DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Igen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta ezt a két előterjesztést, a 417. és a 416. törvényjavaslat-előterjesztést, és felkért arra, hogy ismertessem az önkormányzati és rendészeti bizottság álláspontját itt, a parlament előtt, a következőkben.
Mint ahogy az igazságügy-miniszter és a honvédelmi miniszter expozéjában világosan kifejtette, mind a 417. és a 416. előterjesztés - a 416. az alkotmány, a 417. pedig a honvédelmet érintő egyes kérdések módosításáról szóló csomagterv - kifejezetten a NATO-hoz való csatlakozás elősegítését célozza, és kifejezetten jogharmonizációt céloz.
Az alkotmánynak mindössze négy paragrafusát módosítja ugyanezzel a céllal, és ebből ered annak a négy törvénynek a valamelyes módosítása, amely az 1993. évi CX. törvény, az 1996. évi XLIII., XLIV., XLV. törvények módosítását érinti, amely a honvédelemről, a fegyveres testületeknél szolgáló hivatásos állományú tagok szolgálati viszonyáról, illetve a katonai főiskolák hallgatóinak szolgálati viszonyáról és magáról a hadkötelezettségről szól.
Mind a négy törvény abból a célból kerül módosításra, hogy lehetővé tegye ezt a jogharmonizációt, elősegítse a NATO-hoz való csatlakozást, csupa olyan szabályt érint, amely lényegében a katonák külföldre vezénylésével van kapcsolatban, illetőleg más, idegen, külföldi katonák Magyarországra való belépésével, illetve Magyarországon való tartózkodásával kapcsolatos.
Maga a 417. előterjesztés is egész rövid, bár négy törvényt módosít, mégis mindössze tíz oldalból áll. Ennek ellenére lényeges, rendkívül lényeges megállapításokat tartalmaz, annál is inkább, mivel a katonák külföldre való vezénylése, hadba vonulása rendkívül régi jogszabályok által is már tárgyalt. Magyarországon így már az 1222-es Aranybulla 7. cikkelye is érinti - "de exercitu extra regnum ducendo per regem" címmel, amely a király hadba vonulásával van kapcsolatban -, ugyanezeket a szabályokat tartalmazza, vagyis hogy nem vehet részt katona külföldön, vagy ha igen, akkor miként. Ezért rendkívül lényeges ez a módosítás, amely kimondja, hogy csak beleegyezésével vehet részt a magyar katona - akár sorállományú, akár hivatásos - külföldi hadviselésekben, ám kiemeli azt az esetet, amikor nem katonai céllal vesz részt, hanem kifejezetten kiképzése, szolgálati viszonya érdekében.
A bizottságban azonban felmerült egy kritika a jogszabály megfogalmazása kapcsán, amikor is a katona beleegyezéséről szól a jogszabály, amelyet már egyébként az 1996. évi törvény is érintett. A beleegyezés mindenképpen a hadköteles oldaláról kell hogy történjék. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan azt mondja a jogszabály, hogy így vehet részt. A "vehet részt" kifejezés pedig valamely más, olyan feltételt feltételez, amely nem a katonától ered, hanem annak parancsnokától, tehát egy olyan megfogalmazásbeli kritika merült fel, amelyet módosító indítványban kísérlünk majd meg kiküszöbölni.
Az önkormányzati és rendészeti bizottság mind a 416., mind a 417. előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, 19 igennel, 1 tartózkodással és 1 ellenszavazattal. Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiban.)
