AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításáról készített törvényjavaslathoz számos módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Ezek nagyobb része a törvényjavaslat rendelkezéseinek pontosítását, technikai jellegű korrekcióját szolgálja. A vita során a kormány elfogadta, és a képviselők túlnyomó többsége támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a hitelezők pozíciójának erősítését, a hitelezői kontroll megvalósítását szolgálják.
Komoly vita bontakozott ki a bizottságokban a hitelezői választmány megalakításának feltételeit, illetve módját illetően. A benyújtott törvényjavaslat szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány alakítható. A választmány akkor jön létre, ha a bejelentkezett hitelezők legalább egyharmada rendelkezik a bejelentett hitelezői követelések egyharmadával. A vita során a kormány elfogadta azt az - egyébként több képviselő indítványából kialakított - módosító javaslatot, melynek célja annak szabályozása volt, hogy ha több választmány alakul, akkor melyik tekinthető szabályosan létrejött választmánynak. Az elfogadott javaslat értelmében a bírósághoz történő bejelentés időpontja az irányadó ebben a tekintetben. Abban az igen valószínűtlen esetben, ha egyidejűleg jelentkezik be több választmány a bíróságnál, akkor a kishitelezők érdekében azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A benyújtott törvényjavaslat annak érdekében, hogy megakadályozza a felszámolás kezdő időpontját közvetlenül megelőző időszakban ingyenesen vagy feltűnően értékaránytalan módon történő vagyonkimenekítéseket, előírta, hogy már a felszámolási kérelem benyújtását megelőző fél évben, illetve azt követően kötött ilyen szerződéseket a hitelező vagy a felszámoló megtámadhatja.
A javaslathoz beérkezett módosító indítványok egységesen javasolták ennek az időszaknak egy évre történő kiegészítését, amit a kormány is elfogadott, hiszen összhangban állt a vagyonvesztést megakadályozó és a hitelezői igények lehető legmagasabb kielégítési szintjét biztosító eredeti elképzelésével.
A vita során a képviselők egységesen támogatták az értékesítés újraszabályozásának törvényjavaslatban leírt modelljét. Az e rendelkezésekhez érkezett módosító indítványok is a törvényjavaslat további csiszolását, az értékesítés szabályainak egyértelművé tételét szolgálták. A kormány álláspontja szerint az eddig meglehetősen nagy vitát kiváltó liberális vagyonértékesítés helyére lépő új rendszer világos és egyértelmű keretekbe foglalja a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának értékesítési folyamatát.
Számos módosító indítvány érkezett a törvényjavaslatnak a felszámolók díjazásával foglalkozó részéhez. Többen vitatták azt az elképzelést, hogy a hitelezők követelésük 1 százalékát befizessék a bíróságok gazdasági hivatalainál vezetett elkülönített számlára abból a célból, hogy a felszámolók díjazásának forrását biztosítani lehessen. Természetesen nem volt könnyű ilyen javaslatot tenni, de a felszámolók díjazását akkor is meg kellett oldani, ha az adós vagyona erre nem biztosított megfelelő fedezetet. A kormány ezért a vita során mindvégig fenntartotta eredeti álláspontját, amit a bizottságok végül támogattak.
Több módosító indítvány arra a szabályozásra, hogy ne a bíróságok gazdasági hivatalai kezeljék ezt a bizonyos elkülönített számlát, figyelemmel a bíróságok általában jellemző leterheltségére. A kormány álláspontja szerint az elkülönített számlák biztonságos és áttekinthető vezetése érdekében mindenképpen szükséges a gazdasági hivatalok bekapcsolása, amelyek alkalmasak is e feladat elvégzésére. Megítélésünk szerint ez a megoldás jelenti a hitelezői befizetések kezelésének egyetlen, az esetleges visszaéléseket is kizáró, korrekt módját.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat a felszámoló díjára nézve minimumösszeget nem határozott meg. A parlamenti vita során azonban kompromisszumként elfogadta, hogy legalább 100 000 forintot garantáljon a központi díjkiegészítési számla a felszámolók részére abban az esetben, ha a felszámoló a díjához a felszámolás során nem jut hozzá. A gazdasági bizottság azonban 300 000 forintra javasolja felemelni ezt a minimumdíjat. A kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy a központi díjkiegészítési számla csak 100 000 forintig garantálja a felszámoló díját, mert álláspontunk szerint a 300 000 forintos összeghatár túl magas, és ez a szint már veszélyeztetné a számla fizetőképességét.
A csődtörvény alkalmazása során a gyakorlatban gondot okoz az, hogy a különböző időpontokban indult eljárások esetében különböző rendelkezéseket kell alkalmazni. A csődtörvény eddigi módosításai során ugyanis az új rendelkezéseket csak a hatálybalépés után indult eljárásokra kellett alkalmazni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ezért azt a célt tűzte ki, hogy a most hatályba lépő módosítással együtt egységesítse a már folyó eljárásokra vonatkozó szabályokat, és ily módon elérje azt, hogy a '92 óta indult, de még folyamatban lévő közel 10 000 eljárás megfelelő átmeneti szabályok beiktatásával ugyanazon előírások alapján záruljon le.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában folytatott vita során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a képviselők részéről komoly alkotmányossági aggályok merültek fel a kormány által szorgalmazott megoldással szemben. Ezért a kormány elfogadta, hogy a törvényjavaslat előírásai csak a hatálybalépés után kezdődő felszámolásokra terjedjenek ki.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a csődtörvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot a kormány által is támogatott módosító indítványokkal együtt elfogadni szíveskedjen. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
