LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindnyájan tudjuk a Házban, hogy a NATO-csatlakozás a küszöbön van, és karnyújtásnyira vagyunk a NATO-tól. Ahhoz, hogy egy ilyen szövetségnek a teljes jogú tagjai legyünk, szükséges néhány olyan törvénymódosítás, amely ezt a kapcsolatot, a NATO-hoz tartozást elősegíti és biztosítja. Éppen ezért a kormány benyújtott két törvényjavaslatot. Az egyik az alkotmány módosítására vonatkozik, a másik javaslat témája pedig a honvédségi törvény bizonyos pontjainak szabályozása, átértékelése.
A két törvényjavaslatnál először a alkotmánymódosításról szeretnék néhány szót szólni. A Független Kisgazdapárt véleménye és az én szerény véleményem is az, hogy bizony, egy szövetségi rendszerbe tartozás esetében szükség van a jelenlegi alkotmány néhány pontjának módosítására, mégpedig konkrétan ama alkotmánypontra, amely meghatározza a magyar hadsereg, a magyar katonák külföldre távozását, külföldi akciókban való részvételét fegyverrel vagy fegyver nélkül, illetve meghatározza, hogy külföldi katonák, külföldi csapatok Magyarországon tartózkodhatnak-e, bejöhetnek-e fegyverrel vagy fegyver nélkül, és ez kinek a döntési hatáskörébe tartozik: a parlamentébe-e, avagy a kormány feladatát képezi.
Ha a történelmi eseményeket és a közelmúlt történelmét nézzük, akkor bizony az új kormány a rendszerváltás után - nagyon helyesen - nagyon szigorúan határozta meg azt, hogy Magyarország területére idegen csapatok hogyan jöhetnek be, és magyar csapatok hogyan vehetnek részt bármely külföldi akcióban: akár hadgyakorlatban, akár egyéb békefenntartó, békebiztosító vagy béketeremtő műveletekben. Ezt a hatáskört a jelenlegi alkotmányunk egyértelműen és szigorúan a parlament, az Országgyűlés hatáskörébe utalta.
Gondoljuk el azonban, hogy most egy szövetség tagjai leszünk, mely szövetség sok országot ölel fel Európában, és természetes, hogy a szövetségesek között különböző hadgyakorlatok, cserék, tanulmányi, tervezési és egyéb feladatok miatt is szükséges, hogy egymás országát fölkeressük, egymás katonai doktrínáit megismerjük, egymás munkáját összehangoljuk. Ezért szükségeltetik igen gyakran, ha a NATO tagjai leszünk - előrebocsátom, és ezt kétszer aláhúzom: teljes jogú NATO-tagság után -, hogy a magyar csapatoknak bizony gyakorta kell külföldi hadgyakorlatokon, vezetési gyakorlatokon részt venni, és a NATO-szövetséges országok hadseregeinek részei is Magyarországon fognak különböző cselekményeket, akciókat végrehajtani.
Ez ügyben, ha az alkotmány úgy marad, ahogy jelen pillanatban van, ehhez minden esetben parlamenti döntés lenne szükséges, amely egy kicsit nehézkes, hosszadalmas, és a parlamentnek éppen elég munkája van, hisz mindnyájan tudjuk, hogy sok-sok törvényt kell alkotni ahhoz, hogy az ország működőképességét biztosítsuk. Tehát valóban fölöslegesen terhelné a parlamentet az, ha minden alkalommal törvényjavaslatban kellene benyújtania a kormányzatnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy NATO-csapatok akarnak idejönni hadgyakorlatra vagy mi akarunk kimenni NATO-országba, és akkor mindig a parlamenti döntés mechanizmusát kellene végigvinni. Ez nem volna logikus, éppen ezért a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy ebben az esetben az alkotmánymódosítás indokolt.
Tudom, hogy ez nem könnyű kérdés, és ebben sok garanciára van szükség. Éppen ezért gyakorlatilag a harmadik országban, tehát NATO-n kívüli országban való részvétel jogát - akár hadgyakorlat, akár egyéb okok miatt, akár a magyar csapatoknak fegyverrel vagy fegyver nélkül való eltávozásáról van szó az országból, avagy NATO-n kívüli csapatoknak Magyarországra történő bejöveteléről, akár fegyverrel akár fegyver nélkül - nem szívesen adná a Független Kisgazdapárt és magam sem a kormány kezébe, hanem itt fönntartanám a parlamentnek mint a legmagasabb testületnek a jogát, és a felelősséget nem a kormánynak, hanem a parlament egészének kellene viselnie ebben az esetben.
