SZABÓ RUDOLFNÉ DR.
SZABÓ RUDOLFNÉ DR.
SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Ez egy nagyon ellentmondásos törvényjavaslat. Remek ötlet - bizonytalanul, több hibával kidolgozva. Az egyeztetések elmaradtak egyes területeken, vagy nem fejeződtek be. Éppen ezért már elöljáróban is elmondanám, hogy e törvényjavaslatnál is indokolt az általános vita lezárásának elhalasztása legalább egy héttel.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat alapjában véve azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb legyen a feketén való foglalkoztatás, és így a fekete munkavállalás Magyarországon. Az ugyanis olyan méreteket öltött már, mint az köztudott, hogy minden lehetséges és elfogadható módon meg kell próbálkozni a visszaszorításával. Sajnálatos módon a teljes és megnyugtató megoldásra még nem született elképzelés; és amíg a közterhek jelentős mértékű, a munkaadók által kigazdálkodható nagyságrendűre való csökkentésére nem kerülhet sor, számolni kell a feketén való foglalkoztatás fennmaradásával.
A visszaszorításra már ez ideig is történtek lépések, hiszen már ez évben megkezdődött a tb-járulék csökkentése, sor került a munkavédelmi felügyelőség megerősítésére, hogy nagyobb létszámmal és nagyobb hatáskörrel lehetővé váljon a munkaadók fokozott ellenőrzése és felelősségre vonása is. Mindezek azonban kevésnek bizonyultak, hiszen az alacsony jövedelmű kisvállalkozások sok esetben csak így tudnak fennmaradni, a munkanélküliek, illetve járadékosok, a jövedelempótló támogatásban részesülők pedig csak így tudnak munkához, illetve ez által mellékjövedelemhez jutni. Oly mértékű e téren a munkavállaló kiszolgáltatottsága, hogy még az egészségügyi ellátásra vagy a nyugdíjra való jogosultságot is veszélyeztetik, illetve elveszítik; ez persze - különösen fiataloknál - még tudatlanságból is adódhat. Az állam elesik egy jelentős bevételtől, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy nincs lehetőség a közterhek elfogadhatóan alacsony mértékre való csökkentésére. Ez ismert mindnyájunk által, ez egy ördögi kör. Természetesen e téren is, mint sok más területen, a gazdasági fellendülés jelentheti majd az igazi megoldást.
A cél érdekében azonban nem mondhatunk le a kisebb lépésekről sem. Így ennek tekinthetjük ezt a jelenlegi törvényjavaslatot is, melynek révén ugyan nem csökkennek a közterhek, de egyszerűbbé válik az alkalmi foglalkoztatás, nem szükséges hozzá bonyolult adminisztráció. Ez különösen akkor előnyös, ha nincs elégséges szakember a munkaügyi, társadalombiztosítási ügyek intézésére. Ezen túlmenően az adminisztráció csökkentése minden vállalkozásnál egy igen fontos, nem elhanyagolható szempont.
Másrészt a munkavállaló számára is ellenőrizhetővé válik a folyamat, nem kell attól tartania, hogy a munkaadó "elfelejti" befizetni utána a közterheket. Kedvező a munkanélküli számára abból a szempontból is, hogy folyamatos munkaviszony nélkül is lehetővé válik számára a munkanélküli-ellátáshoz szükséges 180 napos biztosítási idő megszerzése két év alatt. De kedvező a nyugdíjasoknak is, mert az ily módon megszerzett jövedelmüket nem kell összeszámítani a nyugdíjjal. Kedvező a Magyarországon tartózkodó külföldi diákoknak, akik nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak az oktatási intézményekkel.
(19.30)
Ez utóbbiak tanulás melletti foglalkoztatása esetén egyébként is gondot okoz a jelenlegi magas adóelőleg levonása. A törvényjavaslat szerint azonban a jogosultság nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, amit a munkaadók érdekképviselete is nehezményezett. A parlament foglalkoztatási bizottságának ülésén is felmerült ez a kérdés, ahol is a Munkaügyi Minisztérium államtitkára nyilatkozott az 1998. január 1-jével történő kiterjesztésről, mint ahogy most az államtitkár úrtól hallottuk ennek megismétlését. Néhány kérdés azonban mindenképpen tisztázásra vár még.
A törvényjavaslat aggályos az egészségügyi biztosítás szempontjából. A naponta, kétoldalúan aláírt alkalmi munkavállalói könyv írásos munkaszerződésnek számít, ugyanakkor nem jogosít táppénzre, szabadságra. Igaz ugyan, hogy egészségügyi biztosítást sem kell fizetnie a munkavállalónak, csak az egészségügyi hozzájárulást - de vajon szinkronban vannak-e e vonatkozásban a befizetési kötelezettségek és a keletkezett jogosultságok? Egynapos munkaviszonnyal, egészségügyi hozzájárulás befizetésével 30 napra lehet jogosultságot szerezni az egészségügyi ellátásra, táppénzre nem, kivéve a baleseti táppénzt. Mi a véleménye az egészségügyi biztosítónak, teljesen rendben van ez így? Vagy a nyugdíjbiztosító milyen módosításokat fog még kezdeményezni a törvényjavaslatban?
Más: mit eredményezhet a 10 százalékos adóelőleg-levonás? Pontosan kinek mi a feladata az adóelszámolásban? Hogyan lesz befizetve az adókülönbözet, ha a munkavállaló évi jövedelme meghaladja a 250 ezer forintot? Leginkább amiatt merül fel a kérdés, hogy milyen lehetőség lesz ennek a behajtására. Nem képzelhető-e el az, hogy egyes munkaadók számára bizonyos helyzetekben csábítóbb lesz ez a megoldás, mint a folyamatos foglalkoztatás? - elképzelhető, hisz erről beszélt az előbb államtitkár úr is. De ennél még sokkal nagyobb az a probléma, hogy viszonylag szűk körre terjed ki a törvényjavaslat hatálya, ezt véleményünk szerint mindenképpen bővíteni kellene. Nem ad megoldást a mezőgazdasági idénymunkák alkalmi munkaként való ellátásra, közismert ugyanis, hogy azok jó része folyamatos, 5 napnál hosszabb időt vesz igénybe. Ezt az agrárkamarák részéről nehezményezték.
Az SZDSZ mezőgazdasági munkacsoportja mindenképpen módosító indítványt kíván benyújtani, mert elfogadhatatlanul magasnak tartja még a legalacsonyabb összegű közteherjegyek összegét is. De az egész törvényjavaslattal kapcsolatosan az a legnagyobb aggályunk, hogy a magas közterhek miatt igen kevesen fogják igénybe venni ezt a megoldást, ezért továbbra is törekedni kell az adók, járulékok mérséklésére.
Végezetül megismétlem az SZDSZ-frakció kérését: az általános vita lezárását kérjük a jövő hétre halasztani, amennyiben erre van mód. Ez idő alatt mód nyílna a módosító indítványok átgondolására, s a Munkaügyi Minisztérium is sort keríthetne még a szükséges egyeztetések elvégzésére a tb, az APEH és a foglalkoztatási törvény vonatkozásában.
Kétség merült fel a bizottságban és az SZDSZ-frakcióban az eljárási rendek időbeni kialakítása miatt is, hiszen az önkormányzatok, a munkaügyi központok és a kapcsolódó szervezetek, intézmények számára többletfeladatot okoz, és újszerű megoldásokat igényel - bár ezek vonatkozásában megnyugtatóan nyilatkozott a minisztérium vezető embere; reméljük, hogy sikeres is lesz a törvényjavaslat bevezetése.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
