BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT
BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napirend utáni felszólalásom címét: "Miért kukoricázik a kormány a kukoricatermelőkkel?", nem véletlenül adtam. Az 1995-'96-os téli hónapok alatt százötven napig volt hó alatt az őszi vetés, s ennek következtében a búzavetés területének 30 százaléka vagy kifagyott vagy kipállott az összefüggő hótakaró alatt. Ezért a gazdaságnak ki kellett tárcsázni a területeket, és ebből következett, hogy más tennivaló nem volt, mint hogy az említett területeket tavaszi gabonával és kukoricával kellett bevetni. Ezzel újabb költség sújtotta az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaságokat. Így aztán a kukorica 1996. évi vetésterülete 1 millió 53 ezer hektár volt.
A gazdaságok a jól előkészített, tápanyaggal ellátott, jó talajmunkával ellátott vetésterületeken a hibrid vetőmagok legjobb minőségű és termésátlagú fajtáit időben elvetették. Közben az előírt technológiával kezdték ezen területek munkálatait: vegyszerezés, növényvédelem és gyomirtás.
Magyarországon a múlt évben elég csapadékos időjárás volt, és az eső majdnem mindig megjött akkor, amikor kellett, a gyökérzet megkapta a szükséges vizet, tápanyagot; s ezek következtében már a nyár közepén lehetett látni, hogy kukoricából rendkívül jó termés lesz, hiszen mindent megkapott, ami a növekedéséhez szükséges. Sok esetben a második csövek is kifejlődtek. Így aztán az országban hektáronként átlag 5,6 tonna kukorica termett májusi morzsoltban, de tudok ennél magasabb átlagtermést is, például a balatonszabadi termelőszövetkezetben, ahol átlag 10 tonna feletti termés is volt. Így az ország összes területén kukoricából 5,9 millió tonna termett.
A termésbetakarításkor már jöttek a vevők, a déli szomszédaink Horvátországból, Szlovéniából a nagy mennyiségű kukoricát vásárolni, igen kedvező árakon. Sajnos azonban a szakember kormány és annak tagjai, a Földművelésügyi Minisztérium nem engedélyezte az exportkivitelt. Abban az időben jómagam is interpelláltam a Kisgazdapárt nevében. Sajnos, téves információt kaptam. Azt mondták, hogy nyitott kapukat döngetek; itt az államtitkár úr mondta. Pártom hónapokon keresztül kérte a minisztériumot az exportengedély kiadására.
Mivel mint somogyi paraszti képviselő, jártam a vidéket, meggyőződtem arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium részéről csúsztatás volt az engedély megadása. Tudvalevőleg csak azok kaptak kukoricára exportengedélyt, akiknek búzakvótájukból maradt engedélyük. Ez nagyon kevés mennyiségű volt, ugyanis azok a gazdaságok, amelyek már felhasználták a búzakvóta-kiviteli engedélyüket, már eleve kizártak lettek a kukoricaexportból. Mivel nem jött létre az exportkivitel, 1996-ban csak 100 ezer tonna kukorica talált gazdára. Déli szomszédaink nem tudták kivárni a magyar kukoricát, így tudomásom szerint az Amerikából hajón szállított kukoricát vették meg, és így feltöltötték raktáraikat. A magyar kukorica meg a raktárban maradt, magas tárolási költségekkel.
Tudjuk, hogy a rossz gazdaságpolitika, a nyomott sertéspiac miatt a gazdák levágták a tenyészállataikat, mert a sertéstartás veszteséges, nincs értelme veszteséggel tenyészteni. Ugyanígy a szarvasmarhatartás is veszteséges. Ezért a kormány rosszul mérte fel a belföldi kukoricafelhasználás mennyiségét, nem hozzáértők, nem előrelátók és nem kellő tájékozottsággal tervezték meg az itthoni szükségletet. A jó gazdának, jó kereskedőnek tudnia kellett volna, hogy az árut akkor kell adni, amikor legjobb áron veszik. Tudták, hogy csodálatos nagy termés van, engedni kellett volna az exportot azonnal.
Most világviszonylatban is esett a takarmánykukorica ára. A gazdaságokat igen nagy veszteség éri: egyrészt a magas tárolási költség nyomja őket, másrészt nincs állat, ami felegye ezt a hatalmas mennyiséget. Így a gazdaságok a megtermelt árut nem tudják értékesíteni. Most a napokban megengedték ugyan a 200 ezer tonna exportkivitelt, azonban e tőzsdei napon nem volt kereslet. Rajtunk maradt 300-350 ezer tonna az országban, nem beszélve arról, hogy már 18 ezer forintra csökkent az ár tonnánként.
A piackutatóknak új vevőket kellene keresni. Az egyre nyomottabb nemzetközi árak viszont a mai hazai árak mellett meghiúsítják az eladásokat, sajnos. A Független Kisgazdapártnak meggyőződése - és már 89 éve hirdeti és tudja -, hogy a mezőgazdaság akkor működik gazdaságosan, ha egy adott szántóterülethez megfelelő mennyiségű állatállomány van, vagyis ha a gazda a bőrével adja el a termését. A Független Kisgazdapárt a múlt évben többször figyelmeztette a kormányt, hogy az állattenyésztés veszélyben van, kivágják a tenyészállatokat. Sajnos süket fülekre talált. Nem biztosították az állattartóknak a piacot, sőt ellenkezőleg, külföldről hoztak be fagyasztott sertéseket, így aztán az állomány soha nem látott csökkenése következett be.
(19.40)
A Független Kisgazdapárt javasolja a kormánynak, hogy a most még meglévő tenyészállat-állomány kivágását állítsák meg jó piacgazdasággal. A piackutatók pedig az... (Érthetetlen szövegrész.) ...piacon keressenek vevőket a takarmánykukoricának. Kérem a kormányt, hogy ne kukoricázzanak a kukoricatermelőkkel. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
