FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előbb érdekes vita folyt az Országgyűlésben egy nagyon komoly témáról. Én azt szeretném, ha a szintén komoly témának tekinthető adótörvényekről, így például az adózás rendjéről is komoly vita zajlanék az Országgyűlésben. A délelőtt folyamán az általános vita részeként többen kifejtettük álláspontunkat, volt alkalmam a gazdasági bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolni, és ebben kitértem arra, hogy az egyik kifogásunk arra irányul, hogy a tb-járulékot 1999. január 1-től adóvá kívánják minősíteni, és azt az APEH által kívánják beszedetni. Az időkorlátok miatt ezt a kérdéskört nem tudtam bővebben kifejteni, ezért most erre kívánok sort keríteni.
Annál is inkább szeretnék erről a kérdésről még néhány szót szólni, mert az általános vitában a többi hozzászóló ezt a témakört abszolút nem érintette. Nem érintették ellenzéki és nem érintették kormánypárti képviselők sem. Nyilvánvalóan ez azért fordulhatott elő, mert nem volt a kormánypárti képviselőknek ezzel kapcsolatban kételye, vagy nem érezték azt, hogy ezt a kormánypárti előterjesztést meg kell támogatni és azt erősíteni kellene. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ha nem érdekel, akkor menjetek ki!) A magam részéről az általános vitában arra számítottam, illetve már az előterjesztés alkalmával is, hogy a kormányzat, illetve a képviselők be fogják mutatni, hogy milyen egyszerűsítést jelent a tervezett módosítás, hogyan válik az olcsóbbá és hatékonyabbá.
(19.30)
Az írásbeli előterjesztés néhány felvezető mondatot tartalmaz erre nézve, valamint egy-két valószínűsíthető és más feltételes módba tett álláspontot próbál erősíteni. Azért tartottam volna - és tartom változatlanul - nagyon fontosnak, hogy be kellene mutatni, miért lesz olcsóbb és hatékonyabb ez az eljárás, mert a korábbi időszakban én is reálisnak tartottam azt az igényt, hogy egy-egy jelentős módosítás alkalmával be kell mutatni annak hátterét és azt, hogy ettől milyen lépés várható el.
Annál is inkább fontosnak tartom ezt, mert nagy horderejű kérdésről van szó. Véleményem szerint ez nagyon sok embert érint részben az APEH-dolgozók, részben pedig a társadalombiztosítás területén dolgozók körében. Ismereteim szerint a társadalombiztosítás területén dolgozók körülbelül fele-kétharmada a járulékigazgatóság állományába tartozik majd, akik ilyen módon a következő év január 1-jétől az APEH irányítása alá fognak kerülni.
A személyi kérdésnél még fontosabbnak tartom az anyagi kérdést. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek az intézkedésnek a végrehajtása súlyos milliókba, esetleg milliárdokba fog kerülni. Biztos vagyok benne, hogy az új rendszer kialakítása - az épületet és az egyéb technikai eszközöket is beleszámítva - nagyon sok igényt támaszt majd a kormányzattal szemben, és a kormányzatnak ezeknek az igényeknek eleget is kell tennie. Annál is inkább így lehet ez, mert - majd utalni fogok rá - az együttműködés biztosítása már önmagában is nagyon súlyos feltételeket tartalmaz. Azt reméltem, hogy a tervezet készítői reálisan fel fogják tárni, hogy ez a változás milyen hátrányokkal jár, milyen problémákat vet fel, és ezekre próbálnak majd valamiféle megoldásokat keresni.
Nyilvánvaló, hogy az egyik izgalmas kérdés lehet az együttműködés biztosítása, de most már nem a társadalombiztosítás és a társadalombiztosítási járulékbeszedés között, hanem a járulékigazgatóság és a társadalombiztosítás maradó szervezeti egysége között. A törvénytervezet ezt a problémát nagyon egyszerűen megoldja. Van egy frappáns mondat a 14. § (2) bekezdésében, ennek egy részét szeretném felolvasni: "Az adóhatóság adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei részére az adóval, járulékkal összefüggő adatról, tényről, körülményről, amely valamely ellátás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges."
