DR. HOFFMANN ATTILA
DR. HOFFMANN ATTILA
DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végéhez közeledik a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására benyújtott T/3110. számú törvényjavaslat általános vitája.
Mint ismeretes, e törvényjavaslat a bányászatról szóló törvény jelentős részét módosítani kívánja. A környezetvédelmi bizottságban a tagok közül néhányan kifogásolták azt, hogy a módosítás benyújtása előtt jó lett volna a környezetre gyakorolt hatást bemutató vizsgálati elemzés, és talán szerencsés lett volna az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének beszerzése is.
Tekintettel ezekre a hiányosságokra, Kiss Róbert képviselőtársammal olyan módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyek várhatóan megteremtik a környezetvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályokkal való összhangot.
(19.50)
Módosító javaslataink nem érintik a törvényjavaslat általunk is fontosnak és támogatandónak tartott azon elemeit, amelyek a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgálják, továbbá azokat a javaslatokat, amelyek a tartós kisebbségi állami tulajdon kialakulása esetén is lehetővé teszik a koncesszióköteles tevékenységek koncessziós pályázat nélkül történő folytatását. Javaslataink célja, hogy a bányászatról szóló törvény módosítása összhangba kerüljön az Országgyűlés által az elmúlt években nagy többséggel elfogadott, társadalmi konszenzuson alapuló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási törvényekkel.
A Kiss Róbert képviselőtársam és általam benyújtott módosító javaslatok 18 szakaszában érintik a törvényjavaslatot, amelyek közül 6 a geotermikus energia kutatásával és hasznosításával foglalkozik, melyek megnyugtató környezetvédelmi és vízgazdálkodási kezelése hazánk természeti és hidrogeológiai viszonyai között kiemelten fontos. Elfogadhatatlanok azok a törekvések, hogy e kérdéskörre felfűzve a bányatörvény hatálya olyan területekre is kiterjedjen, amelyek - szabályozási tárgyánál fogva - teljesen idegenek ettől. Ez alkotmányossági szempontból is aggályos és szakmailag helytelen, hiszen a felszín alatti vizek kutatása és kitermelése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó tevékenység. A kizárólagos állami tulajdonban álló és így forgalomképtelen felszín alatti vizek igénybevétele vízjogi engedély alapján történik, ezek a kitermeléssel nem mennek át a felhasználó tulajdonába, így koncesszióba sem adhatók. A törvényjavaslat e kérdéskörre vonatkozó részei módosításának elmaradása esetén számolni kell - mint ezt a Dunántúli-középhegység területén végzett bányászati célú vízkitermelések károsító, majdnem tragikus hatásai is példázták az 1980-as években - az ország több területén a felszín alatti vizek károsodásával. Ennek következménye az ország vízellátására, mezőgazdaságára és ökológiai értékeire nézve részletesebb indoklásra nem szorul.
Külön szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy módosító javaslataink egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megszüntetését is szolgálják. Az Alkotmánybíróság 1995-ben megsemmisítette a bányatörvény két olyan rendelkezését, amely az egészséges környezethez fűződő alapvető jog korlátozását jelentette. E két rendelkezés pótlása és az alkotmányossági szempontból kifogástalan helyzet helyreállítása azóta sem történt meg, ezért a bányatörvény kiegészítését javasoltam egyfelől a bányatelek kötelező módosításának elrendelhetőségével, illetve az így felmerült károk alkotmányosan is elfogadható rendezésének szabályával.
A törvényjavaslat a bányajáradék felhasználásával kapcsolatban nehezen kezelhető és ellenőrizhető szabályokat kíván bevezetni, pedig e tekintetben csupán az alaptörvény pontosítása szükséges. Ennek megfogalmazásakor a környezetvédelmi törvény rendelkezéseivel történő koherencia megteremtését tartom szükségesnek.
Javaslatom szabályozási és finanszírozási oldalról egyaránt megteremti annak a lehetőségét, hogy az elmaradt, bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok elvégzése és a környezetet ért károk elhárítása megtörténhessen.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, örülök annak, hogy a bányatörvény módosítása kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy az alkotmányos jogok biztosítása mellett a meg nem újítható természeti erőforrások olyan újraszabályozására is sor kerüljön, amely a fenntartható használatot és az erőforrások racionális felhasználását szolgálja. Ez azonban csak akkor válhat valóra, ha támogató szavazataikkal módosító javaslatainkat önök majd elfogadják.
Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság mai ülésén az általános vita lezárása mellett szavazott. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
