DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, még lesz módom arra, hogy e törvényjavaslat általános vitájában részletesebben szóljak, mondhatni, majdnem személyes érintettség okán, hisz nejem 15 évig gyógypedagógus volt, abban a közösségben sokat fordultam meg, ismerem a szereplőket, az oktatás, a pedagógus oldalán és a gyermekek oldalán is.
Amiért szóltam: jó lenne azt hinnem, hogy ebben a Házban ez a törvényjavaslat önálló képviselői indítványként nem azért került ide, hogy egy párt, amely talán szociálisan nem olyan érzékenynek van feltüntetve a közvéleményben, ezt a jelleget egy kicsit átfesse. Nem azért volt ez a benyújtás, mert esetleg több párt képviselői nem értettek volna egyet a törvényjavaslat benyújtásával, és talán nem azért volt ez a benyújtás, hogy ez a máz valahogy átszíneződjön, hogy bebizonyítsák: a népjóléti tárca nem veszi komolyan ennek a törvénynek a sorsát.
Nagyon szeretném hinni ezt, és talán ez a vita reményt kelt arra, hogy nem így van. De ugyanakkor tudni kell azt, hogy milyen csekket töltünk ki e szabályozás területén. Ennek a csekknek a nagysága, mértéke és értéke nem világos még ma sem, és a vitában is elhangzott, hogy hozzávetőleges összegekben becsülhető. Vajon ennek a csekknek a materiális oldalán ott van az összes többi szabály, ami kell hozzá, a költségvetésen túl az oktatás, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátás, az építészet és így tovább, amelyek mind további szabályozást várnak a törvény alapján? Meg tudjuk-e ezt tenni? Tudjuk-e teljesíteni azokat az igényeket, amelyeket ebben a törvényben keret jelleggel szabályozva keltünk azonban a szereplőkben, akik jogosan és nagyon régóta várják ezt a törvény? Ha nem, akkor mélyen el kell gondolkodnunk azon, hogy mit tesz ez a parlament akkor, amikor ilyen törvényt alkot.
(21.50)
Nem biztos, hogy az a válasz erre (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) - elnézést, elnök úr, befejezem -, hogy lesz ebben, amit majd megvalósítunk... - de valami beterjesztést; lesz amit nem valósítunk meg; lesznek vagy nem lesznek szervezetek; lesz-e olyan adótörvényi háttér, amely ennek a törvénynek a végrehajtását segíti. Félek, hogy van olyan oldal, ahol majd az adótörvényeknél valószínűleg egész más megközelítése lesz e nonprofit szféra szabályozásának. (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) Én úgy gondolom, hogy mélyen el kell gondolkodnunk ezen, és ha minden szimpátiánk és lelkesedésünk annak a társadalmi rétegnek az irányába hat, amelynek az életét szabályozni akarjuk (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.), nem biztos, hogy jót teszünk, ha minden áron szabályozni akarjuk.
