KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták külpolitikai törekvéseinek egyik meghatározó eleme az MSZP megalakulása óta Magyarország csatlakozása az euro-atlanti szervezetekhez, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Felfogásunk szerint a kettő együtt biztosítja Magyarország biztonságát, stabilitását, gazdasági-társadalmi fejlődését, az ország modernizációját a nemzetközi feltételek oldaláról.
A mi felfogásunk szerint a csatlakozással nemcsak két szervezet tagjai leszünk, de csatlakozunk egy értékrendszerhez is, a parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer, a jogállamiság értékeihez, a piacgazdaság, mégpedig az Európai Unió országaiban nagy többséget jelentő szocialista, szociáldemokrata pártok által képviselt szociális piacgazdaság, a szociális Európa értékrendjéhez. A csatlakozással részévé válunk egy nagy hagyományokkal rendelkező politikai kultúrának is.
Ebben a politikai kultúrában nem tévesztik össze az igen népszerű játékot, a labdarúgást és a politikát, nem egészpályás letámadást alkalmaznak az ellenzékkel vagy akár az egész társadalommal szemben, ennek ott nincs helye.
Számunkra a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásban soha nem volt és ma sincs sem fontossági, sem időrendi sorrend, a kettő együtt adja azt, amire Magyarországnak szüksége van ahhoz, hogy a világban boldoguljon. A csatlakozás, a felvétel legalapvetőbb követelményei is azonosak a két szervezet esetében: az említett értékrend elfogadása és gyakorlati érvényesítése, valamint a szomszédos országokkal való viszony rendezése.
A szocialisták a NATO bővítését soha nem szűkítették le Magyarország csatlakozására. Az 1994. évi választási kampányban is azzal érveltünk, hogy a NATO azzal tenné a legtöbbet Európa biztonságáért, ha a Baltikumtól a Balkánig terjedő térség egészének, azaz valamennyi országának biztonságát garantálná akár intézményes, tehát tagságot jelentő, akár más formában. Akkor a Fidesz politikusai nem értették, vagy nem akarták megérteni azt, amit ez a kijelentés tartalmaz, és azzal vádoltak bennünket, hogy Magyarország NATO-tagságát Albánia NATO-tagságához igyekszünk kötni, pedig csak arról volt szó, hogy ne jöjjenek létre új választóvonalak a NATO bővítésével. Az új megosztottság elkerülése ma a NATO egyik alapvető törekvése, és ma ezt a Fidesz sem kifogásolja, sőt, támogatja.
A szocialisták a NATO bővítését úgy tekintik, mint a térségben a kétpólusú világ felbomlása utáni, új biztonsági kockázatok kezelésének egyetlen hatékony módszerét, úgy tekintenek a NATO bővítésére, mint egy összeurópai biztonsági architektúra legfontosabb nélkülözhetetlen pillérére. Másik hasonló fontosságú pillérnek tekintik a bővülő NATO és a kívül maradó Oroszország, illetve Ukrajna viszonyának rendezését, pontosan erre irányul a partnerségi kapcsolat - mint a bővülő NATO és a bővítésből egyelőre kimaradó, bár befelé törekvő országok közötti kapcsolatrendszer -, amelynek keretet az Euro-atlanti Partnerségi Tanács és a "Partnerség a békéért" program ad.
A szocialisták a NATO-hoz történő csatlakozást tekintik Magyarország számára a leghatékonyabb garanciák legkevesebb költséggel járó megszerzése lehetőségének. A szocialisták a csatlakozás folyamatát mindig is reálisan kezelték, tudtuk, hogy nem történelmi sérelmekre kell alapozni az érvelésünket, nem tatárjárásra, nem mohácsi vészre, nem sok évszázados, több évtizedes idegen uralom miatti kompenzációnak kell tekinteni a NATO-csatlakozást, és nem kell történelmi érdemekre hivatkozni, mert ezeknek nincs jelentősége a csatlakozási folyamatban. Nem történelmi jussunkat követeljük, amikor a NATO-hoz kívánunk csatlakozni, hanem a feltételek teljesítésére összpontosítottunk, és most is arra összpontosítunk.
Hozzáfogtunk a haderőreformhoz. 1994 januárjában nem vádaskodtunk, nem oktattuk ki a NATO-t, amikor a "Partnerség a békéért" programot hozta létre a várva várt bővítés helyett, hanem bekapcsolódtunk a "Partnerség a békéért" programba, és abban mindvégig aktívan vettünk részt. Kezdettől világos volt számunkra, hogy Magyarországnak érdekeltsége okán részt kell vennie a délszláv térség stabilitásának helyreállításában, a boszniai béketeremtésben. Nem követeltünk sem a parlamentben, sem azon kívül a tényleges kockázatokat messze meghaladó biztonsági garanciákat, és nem vázoltuk fel a Boszniából magyar katonák holttestével hazatérő koporsók sötét vízióját a parlamenti vitában, mint egyes olyan politikusok, akik ma a kormány tagjai.