Ez teljesen rendben lévő, és ez a törvény bizonyára ki fogja bírni, hogy ezt a mondatot vagy megszavazzuk vagy nem. Az ebben a mondatban leírtak biztosítása azonban nem ígérkezik túl egyszerűnek. Mert gondoljuk át, valóban csak néhány adatra lesz szüksége a társadalombiztosításnak? Nem valószínű! Az sem fogható fel, hogy itt csak egy-két adatról lehet szó, ez ennél sokkal több. Inkább folyamatos hozzáférési lehetőséget kell majd biztosítani. Mondok néhány példát, amikor erre szükség lesz: például a táppénzek, a segélyek megállapítása alkalmával. Ez nagyon sok ember esetében fog előfordulni, de azt nem lehet megmondani, hogy konkrétan kinél. Ezért tehát azonnal és széles körben kell ezekhez az adatokhoz hozzáférést biztosítani. Nem vagyok meggyőződve arról - ezt már korábban is hangoztattam, és többünknek is ez a véleménye -, hogy ez 1999. január 1-jétől biztosítható lesz.
Úgy gondoljuk, ennek az intézkedésnek egyik súlyos hátránya lehet az, hogy a beszedést illetően természetszerűen csökkenteni fogja a társadalombiztosítás felelősségét is, hiszen azt más fogja beszedni, ezért a közvetlen érdekeltség el fog tűnni. Ugyanakkor az is természetes, hogy a társadalombiztosítás működéséhez és működtetéséhez, az ellátáshoz szorosan hozzátartozik, hogy ezeket a járulékokat be kell szedni. Csakhogy ennek a beszedésnek a felelőse már nem a társadalombiztosítás lesz.
Nagyon fontosnak tartottam volna, ha az előterjesztés vagy a hozzászólások során egyik képviselőtársam feltárta volna a hátrányok sorában, hogy mit jelent ennek az egységes rendszernek a megbontása. Erre egy egyszerű példát szeretnék mondani. 1993-ban az akkori kormányzat - amelynek több képviselője ma is tagja valamelyik kormánypártnak - az akkor egységes társadalombiztosítási igazgatást megbontotta, két részre tagolta. Akkor is megfogalmazódott, hogy ez helyes lépés-e. A válasz erre az volt, hogy helyes lépés, kár ezt vitatni, mert ez egyszerűen nem kerülhet többe. Az a nézet, amit most vallanak, körülbelül ilyen színvonalra vezethető vissza.
Nem hittem el, hogy ezt a helyzetet úgy akarják megoldani, hogy nincs alaposan előkészítve, hanem a "vágjunk bele, és majd meglátjuk" elvet alkalmazzák. Pedig valójában erről van szó. A január 1-jétől bevezetendő változás azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás szervétől a járulékbeszedést markánsan el kell szakítani, és nyilvánvaló, hogy a szervezeti változás következtében majd ez az elszakított egység is jobban igyekszik bebizonyítani, hogy az új szervezetnél van a helye. Az is következik ebből - miután nem tárták elénk, hogy ez mennyibe kerül -, hogy a változásnak nem az a kérdése, hogy mibe fog kerülni, hanem annak a bebizonyítása, hogy ez mindenképpen racionális lépés. Egyébként is ilyen szervezeti változás után - még ha valaki számára kételyként megfogalmazódna is később, hogy ez nem racionális lépés - egy megkezdett szervezeti változás visszacsinálásától már többen óvakodnának, és ezt akkor sem tennék meg, ha ez valaki számára nyilvánvalóvá válna.
Feltételeztem, hogy nagyobb alapossággal állnak majd hozzá néhány alkotmányjogi kérdéshez. Szeretném hangsúlyozni, hogy ehhez a témakörhöz abszolút nem értek, de mégis úgy látom, lehet abban valami, hogy a társadalombiztosítási járulék adóvá minősítése nem túl egyszerű feladat. Ez valójában járulék és nem adó, biztosítási díj, amely ellenében szolgáltatás jár. Erre valamilyen módon választ kellene adni.
