DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Glattfelder Béla gondolatmenetét egy további gondolattal szeretném megerősíteni, illetőleg kiegészíteni, és rámutatni arra, hogy nemcsak abból adódik a félreérthetőség vagy az állampolgárok félrevezetése, hogy a két kérdés - mármint a második és a harmadik kérdés, tehát a földtulajdonra vonatkozó két kérdés - egymással milyen viszonyban van, hanem alapvetően abból, hogy a földre vonatkozó első kérdés a "belföldi jogi személy" szóhasználatával azt sugallja a választópolgárnak, hogy a belföldi jogi személyhez külföldinek nem lehet köze. Holott már a vita során az általános vitában is és minden más fórumot felhasználva nagyon sokszor elmondtuk, hogy a belföldi jogi személy is lehet külföldi tulajdonában. Ez a probléma lényege!
Ezért én most csak a példa, a dolog megvilágítása kedvéért felvetem - természetesen ezt majd tovább fogom mindjárt magyarázni, egy költői kérdés, ne tessenek komolyan venni -: ez a földtulajdonra vonatkozó második kérdés ebben a formában akkor lenne korrekt, ha még egy vesszőt tennénk a végére, és hozzáfűznénk egy harmadik kérdéselemet, amely úgy szólna, hogy "Akarja-e, hogy belföldi jogi személy külföldi tulajdonban lehessen?" Akkor ez a kérdés tökéletesen orientálni fogja a választópolgárokat, s akkor nézzük meg, hogy milyen választ fog adni az a 75 százalék, amely a közvélemény-kutatások szerint mindenféle külföldi tulajdonszerzést el akar utasítani. Még egyszer mondom, ez nyilván költői kérdés, mert nyilvánvalóan nem lehet megtiltani azt, hogy jogi személyeket, gazdasági társaságokat, szervezeteket külföldiek megvegyenek, hiszen ez a probléma, hogy a külföldiek tulajdonosok legyenek, egy ilyen döntés kizárná Magyarországot a világgazdaság rendjéből, és abszolút elzárkózást jelentene.
Ezt tényleg csak annak a példázása kedvéért és annak illusztrálására mondom, hogy önmagában is az első kérdés félrevezető, hiszen a lényeg az, hogy a belföldi jogi személyek bármikor egészben vagy részben külföldi tulajdonban lehetnek. Tehát ha már ragaszkodnak ehhez a kérdéshez, akkor ezt úgy kell megfogalmazni, hogy ez is kiderüljön, és abban is állást foglalhassanak az állampolgárok, hogy elfogadják-e úgy a belföldi jogi személyek tulajdonszerzését, hogy ezek a belföldi jogi személyek bármikor egészben vagy részben külföldi tulajdonban is lehetnek.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
