DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek kormánypárti képviselőtársaimmal abban, hogy ez egy jól előkészített és jól elkészített törvényjavaslat, nagyon átgondolt szabályozási koncepcióval, viszonylag tiszta fogalomrendszerrel. Éppen ezért elnézést kérek államtitkár asszonytól, tovább nem is dicsérem, mert előttem már elegen megtették. Ellenben néhány gondolatot el szeretnék mondani a törvényjavaslat hatálybalépését követően bekövetkező hatásokról, illetőleg bizonyos feltételrendszerek meglétéről vagy nem meglétéről.
Valóban lehet készíteni még - vagy kell is talán - több törvényt, ahogy Balsay képviselőtársam mondta, de azt hiszem, hogy önmagában a törvények még nem oldanak meg semmit, de legalábbis nem sokat. Legfeljebb arra alkalmasak, hogy a meglévő eszközöket végiggondolva majd egy későbbi fázisban hozzárendeljük. Éppen ezért ez a törvény is valahogy olyképpen fog érvényesülni, hogy vajon milyen feltételek lesznek meg hozzá, midőn hatályba lép, gondolok itt különös tekintettel a pénzügyi feltételekre.
A törvényjavaslat nagyon fontos rendelkezése az - és eddig még nem történt ilyen rendelkezés sehol -, hogy az önkormányzatok feladatkörébe adta a távhőellátás biztosítását. Ez eddig így nem volt kimondva a törvényben, valami ráutalás, sejtetés volt akkor, amikor a közművagyont átadták nekik, de kifejezetten így, törvényileg nem volt kimondva. Ez egy jelentős lépés. Miért? Azért, mert innentől kezdve valóban a törvény alapján rajtuk számon lehet kérni, hogy hogyan tesznek eleget ennek a kötelezettségnek - úgy látom, hogy jelenleg rendkívül nehezen. Amellett, hogy az ármegállapítás is az ő dolguk, nekik kell üzemeltetni a saját vagyonukba tartozó távhőszolgáltatókat. Úgy kell üzemeltetni, hogy azok megmaradjanak, hogy azok valamennyire képesek legyenek kitermelni a karbantartáshoz, felújításhoz szükséges pénzeszközöket, ugyanakkor ne terheljék túl a fogyasztókat magas árakkal. Ez egy rendkívül kemény, sokszor összeegyeztethetetlen feladat.
Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy hiába ajánlotta Torgyán doktor a miniszterelnöknek, hogy alakíttassa át a távhőszolgáltató vállalatokat kht.-nak, ezt nem lehet, mert az önkormányzatok cége. Az önkormányzatokra van bízva, hogy milyen keretek és formák között üzemeltetik. Pillanatnyilag kft.-k formájában üzemelnek többségükben, ez szerintem egy megfelelő forma. De azt is látni kell, hogy a majd négyszeres díjemelkedés nagy részét - ami bekövetkezett az elmúlt hat évben - nem a távhőszolgáltatók és így az önkormányzatok szedték le, hanem azok, akik szállították a távhőszolgáltatóknak az energiát. Ez egy természetes dolog.
Pillanatnyilag tehát ott tartunk, hogy az önkormányzatok és a távhőszolgáltató cégek nincsenek abban a helyzetben, hogy a rendkívül lerongyolódott rendszereiket fölújítsák, korszerűsítsék. Nemcsak az egycsöves fűtéssel van gond, hanem a távhőszolgáltatók üzemeiben is. Rendkívül kevés nagyvárosban történt meg erre vonatkozóan határozott lépés. Nem azért, mert nem akarják vagy nem tudják, hogy mi a követendő út, hanem azért, mert nincs hozzá pénz. Ezt az önkormányzat nem tudja előteremteni a helyi adókból és a hozzá szabályozott adókból sem. Ezért mindenképp feltétel az is, hogy a törvényt kövesse valamiféle átgondolt állami intézkedés, hogyan tudjuk állami segédlettel - igen, állami segédlettel - korszerűsíteni a meglévő rendszereket. Éppen ezért a privatizáció is rendkívül nehezen elképzelhető, hiszen egy távfűtő szolgáltató vállalat van a városban általában, ezt eladni nem lehet akkor, amikor a kötelezettség az önkormányzaté. Tehát annál súlyosabb a probléma!
A másik kérdés - amit már említettek többen -, hogy három éven belül át kell térni a meglévő rendszereknél a mérés szerinti díjalkalmazásra - rendben van. Azt mondja a törvény, hogy ezt a szolgáltatónak kell állnia a mérőeszközig.
(12.40)
Állja a szolgáltató, de a kérdés megint az, ami az előbb volt: miből fogja átalakítani a meglevő szolgáltatói, fogyasztói hőközpontokat és hőfogadó állomásokat? A mérőeszköztől pedig a fogyasztóknak kell állniuk az esetleges átalakítás költségeit. Ők sincsenek abban a helyzetben, hogy ezt három éven belül meg tudják csinálni saját erőből. Valamiféle támogatás pályázati rendszerben van, tudok róla, de ez rendkívül esetleges és nagyon keveseket érint.
Végezetül: a hatályba léptető rendelkezés úgy szól, hogy a törvény a 90. napon lép hatályba. De el kell még készíteni hozzá egy kormányrendeletet, egy ipari miniszteri rendeletet, az Energia Hivatalnak az érdekképviselettel kapcsolatos ajánlásait és majdan az önkormányzati rendeletet. Mindezt meg kell tenni addig, amíg a '98-99-es fűtési szezon be nem lép, mert így együtt kerek az egész rendszer.
Tehát arra kérem a törvényjavaslat beterjesztőit, gondolkodjunk el azon, hogy bizonyos határidőt kell szabni ennek az egész jogszabály-alkotási, rendeletalkotási időszaknak.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