(9.00)
Tehát az alkotmánynak ez a módosítása, amely a NATO-val való kapcsolat és a NATO-n kívüli országok közötti kapcsolat rendezését célozza, szerintem megfelelőnek tartható, elfogadható, és erre buzdítom és kérem az itt lévő és nem itt lévő képviselőtársaimat, akik majd szavazni fognak akár a kormányzó oldalról, akár pedig az ellenzék oldaláról, hogy ezt az alkotmánymódosítást logikai szempontból, ésszerűség szempontjából és a harmonikusabb működés szempontjából szíveskedjenek majd megszavazni.
A második kérdésre is rátérnék, a honvédelmi törvény bizonyos módosítására. Ez természetesen nem öleli fel az egész honvédségi törvényt, hanem részeket módosít benne, és ezek a módosítások szükségesnek látszanak. A magam részéről jobban örültem volna, ha a honvédelmi törvényt elővettük volna, és talán kicsit szélesebb spektrumban az egészet megváltoztattuk volna és egy új filozófiával rendelkező honvédelmi törvényt hoztunk volna létre.
A jelenlegi honvédelmi törvényben nem szerepel megfelelően kidomborítva az a rész, hogy a magyar társadalomban a fiataloknak a katonaság, a kiképzés elvégzése kötelessége, mert a saját magyar társadalmát védi meg. Hangsúlyozni kellene ezt, mert a mostani honvédelmi törvényben benne van, hogy miképpen kell kiképezni egy katonát, de nincs benne, hogy miért. És ha nincs benne, hogy miért, és az elmúlt ötven évben a hadsereg párthadseregként volt kezelve a társadalom részéről, ezért a magyar fiatal nem érzi kötelességének, hogy ha keze-lába ép és egészséges, hogy bizony neki kötelessége és feladata az, hogy egy katonai kiképzésen részt vegyen, mert bármely veszély esetén - és itt nemcsak háborúra gondolok, hanem katasztrófára, vagy lásd a legutóbbi időkben az árvizet - bizony komoly munka van, ahol meg kell védeni a társadalmat! S ha a katona, a fiatal tudja, hogy miért kell katonáskodjon és miért kell terheket viseljen és miért kell megpróbáltatásokat viseljen - azért, hogy adandó alkalommal meg tudja védeni a családját, meg tudja védeni a községét, a faluját, a városát, az országát, a hazáját -, akkor bizony egészen más lesz a szemlélet, és bizony akkor szégyellni fogja a fiatal, ha nem teljesíti a katonai szolgálatát, nem képezteti ki magát.
Tehát ezt a filozófiát majd legközelebb - és nem a nagyon messze jövőben - a honvédelmi törvényben hangoztatni kell, éreztetni kell, és ezt a filozófiát be kell építeni a törvénybe.
Még néhány szót szólnék arról, hogy a Kisgazdapárt ezeket a honvédelmi törvényben lévő módosításokat végeredményben elfogadja. Azonban felhívja a figyelmet arra, hogy itt bizonyos korszerűsítéseket és bizonyos megoldásokat a honvédelmi törvényen még át kell vezetni, tehát ezt a jelenlegi módosítást átmeneti jellegűnek tekinti. Úgy gondolja, hogy szükségesek ezek a módosítások, de nem elégségesek. Ezt az új szituációt sokkal komolyabban át kell gondolni a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek, a vezérkarnak. Itt csak egyetlenegyre térek ki az idő rövidsége miatt, arra, hogy például van a kancellária, ahol van védelmi bizottság államtitkári rendfokozattal, és azoknak a beillesztése ebbe az egész mechanizmusba nem látszik megoldottnak. Tehát például ezzel is kell foglalkozni, hogy kinek mi a hatásköre, jogköre, mert nem lenne jó, ha a Honvédelmi Minisztériumnál és a vezérkari integrációnál egy olyan kancelláriához tartozó szervezetnek a helyét kellene keresni és nem volna megoldott.
Tehát ezekre kell figyelmet fordítani, és remélem és kérem is a tárcát és kérem a magyar kormányt, hogy ezzel foglalkozzunk, a jövő évben vegyük elő ezt a honvédelmi törvényt, és csináljunk egy komplexet, egy jót, amely sok-sok évre meghatározza és egyértelművé teszi a kapcsolatrendszereket, a tevékenységet, hogy a NATO-ba bevonulva a magyar hadsereg ütőképessége biztosított legyen, és az irányítás egyértelmű, egységes legyen, mert akkor leszünk sikeres tagjai a NATO-nak.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