Az előző kormány Magyarország lehetőségeihez és adottságaihoz mérten kapcsolódott be a nemzetközi békefenntartó alakulatok, az IFOR tevékenységébe. Ebből a meggyőződésből bocsátottuk rendelkezésre a parlament egyetértésével a taszári és a pécsi bázist, és ebből a meggyőződésből vettünk részt műszaki alakulattal a boszniai béketeremtésben, a béke megszilárdításában. A tisztesség kedvéért szeretném hangsúlyozni, hogy mindehhez a mai kormánypártok közül csak a Fidesz volt fenntartás nélkül partner.
A szocialisták programjában szerepelt a népszavazás, aminek szükségességét, célszerűségét többen vitatták a parlamenti pártok közül.
(8.50)
Mi úgy gondoltuk, hogy egy ilyen súlyú kérdésben igenis indokolt megkérdezni a választópolgárokat, és mindent megtettünk, hogy az eredmény kedvező legyen, a NATO-csatlakozást segítő döntést szülessen. Megnyugtató volt a népszavazás demonstratív eredménye, javította Magyarország megítélését külföldön, a NATO soraiban. A felkészülés, a NATO és Magyarország közötti kapcsolatok erősítése terén és a szomszédainkhoz fűződő viszony rendezésében elért eredmények, a nélkülözhetetlen alapszerződések megkötése eredményeként született döntés '97 júliusában Madridban arról, hogy Magyarország Lengyelországgal és Csehországgal együtt az első körben kerülhet be a NATO soraiba. Ősszel lefolytattuk és lezártuk a csatlakozási tárgyalásokat. Jelentős erőfeszítéseket tettünk a bővítés ratifikálásáért - mind a három ország együtt -, és ennek eredményét mutatja, hogy azóta mind a tizenhat országban megtörtént a parlamenti jóváhagyás.
Mindezt azért mondtam el, tisztelt Ház, hogy világossá tegyem: a szocialisták egyértelműen elkötelezettek Magyarország NATO-csatlakozása mellett. És ezt az elmúlt két ciklusban a gyakorlatban bizonyítottuk. Elkötelezettségünket a választási eredmény, a párt ellenzékbe kerülése a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolta, hiszen a NATO-csatlakozást változatlanul nemzeti érdeknek és nem pártpolitikai ügynek tekintjük. Ebből a meggyőződésből kiindulva írtam alá tegnap a frakció nevében az alkotmány módosítására irányuló közös indítványt.
A tegnap történtek sajnos új megvilágításba helyezik a dolgot; nem a NATO-csatlakozás ügyét, hanem a kormány és a Szocialista Párt viszonyát. Tegnap ugyanis a kormánykoalíció pártjai megakadályozták az ellenzék által javasolt két vizsgálóbizottság működésének megkezdését. Ezzel megszegték a Házszabályt, megszegték a hagyományokat, és egy újabb lépést tettek a parlament ellenőrző szerepének, ezen belül az ellenzék ellenőrző szerepének korlátozására. Ez az antidemokratikus kormányzati magatartás, az erőből politizálás újabb jele kényszerítette a frakciót arra, hogy visszavonjuk tegnapi egyetértésünket. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni: ez a lépésünk nem a NATO-csatlakozás ellen irányul - az alkotmány módosítása ugyanis nem feltétele a csatlakozásnak. Nem szükséges, hanem célszerű az alkotmány módosítása. Az alkotmány módosítása a kormány működését könnyítené, ez kétségtelenül így van; a tegnap történtek miatt azonban ehhez most nem kívánunk hozzájárulni.
Amikor a kormány magatartásában erősödnek a tekintélyuralmi törekvések, akkor mi nem járulhatunk hozzá az Országgyűlés ellenőrző szerepének korlátozásához, a kormány jogosítványainak növeléséhez. Ennek ugyanis van egy nagyon komoly feltétele, tisztelt Ház: ez a bizalom, és ezt a kormányoldal a tegnapi magatartásával eljátszotta. A felelőtlenség tehát a kormány oldaláról jelentkezett, és álláspontunkat mindaddig fenntartjuk, amíg a kormány részéről nem tapasztalunk változást az említett ügyben.
Befejezésül: lépésünk tehát nem a NATO-csatlakozás ellen irányul, és abban nem is jelent akadályt. Meg fogjuk szavazni a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó javaslatot az állam- és szolgálati titokról szóló törvény módosításáról. Ez ugyanis feltétele a NATO-csatlakozásnak. És igennel fogunk szavazni, amikor napirendre kerül a NATO-csatlakozás parlamenti jóváhagyása, ratifikációja.
Szeretném megnyugtatni a Fidesz vezérszónokát: megtaláljuk a módját annak, hogy álláspontunkról pontosan, hitelesen tájékoztassuk az észak-atlanti szövetséget.
Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