Azt is látom, hogy a taj-szám kezelése is felvet bizonyos gondokat. A hozzáférés az APEH részéről a szervezeti változás következtében teljesen nyilvánvalóvá válik. Azt nem kívánom bogozni, hogy az adatvédelmi biztos hozzáállása és támogatása ma milyen mértékű. Azt vetem fel, lehet, hogy az adatvédelmi biztos ezt most megfelelőnek tartja, de a konkrét gyakorlat alapján, amikor egy egységet - a társadalombiztosításnak ezt a szervét - a APEH-hez rendelik, és a kormányzati szándék szerint is menet közben fogják kialakítani, hogy hogyan kell ezt a kérdést rendezni, akkor egészen biztosan nemcsak akkor tud az APEH hozzáférni a taj-számhoz, amikor azt a mostani tervezet megfogalmazza.
Egyébként - hogy a korábbiaknak megfelelően némileg racionális legyek - azt is szeretném elmondani, hogy véleményem szerint milyen irányba kellett volna itt lépni.
(19.40)
Azon túlmenően, hogy ha ez egy adórendszerbe beillik, akkor nyilvánvalóan ezt 2000-től célszerű lenne vagy lett volna megvalósítani, egy alapos előkészítés után. Véleményem szerint már korábban is, akár az előző kormányzat alatt is és most is nem feltétlenül ebbe az irányba kellett volna elmozdulni, hanem az APEH és a társadalombiztosítás közötti összhangot kellett volna megteremteni, például az ellenőrzésben és a végrehajtásban. Ugyanis ennek a szervezeti változásnak nem az lesz a következménye, hogy technikailag be kell szedni ezt a járulékot, hanem több járulék szedhető be egy szervezett rendszerben. És ez a beszedés akkor is megvalósítható, ha mindkét szervezet következetesen ellenőrizte volna a munkabér alapjául szolgáló személyi jövedelemadó és járulékok beszedését. Ez valójában néhány egyedi esettől eltekintve nem következett be. Erre kellett volna koncentrálni, és a végrehajtásban is ezt kellett volna alkalmazni, hiszen a végrehajtást sem közvetlenül csak az APEH végzi, és várhatóan a következő időszakban sem, hanem mind a APEH-nek, mind a társadalombiztosításnak fel kellett volna közösen lépnie, hogy ez racionálisabban történjen meg.
Most már nem is tudom a centralizálási szándék következtében, hogy mindazon egység beolvasztásra kerül-e, amely ma a munkabérrel kapcsolatban ellenőrzést végezhet. Merthogy ilyen ellenőrző szerv még ezen kívül is lehet bőségesen. Például a munkaügyi központok is végeznek erre irányuló ellenőrzéseket. Így tehát a szervezeti összevonással, APEH-hoz rendeléssel ez a probléma nem fog megoldódni, mert a munkaügyi központok ellenőrzési funkciójára továbbra is szükség lesz majd, és remélem, hogy természetesen ez nem jár azzal, hogy ők is az APEH-hoz fognak majd kerülni.
Az APEH és társadalombiztosítás együttműködése egyébként úgy is megnyilvánulhatott volna, ha bizonyos közös pontok megtalálását követően ez a két szervezet együttesen áll neki annak, hogy a járulékbeszedést hogyan lehet racionálisabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé tenni. A tervezetben benne van, hogy ez tulajdonképpen a tb munkáját akarja megkönnyíteni. Én a társadalombiztosítás részéről sajnos nem ilyen véleményeket hallok, hanem olyan véleményeket, hogy ők ezt a funkciót nem szeretnék átadni, vagy pedig akkor szeretnék átadni, ha meg vannak arról győződve, hogy ez egy racionális lépés. A kormánynak megvan a hatásköre és a lehetősége, illetve meglett volna, hogy ezt az együttgondolkodást elvégeztesse az APEH-hel és a társadalombiztosítással, és akkor, ha indokoltnak tartják, a 2000-től bevezetendő adóreform kapcsán már egy komplett rendszert tárhattak volna fel, terjeszthettek volna a képviselők elé, és akkor lehet, hogy ehhez az igen szavazatainkat is megkapták volna.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiból.)
