DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Örülök annak, hogy a Házszabály nem teszi lehetővé, hogy Lányi képviselő úrnak reagáljak, talán a legszerencsésebb, ha az ilyen felszólalásokra nem hangzik el semmiféle reakció. Ami viszont Németh Zsolt eredeti felszólalását illeti: ismét arról győződhettünk meg, hogy a képviselő úrnak különleges érzéke van ahhoz, hogy olyan kérdésekben, ahol egyébként egyetértés uralkodik, az ellentétekre és a különbségekre helyezze a hangsúlyt. Márpedig ebben a kérdésben alapvetőn egyetértés van. Mi azt szeretnénk, hogyha együtt tudnánk működni - kormánypártok és ellenzéki pártok - Magyarország mielőbbi NATO-csatlakozása érdekében.
Persze azt hiszem, egy kicsit azért mindannyian csodálkoztunk, hogy a Fidesz elsősorban azért támogatja a NATO-csatlakozást, mert ez a antalli külpolitika fő törekvése volt. Nem tudom, hogy emlékszik-e Németh Zsolt arra, hogy egy kicsit korábban, mint ahogyan azt az MDF és Antall József megfogalmazta, Horn Gyula akkori külügyminiszter már említést tett Magyarország NATO-csatlakozásáról, és akkor éppen az MDF támadta ebben az ügyben igen erőteljesen. De egyébként is az a véleményem, hogy nem azért kell támogatni Magyarország NATO-csatlakozását, mert az antalli vagy a horni külpolitika fő törekvése, hanem azért, mert ez nemzeti érdek, közös érdek.
Olyasmikkel, olyan mulasztásokkal vádolja a magyar külügyi kormányzatot, amelyek egyszerűen tényszerűen nem állnak meg. Azt mondja, hogy a magyar külügyi kormányzat mulasztotta el a magyar-lengyel-cseh együttműködést. Ez nem így van, nagyon jól tudja a képviselő úr, hiszen egy korábbi körben ezt már tisztáztuk itt, a parlamentben is, hogy elsősorban Csehországnak Szlovákiával kapcsolatos megfontolásai miatt nem került erre sor: attól tartottak, hogy ez Szlovákiában a kirekesztettség érzetét keltené. Ennek ellenére mi magunk mind Csehországgal, mind Lengyelországgal kétoldalú alapon nagyon jól együttműködünk.
Nagyon jól tudja képviselő úr, hogy a Romániával kapcsolatos álláspontunk megfelel annak, amit ön elvár, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) de egyúttal hiányol is. A magyar kormány álláspontja tehát az, hogy nem köti össze Romániával a csatlakozását, de örül annak, ha Románia is egy időben tud csatlakozni. Azt hiszem, az lenne a legfontosabb, ha ebben a kérdésben valóban az egyetértés szellemében nyilatkoznánk. (Taps a kormánypártok soraiban.)
