DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány családpolitikáját hiányoljuk évek óta; azt a családpolitikát, amely nemcsak a retorikában, hanem a valós folyamatokban is megnyilvánulna.
A családpolitika hiánya az év 365 napján érzékelhető, hiszen megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény, leépült az anyagi ellátásoknak egy köre, a családi pótlék alanyi jogosultságának eltörlésével korlátozták a családi pótlékot.
(17.00)
A Bokros-csomag az elmúlt évben olyan károkat okozott, hogy háborús években volt ehhez hasonló mértékű népességfogyás (Zaj a bal oldalon.), népességfogyás Magyarországon. (Közbeszólás a jobb oldalon: Úgy van.) Ezzel egy időben rohamosan csökkent a családban élőknek a száma, rohamosan nő a családon kívül születetteknek a száma, hiszen 25 százaléka a gyermekeknek családon kívül születik.
Azt hiszem, hogy a gazdasági megszorító intézkedéseknek a hatására ma Magyarországon a gyermekek több mint fele él a létminimum alatt. És ha miniszterelnök úr azt várta, hogy nem kifogásoltunk egyetlenegy olyan intézkedést sem, amit jobb lett volna, ha a kormány nem vezet be, akkor azt kell mondanom, hogy a családpolitikában bevezetett intézkedései szinte kivétel nélkül mind károsak voltak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzményeket figyelembe véve a gyermeknevelés terhei nem terhelhetik csupán a gyermekeket vállaló családokat, mert a felnőtté váló nemzedékek sem csupán saját szüleik ellátását biztosítják. Minden gyermek közkincs, akinek neveléséhez a társadalomnak segítséget, az államnak anyagi támogatást kell nyújtani.
A segítségnek és a támogatásnak minden évben fokmérője, illetőleg a mérlegkészítésre alkalmas mérője maga a tanévkezdés. Ez egyben próbatétel minden családnak, és minden gyermekes családnak. Az iskolakezdés költségének egyharmadát teszi ki a tankönyvek beszerzése, ehhez biztosít 750 forint, illetőleg 1000 forint körüli tankönyvtámogatást a kormány. Közel egyharmadát a költségeknek a füzet, tolltartó, körző jelenti, és sokkal több mint egyharmadát teszi ki a költségeknek a táska, a köpeny, a benti felszerelés, tornafelszerelés, sok helyütt még a tréningruhát is magába foglalja ez a költség. Összegezve a költségeket: minimum 15 000-20 000 forint között van egy felsőtagozatos vagy gimnazista gyermek iskolakezdése, azonban reálisan ez az összeg családonként 25-30 ezer forint között volt. Ehhez nyújtott közel 1000 forintos támogatást a kormány.
Nem vagyok híve annak, hogy minden bajunkért a kormány és az Országgyűlés felelős. Mégis, ha mindkét testület érzékeli a rossz irányú folyamatokat - akár a népesedés fogyását említhetném, akár az elszegényedésnek azt a fokát, melyben a gyerekeknek több mint fele a létminimum alatt él -, vizsgálnunk kell, mit tesz vagy mit tesznek a rossz irányú folyamat megfékezésére. S úgy tűnik, édeskeveset.
A költségvetési törvény megtárgyalásakor, remélem, a kormányzat hasznosítani fogja azt a több száz oldalas sajtóanyagot is, és az abban megfogalmazott kéréseket és kérdéseket, melyek a tanévkezdés kapcsán megjelentek és a felszólalásomat is erősítik. A Magyar Demokrata Fórum elengedhetetlennek tartja az adótörvényekben megtalálni a családi adózásnak azt a formáját, amelyben az állam elismeri a nevelés költségeit, akár csak részben is, vagy ennek hiányában visszaállítani a gyermekes családok adókedvezményét. Az iskolai tanszerekre áfamentességet kell biztosítani. Jelenleg 25 százalék áfát tartalmaznak az iskolaszerek. Kérem a kormányt a Magyar Demokrata Fórum nevében, dolgozzon ki egy országos programot az óvodai és az iskolai étkeztetés támogatására, mert nemcsak a statisztikai adatok tanúskodnak arról, hogy a gyermekek többsége létminimum alatt él, hanem sok oktatási intézmény, iskolaorvos és körzeti orvos napi keserű tapasztalata, hogy a gyerekek alultápláltak vagy éppen éheznek.
A probléma terjedelménél fogva nem karitatív szervezetek feladata, nem egy-egy önkormányzat vagy iskola egyedi programját kell hogy képezze. Ehhez szükséges egy országos program. E program a társadalompolitika részét kell hogy képezze, hiszen felelősek vagyunk egymásért. A támogatott óvodai, iskolai étkeztetés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a társadalmi szolidaritás szervezett formája lenne, hiszen felelősek vagyunk egymásért.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
