DR. VERES JÁNOS

Teljes szövegű keresés

DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a kormány által beterjesztett, a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló módosító javaslatokat a múlt heti ülésén megtárgyalta, azokat a Háznak - általános vitára alkalmasnak minősítve - tárgyalásra javasolja.
A vitában több kérdést érintettek a hozzászóló képviselők, ezek közül néhányat szeretnék most megemlíteni.
Említették képviselőtársaim a kiegészítő adó mértékének változását. Erről államtitkár úr szólt az iménti expozéjában. Mindannyiunk által ismert módon az Alkotmánybíróság döntése tette szükségessé, hogy az 1998. évi szabályozásban a '97. évben alkalmazott mértéktől eltérő mértéket alkalmazzunk.
A vitában nagy terjedelemben foglalkoztunk azzal az újként megjelenő adókedvezménnyel, amely a 3 milliárd forint érték feletti beruházásokat érinti. Ha a gazdaságilag elmaradott térségekben, illetve a magas munkanélküliségű megyékben ezek megvalósulnak, tízéves adókedvezménnyel van honorálva az adószabályokban.
Hozzászóló képviselőtársaim között egyetértés alakult ki abban, hogy egy rendkívül fontos olyan szabályról van szó, amely egyértelművé teszi mind a kormány viszonyát, mind egy pozitív országgyűlési döntést követően az Országgyűlés viszonyát is ahhoz, hogy Magyarország ezen elmaradott térségeiben szükséges a gazdaságfejlesztés. E gazdaságfejlesztést szükséges a javaslatban szereplő módon is - más, egyéb adókedvezmények mellett ezen a módon is - támogatni, segíteni ezzel az ezen térségekben folyó gazdasági tevékenységek megerősödését.
A bizottság tagjai ezt az intézkedést tulajdonképpen egyhangúlag pozitívan fogadták, és javasolják majd a Háznak is ezen új szabály elfogadását.
A bizottságban némi polémia alakult ki a tekintetben, hogy a személyi jövedelemadó törvény módosításában szereplő ingatlan és vagyonértékű jog átruházásánál számításba vehető szerzéskori érték, illetve az elszámolható értékcsökkenés összege milyen módon fogja befolyásolni a következő években az adóalapot, a fizetendő adó mértékét. A vitában hozzászólók egyetértettek azzal, hogy a közel tíz éve érvényben lévő adórendszerben szükséges volt megváltoztatni azt a szabályt, amely lényegében nem tette lehetővé a bekövetkezett értékváltozások figyelembevételét az ingatlanok értékesítése esetén. Ennek a változtatásnak az irányával mindenki egyetértett. Nyilvánvalóan a részletes vitában a mód finomítására még javaslat fog elhangzani.
A vitában hozzászólók egyetértettek abban is, hogy mindkét törvénymódosítási javaslat alapvetően követi azt a logikát, amit az elmúlt évben az Országgyűlés e két adótörvény kapcsán elfogadott.
Úgy tűnik a bekövetkezett változásokból, hogy ez egy helyes út volt. Lényegi változások éppen ezért csak olyan mértékben és olyan terjedelemben és olyan korlátozott területen jelennek meg, amelyek más, azóta az Országgyűlés által elfogadott törvények következményeképpen kell hogy beépüljenek e két adótípusba. Ezért hangsúlyozottan fontosnak tartjuk a folyamatosságot a mostani változtatásokban is.
Azok a más törvények, amelyek indokolttá teszik a változtatásokat, részben a közhasznú szervezetekről szóló, az Országgyűlés elé már benyújtásra került törvény, részben a már államtitkár úr által is említett, az új nyugdíjszabályokra vonatkozó törvény, illetve országgyűlési határozati javaslat, amely az Országgyűlés kötelességévé tette, hogy bizonyos adópreferenciákat is érvényesítsen a következő években.
Fontosnak tartották a bizottság tagjai azt is, hogy a termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adórendszeri kezelése másként fog történni a jövőben, mint ahogyan az előző időszakban. Ugyanakkor e máskénti kezelés bizonyos finomításait is szükségesnek tartják a jövőben képviselőtársaim.
Összességében: a költségvetési és pénzügyi bizottság a két törvényjavaslatot, tehát a kormány társasági adóról és osztalékadóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatát egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta, és kéri a Háztól e javaslatok megvitatását.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem