VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A köztisztviselői illetményalap mértékének 1999. évi változásával kapcsolatban benyújtott interpellációjára a következő tájékoztatást adom.
Mint a híradásokból is köztudottá vált, a kormány az 1999. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatát ez évben - mint választási évben - október 31-ei határidővel kívánja az Országgyűlésnek benyújtani. Ebből következik, hogy a kormány a maga részéről még nem döntött - mint az interpellációban a képviselő úr feltételezi - az illetményalapról, sőt ilyen törvényjavaslatot nem is tárgyalt. Ezzel, azt gondolom, válaszoltam a képviselő úr kérdésére, de engedje meg, hogy további kiegészítést is tegyek.
A köztisztviselők keresetének alakulását - ugyancsak eltérően a képviselő úr feltételezésétől - pusztán az illetményalap mértékéből, annak változásából vagy változatlanságából nem lehet levezetni. Ez mechanikus szemléletre utalna. Megjegyzem, a kormányprogram nem az 1999. január 1-jén érvényesítendő döntéseket, hanem többek között a kormányzati ciklus alatt megoldandó feladatokat tartalmazza.
Tájékoztatom a képviselő urat arról is, hogy jelenlegi elképzeléseink szerint jövőre a köztisztviselők illetményét, reálkereseti pozícióit nem feltétlenül az illetményalap növelésével tervezzük javítani. (Derültség az SZDSZ padsoraiból.) A köztisztviselők illetményrendszere számos törvényi lehetőséget biztosít a díjazások általános emelésére, például a besorolási osztályokhoz tartozó szorzószámok növelésével. (Sasvári Szilárd: Így van!)
Van ezenkívül más, kevésbé mechanikus megoldás is. Hadd idézzek a kormányprogramból más szövegrészt: "A kormány a közszolgálatban a teljesítményelv hangsúlyozottabb érvényesítésére törekszik. Növelni fogja a köztisztviselők teljesítmény szerint is differenciált javadalmazását." Ez azt jelenti, hogy a köztisztviselői törvényben meglévő rugalmas megoldási lehetőségek forrásának rendelkezésre bocsátásával vagy a törvényben új konstrukciók érvényesítésével is mód van az átlagos keresetszínvonal javítására. Megismétlem: az illetményalap mértéke alapján önmagában nem lehet minősíteni a keresetek vagy azok reálértékének alakulását. Az a megoldás, hogy az illetmények egyik számítási alapja változatlan marad, részben az említett automatizmusok korlátozását is szolgálná.
A másik szempont, hogy az úgynevezett szolgálati törvénnyel összefüggően jelentős kötelezettségeket örököltünk, ezért egyidejűleg a közszolgálat illetményrendszerei körében kialakult feszültségeket is kezelnünk kell, meg kell oldanunk. A hivatásos állománynál a jelenleg érvényes 26 ezer forintos illetményalapra és az ehhez kapcsolódó pótlékokra, illetménykiegészítésekre való átállás önmagában is 19 százalék körüli keresetnövekedést eredményez, ami mintegy 26 milliárd forintba fog kerülni.
A jövő évi költségvetés előkészítése során szeptember folyamán elkészülnek a részletes számítások. Mód lesz a képviselő úr kérdésében felvetett konstrukció és más lehetőségek mérlegelésére, illetve a gazdaság, az államháztartás tervezett makrofolyamataira gyakorolt hatásukkal való összevetésre, továbbá arra, hogy az egyes megoldások hogyan illeszthetők be a közszolgálat egésze kereseti mutatóinak alakulásába.
Kérem a képviselő urat az általam elmondottak átgondolására és türelmét a kormány javaslatának kialakításáig. Kérem a tisztelt Házat is válaszom elfogadására.
Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
