DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A parlament munkája során megfigyeltem, hogy nagyon sokszor hangzik el az "igazság" szó, és ez ezen a helyen természetes, különösen most, amikor az igazságügyi reformcsomag vitája van napirenden. Fogadóórákon, lakossági fórumokon, civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel való találkozásaim során pedig felülkerekednek azok a szavak, amelyek igazságtalanságokról, sérelmekről, méltánytalanságokról szólnak. Tapasztalataim szerint a polgárok többsége úgy érzi, hogy az igazság-igazságtalanság ellentétéből nem mindig az igazság kerül ki győztesen. Segíteni kell ezért azt a folyamatot, amelynek során kiderül, hogy érdemes-e az igaz ügyek oldalára állni és ott is maradni. Ezen elhatározás végrehajtását célozza az igazságügyi törvénycsomag is.
Tisztelt Országgyűlés! Gyakorló bíróként éltem át a rendszerváltás első időszakát, és tapasztaltam, hogy az élet minden területén, így az igazságszolgáltatási szerveknél is évtizedes felgyülemlett problémák torlódnak és várnak megoldásra.
(12.50)
Parancsoló szükségszerűség, hogy kézbe vegyük a halogatott ügyeket, és korrigáljuk azokat a döntéseket, amelyeket az élet nem szándékaink szerint igazolt vissza. Azért is nehéz ez az átalakítási folyamat, mert nincs kikövezett útja, nincs más országokban már jól bevált forgatókönyve. A szükséges döntéseket saját tapasztalataink alapján, a jogállami követelményeket és az európai normákat is figyelembe véve kell meghozni. A beterjesztett anyagok ezeknek a követelményeknek nagyobbrészt megfelelnek.
Az átfogó szabályozás köréből én a bíróságokról szóló részről és a bírák személyére vonatkozó szabályozásról szeretnék szólni. Ugyanis az igazságszolgáltatás során a bírónak, a döntéshozónak meghatározó szerepe van. Nem olyan régen még a bíróságok és a bírák is az egységes állami bürokrácia szerves részét képezték. Névlegesen ugyan némi függetlenséggel dolgozhattak, de a mindenható párt fél szemét a bíróságokon is rajta tartotta. A fordulatot Németh Miklós kormánya készítette elő és kezdte el a végrehajtást is. A meghozott intézkedések eredményeképpen a politika kivonult a bírói szervezetből. A bíróságok függetlenségét ma már törvények garantálják; ugyanígy ténylegesen függetlenné váltak a bírák is - bíró párttag már nem lehet.
Az Antall-kormány idején felerősödtek a megkezdett folyamatok. Számos intézkedés történt a szervezeti keretek javítására, a bírák anyagi helyzetének rendezésére. Ezek az intézkedések jótékony hatásúak voltak. Időközben viszont számos új kihívás is keletkezett. Például cégek ezreit kellett bejegyezni viszonylag rövid idő alatt, úgy, hogy a bejegyzést végző bírák maguk is munka közben tanulták a szabályokat.
Egyesületek, társadalmi szervezetek ügyei kerültek át az államigazgatási szervektől a bíróságokhoz úgy, hogy még az iratok elhelyezésének sem voltak meg az alapvető feltételei. Nem tanították a jogi egyetemeken és a szakvizsga-felkészítő tanfolyamokon, hogy mi lesz a teendő, ha majd olajszőkítők, fantomcégek, piramisjáték-szervezők, kábítószer-kereskedők ügyei kerülnek a bíróságok elé.
A gazdasági átalakulás velejárójaként a végelszámolási és csődügyek intézése sem tűrt halasztást. A polgári ügyekben nem várt számú érkezéseket mutattak a statisztikák. Időközben lépni kellett az informatika területén is, mert a számítógépek használata az élet minden területén robbanásszerűen terjedt, megkönnyítve a munkánkat, így nem maradhattak ki a folyamatból a bíróságok sem. A gépek telepítése, elhelyezése, a dolgozók átképzésének feladatai újabb gondokat okoztak. A felsorolt példák csak a jéghegy csúcsát jelzik, órákig tarthatna a keletkezett problémák felsorolása.
Alkalmas-e a törvénycsomag a felhalmozódott problémák megoldására, a feszültségek csökkentésére? Véleményem szerint igen, alkalmas. Azért is alkalmas, mert megteremti a továbblépés szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit. Két területet külön is kiemelek. A Legfelsőbb Bíróságnak döntő szerep jut majd a jogi iránymutatások elkészítésében. Ez azért nagyon fontos, mert még több évig számítanunk kell két eltérő berendezkedésű rendszer joganyagának az együttélésére. Elméletileg és a gyakorlatban is nagyon jól felkészült bírák képesek csak arra, hogy e kétféle joganyagból tudják kialakítani az országosan is követendő egységes gyakorlatot.
A tervezet magas mércét állít a bírák elé. A korábbitól eltérően nemcsak szakmai, hanem egészségügyi, pszichológiai, karakterjellemzők megfelelő eredménye is kell ahhoz, hogy valaki bírói pályára léphessen. A pálya elfoglalása után is számot kell adni a megfelelő felkészültségről, az ügyek előírás szerinti viteléről. A vizsgálatok írásos minősítéssel zárulnak. Az alkalmatlanság megállapítása a bíró elmozdítását is maga után vonhatja.
A törvénycsomag pozitívumai mellett néhány kritikai észrevételt is meg kell tennem. A bírósági szervezetre vonatkozó előírások nem tartalmazzák a gazdasági kollégiumokat. Bár itt elhangzott már, hogy nem célszerű, ha az Országgyűlés bírósági szervezeti ügyekkel foglalkozik, viszont teljesen érthetetlen a gazdasági kollégiumok beolvasztása akkor, amikor a gazdasági élet szereplői robbanásszerűen megnőttek, súlyuk, szerepük növekszik az ország gazdasági és társadalmi életében is. A bírósági szervezeten belüli munkamegosztás és szakosodás feltétlenül indokolja a gazdasági kollégiumok további működését.
Gyakorló bírák véleménye szerint a T/4218. számú törvényjavaslat fogalmazókra vonatkozó rendelkezése és a 4217. számú törvényjavaslat 3. §-a, amely szintén a fogalmazókra vonatkozik, módosításra szorul, mert a jelenlegi tervezet a fogalmazókat hátrányosan érinti, így rontja a bíróvá válás esélyeit.
A munkáltató munkaviszony-megszüntetési lehetőségét ki kell terjeszteni arra az esetre is, ha 62. életévét betöltött bíró nem kéri a nyugdíjaztatását, de ténylegesen nem végez érdemi munkát. Ne kelljen ebben az esetben megalázó alkalmassági procedúrát lefolytatni egy tisztességben megőszült idős bíró ellen.
A fentiek figyelembevételével, a szükséges korrekciók elvégzése után az előterjesztéseket megvitatásra és elfogadásra javaslom.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.)
