DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A villanyáram emelése több parlamenti csata tárgya volt már. Napirend előtt mégis szólni kell most az emelést lehetővé tevő kormányrendeletek jogi bizonytalanságairól és káros következményeiről.
Először hihetetlenül nagy, 35-40 százalékos áremelésről esett szó, majd végül "mindössze" 24,9 lett - mindössze: idézőjelben. Csak a régi trükk került elő? A nagyon rossz hír után könnyebb a tényleges rosszat elfogadni? Vagy valami másról van szó?
A felelet a múlt év december 20-án megjelent rendeletcsomagban van, ebben lelepleződik ennek az emelésnek az igazi természete. A rendelkezések nyomán a fogyasztók egységesen az eddigi árnak mintegy negyedével fizetnek többet. Ez az egyenlőség azonban a villamosipari társaságokra már nem vonatkozik. A privatizált áramszolgáltatók 41 százalékos, a privatizált erőművek 37 százalékos áremeléssel gazdagítják bevételeiket. Ám a hazai tulajdonú erőművek árai alig 3 százalékot emelkednek, sőt a legnagyobb hazai termelő, Paks, 3 százalékkal csökkenteni kényszerült árait.
Miért hozta létre a kormány ezt a lehetetlen helyzetet? Nyilván megrettent a társadalmilag elviselhetetlen emeléstől, de a külföldi tulajdonosoknak tett megalapozatlan ígéretet teljesíteni akarta. Piacgazdaságban példátlan burkolt keresztfinanszírozást alakított ki. A magyar tulajdonú cégek kifosztása teszi lehetővé, hogy a külföldiek megkapják a felelőtlenül ígért profitot, a fogyasztóiár-emelkedés pedig eközben megmaradhasson az infláció közelében. Az áremelés előreláthatólag 57 milliárd forint többletbevételt eredményez, ebből 48 milliárd áramlik a külföldi irányítású társaságokhoz, a hazaiaknak csak a bevétel 15 százaléka jut, pedig hazai kézben van az áramtermelés több mint fele. Ezt a helyzetet az említett rendeletek hozták létre. Az alkotmány tiltja az állami és magántulajdon minden megkülönböztetését. Ezek a rendeletek alkotmányellenesek.
Miért baj ez? Nemcsak a jogi probléma miatt. Azért, mert ez a helyzet soká nem tartható. A hazai tulajdonú cégek felélik utolsó tartalékaikat, fejlesztésre, de még karbantartásra sem futja. Hogy például Paks esetében ez mit jelent, arra jobb nem is gondolni. Ha a kormány az állami cégeket meg akarja menteni az általa okozott elnyomorodástól, kénytelen tovább emelni az árakat. Már be is jelentették, hogy az árakat negyedévente felülvizsgálják. Ez a kifejezés alig leplezett változata az áremelésnek. Az áram fogyasztói ára a jövedelmekhez képest így is magas. Az állami tulajdonban lévő cégek elértéktelenednek és eladhatatlanokká lesznek. Ebben az ágazatban mi, kereszténydemokraták, helytelenítjük a magánosítást, de nem így képzeljük el a köztulajdon megvédését. Ebben az ügyben sokkal több pénz folyik el, mint a Tocsik-botrányban, s a számlát az állampolgárok közvetlenül fizetik. Már csak a vonatkozó rendeletek azonnali visszavonása segíthet. Az alapproblémára az eddigitől eltérő és alkotmányos megoldást kell találni.
Ha a kormány azonnal nem intézkedik, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői és szakértői a tulajdon szerinti egyenlőtlen elbánás miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ez a lépés nemcsak a hazai állami tulajdonú cégeket védi, hanem a lakosságot is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
