jogalkotási feladatként be kell építeni a lyukat betömő, illetve a belföldi személyek esetében, amennyiben külföldi tulajdonosuk van, a termőföldtulajdon-szerzési lehetőséget.
A 2. pontban előterjesztett módosító indítvány kapcsán: felvetődött, és többen humorizáltak azon, hogy nem kell nyelvészkedni a kormány által benyújtott, a földdel kapcsolatos első számú kérdéssel, illetve a helyére javasolt, aláírásokkal alátámasztott kérdésekkel kapcsolatban. Nyelvészkedni kell, mert valóban törvény által előírt parancs - a népszavazási törvény írja elő -, hogy a kérdésnek és a kérdésre adható válasznak egyértelműnek kell lenni! Ez a kérdés nem egyértelmű. Tessenek úgy olvasni ezt a kérdést, hogy "Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül, és maga a szervezet ne szerezhessen termőföldtulajdont". Arra utalt Szigethy István, hogy ez az utóbbi kitétel, hogy "maga a szervezet", nem azt mondja ki, hogy a külföldi tulajdonban lévő szervezet s a többi, hanem ez minden szervezetnek megtiltja a termőföldszerzési lehetőséget. Lehet, hogy önök nem ezt akarták. Lehet, sőt meggyőződésem, hogy nem, mert az ellenzék hozzászólásai nem zárták ki a belföldi jogi személyek tulajdonszerzési lehetőségét.
Viszont Gyimóthy Géza elmondotta, hogy valljunk színt. Ő mondotta, önmagának feltéve ezt a parancsot, hogy valljunk színt. Ők nem akarják azt, hogy szövetkezetek... (Gyimóthy Géza: Én színt is vallottam!) - tudom, azért idézlek - és belföldi jogi személyek földtulajdont szerezhessenek. Azt mondta, hogy maradjon az, ami a jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvényben benne van, hogy belföldi jogi személy ne szerezhessen tulajdont.
A Független Kisgazdapárt vezetője is aláírta ugyanezt a kérdést, aláírta Demeter Ervin is, az MDF frakcióvezetője, Gáspár Miklós is, aki a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, valamint Pokorni Zoltán. A négy aláíró közül egy - legalábbis a többihez képest - homlokegyenest ellentétesen értelmezte ezt a kérdést vagy a kérdés mögött lévő szándékot. Ez is azt bizonyítja, hogy van tisztáznivaló a kérdésfeltevők között is. Most nem mondok véleményt arról, hogy helyes vagy nem helyes az önök szándéka vagy a mi szándékunk, csak arra akartam reflektálni, hogy vajon valóban olyan egyértelmű és pontos az a kérdés, amire a népszavazás során az aláírást gyűjtötték.
Ezt valóban kérdezem. Nem nyelvészkedés és nem a vessző hovatétele szempontjából, hanem a szövegnek az elolvasása és az "és" kötőszónak a pontos, helyes alkalmazása alapján igenis úgy lehet értelmezni - Gyimóthy Géza színt is vallott, ahogy önmagának ezt megparancsolta -, hogy ők nem akarják, hogy belföldi jogi személyek termőföldtulajdont szerezzenek. Akkor önöknek is színt kell vallani, hogy elfogadják-e a belföldi jogi személyek földtulajdonszerzési jogát vagy nem. Azt hozzátehetik, hogy általánosságban el, de nem tudják elfogadni azoknak a belföldi jogi személyeknek a termőföldtulajdon-szerzési jogát, amelyeknek külföldi tulajdonosaik vannak. Ez tiszta beszéd! Ezzel - megítélésem szerint - a kormánypártok részéről is egy csomóan egyetértenek. Gombos András és mások is elmondták, hogy nem a közvetett tulajdonszerzési - mert közvetett tulajdont valóban nem ismer a magyar jog - alapon, hanem más alapon. Ők sem, és sokan nem értenek - például magam sem - egyet azzal, hogy ilyen módon belföldi jogi személy tulajdont szerezzen, miközben külföldi akár jogi, akár magánszemély akár részlegesen, akár egészben az adott belföldi jogi személy tulajdonosa. Tehát ha a kérdések között elkezdünk válogatni, akkor megítélésem szerint mindegyik kérdés pontosításra szorul.
A 4. pontban előterjesztett kérdés kapcsán elhangzott, hogy az a kormány előterjesztése. Nem akarok mosakodni, sem elhatárolódni a kormánytól - tudom, hol ülök -, a két módosító indítványt valóban Orosz Sándorral mi fogalmaztuk meg, és beletellett jó néhány napba, amíg sikerült meggyőzni többek között a kormány képviselőit is, hogy miért fontos ebben az esetben a 4. pontban előterjesztett módosító indítvány kapcsán a "megkülönböztetés nélkül" elhagyása. Ugyanezeket az érveket mondtuk el, amiket itt is elmondtunk.
S miért fontos az 5. pontban a jogi helyzetet pontosan megfogalmazó kitétel, az a kitétel, hogy az kerüljön bele, hogy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont külföldi természetes és jogi személy? Azért, mert az a jogi helyzet, hogy eddig sem szerezhetett, most sem szerezhet, és azt akarja megkérdezni a kormány, hogy vajon azzal egyetértenek-e az állampolgárok, hogy továbbra se szerezhessen.
(19.30)
Ez a kérdés így pontos, és ez a jogi helyzet. Azért is fontos a jogi helyzetnek ilyenként való rögzítése - amit Szigethy István megint elmondott -, mert jelenleg sem szerezhet, de ezen általános szabály alól vannak kivételek, például öröklés útján, kárpótlás révén szerezhet, szerezhetett, és ezután is szerezhet külföldi jogi személy. Nyilván ezt önök sem akarják megtiltani és megakadályozni.
Úgyhogy azt gondolom, hogy ha egy kicsit jobban odafigyelünk egymás érveire, akkor talán kiderül, hogy jó néhány kérdésben nincs olyan égbekiáltó nagy különbség, de természetesen ha mindenki Cato akar lenni, és mindenkinek megvan a ceterum censeója - csak az nem úgy szól, hogy "javaslom továbbá Karthágó elpusztítását", hanem "javaslom továbbá mindazok elpusztítását, akik nem azt mondják, amit én mondok" -, akkor ez a vita nem fog előbbre jutni, ebben a kérdésben nem közelednek az álláspontok, hanem megítélésem szerint innen már politikai felelősség kérdése.
Nemcsak mi nem fogjuk érteni egymás igazi szándékát, és nem tudunk segítően hozzányúlni, akármelyik kérdés lesz feltéve. Ez még nem dőlt el, hogy melyik kérdés lesz feltéve, úgyhogy felesleges volt Balsai Istvánnak például velem kapcsolatban azt mondani, hogy én előre eldöntöttem vagy megvannak az érveim. Majd amikor idekerül az aláírásos népszavazás ügye - ha lehetőségem lesz -, el fogom mondani, hogy mi a jogi helyzet, az én véleményem szerint természetesen. Ez nem tárgya a mostani módosító indítványokról folyó vitáknak. Azt gondolom, hogy ha az a vita sem a catói nagyság, hanem a catói megátalkodott következetesség alapján folyik tovább - amelyben egyfajta gyűlölködés fogalmazódik meg -, akkor bizony nagyon rosszul fogunk mindannyian szerepelni; nem egymás előtt és egymás között, hanem a magyar társadalom és a magyar nép előtt, amely egyre kevésbé látja azt, hogy végül is mire megy ki ez a népszavazás.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
