BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Valamennyiünket kímélendő lényegesen rövidebb leszek, mint az előző vitában. Két kérdéssel kell itt összesen foglalkozni.
Az egyik, hogy indokolt-e a tárgy. Tehát indokolt-e abban a kérdésben, amire az előterjesztők által javasolt tárgy vonatkozik, indokolt-e ebben a kérdésben a parlamentnek vizsgálatot folytatni? Nemrégen, még ennek az évnek az elején egy hasonló, ennél is később, egy éjszakai tévéműsorban, a TV2-n egy "Mélyvíz"-műsorban ültünk Deutsch Tamással és még sokakkal, és akkor még más viszonyok között azt mondta Deutsch Tamás, hogy hát van jogi felelősség és van politikai felelősség - mondta ő, teljes joggal.
Ezt néhány évvel megelőzően azt mondta Áder János, hogy az ügyben jogilag minden rendben van, mondták az illetékesek, legalábbis akkor. Ez a székházügy volt, amivel kapcsolatban akkor Áder János volt a fő nyilatkozója a Fidesznek, és azt mondta, hogy jogilag itt minden rendben van. Mert akkor a Fidesz volt az érintett, és akkor a politikai felelősség és a morális felelősség kérdése félre lett téve.
Nos, ebben a mostani időszakban - Deutsch Tamás idén év eleji kijelentése meg a mostani időszak között eltelt egy kis idő, közben egy kormányváltás volt, és a Fidesz ellenzéki pártból kormánypárttá változott -, tehát most mintha visszatért volna a Fidesz ahhoz a megfontoláshoz, hogy ha egyszer a C-típusú vizsgálat kiderítette X-ről meg Y-ról - mert távollevők nevét most nem fogom említeni -, hogy a C-típusú vizsgálat alapján tiszta, akkor már további kérdéseket föl sem lehet vetni. És én azt gondolom, hogy Deutsch Tamás tavaszi kijelentése a helyes. Nevezetesen, hogy a tisztán jogi felelősség, a C-típusú vizsgálat szerinti feddhetetlenség vagy megkérdőjelezhetetlenség mellett egy kormány kinevezési politikájában a magas állami tisztségekre való kiválasztásban más szempontokat is helyénvaló érvényesíteni. És itt nem egyszerűen az ízlések ütköznek egymással, hanem arról van szó, hogy az egész magyar demokrácia hitelét, társadalmi elfogadottságát sértheti, hogyha a kulcspozíciókba való kinevezéseket körüllengik a kételyek. És ezért kell sajnos azt mondani, hogy erre a vizsgálatra szükség van, mert való igaz az, ami itt a címben szerepel, hogy tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merültek föl.
Szeretném fölhívni valamire a figyelmet, amit Rubovszky képviselőtársunk itt kifogásolt, legalábbis érzékeltette, hogy a címben, amit ő novellának nevezett, vannak kifogásolható mozzanatok, és párhuzamot vont a másik vizsgálatra megjelölt cím között. A másik vizsgálatban, amivel úgy három és fél órát foglalkoztunk, ott eleve benne volt, hogy folyamatos, törvénytelen és titkos adatgyűjtés mint ténymegállapítás. Nemcsak az írásjelben van a különbség, hanem abban is, hogy ott a Mikes Éva által előterjesztett szöveg ténymegállapításként már a törvénysértést mondja. Itt nem az van írva, hogy azt kell vizsgálni, hogy fantomcéggé alakította át a cégeit a kinevezésre került személy - ami, mondjuk, megfelelne annak, ami a másik címben volt -, hogy csalárd csődöt produkált, hogy adótartozással hagyta ott, tehát ilyen megállapításai itt nincsenek. Itt csak annyi van, és ezt szerintem lehet állítani, hogy tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merültek föl. Ezt lehet állítani. Mert az a cég, amely a kinevezett személy tulajdonában állt, átkerült egy olyan személy tulajdonába, akit ő korrekt üzletembernek nevezett a Magyar Televízióban - akinek a nevét most szintén nem említem meg, mert távol van -, és attól a cégtől, attól a tulajdonostól került át nem létező személyek karjaiba, bizonyos Joszip Tot kezébe; több közvetítés emlékezetem szerint nem volt.
Tehát annyit, hogy tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggések merülnek föl, ennyit szerintem egy kérdőjellel a címben le szabad írni. És azért kell a kérdést vizsgálni, mert ha tisztázatlan, kétes gazdasági összefüggésekkel körüllengett személyek kerülnek olyan kulcspozíciókba, mint amilyen kulcspozíciókba kerültek, és aláássák - nem mi ássuk alá, meg nem a Népszabadság, hanem a tény! - a magyar demokratikus államberendezkedés hitelét, mert erről van szó, akkor parlamenti vizsgálatra szükség van. Ilyen röviden elintéztem azt, hogy a vizsgálat tárgya szerintem indokolt.
A másik kérdés az a kérdés, hogy vizsgálóbizottságot kell-e létrehozni. Én azt gondolom, hogy természetesen semmilyen kérdésre nem kell vizsgálóbizottságot létrehozni, mert minden kérdésre van olyan bizottság, ami a hatáskörét kitágítva, értelmezve azt vizsgálhatja. Mégis az ellenzéki Fidesz nem elégedett meg azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság vizsgálta az ÁPV Rt. botrányügyét, hanem kezdeményezte vizsgálóbizottság létrehozását. És nem azt javasolta, hogy a parlament gazdasági bizottsága vizsgálja az úgynevezett olajgate-ügyet - amiben nem volt olaj és nem volt gate -, hanem kezdeményezte egy vizsgálóbizottság létrehozását. Miért tette ezt? Nyilván több okból tette. Egyrészt azért tette, hogy nagyobb nyilvánosságot és nagyobb érdeklődést váltson ki a dolog, és ebben igaza volt, én örülök neki, hogy megtette, hiszen tisztázódott, hogy nem volt olajgate, meg az is tisztázódott, hogy mi volt a másik ügyben is. Örülök, hogy tisztázódott, és nem úgy jártunk vele, mint a székházüggyel, amely sokáig nem tisztázódott.
De másrészt azért is tette, mert a vizsgálóbizottság paritásos, a másik pedig nem. Ez egy nagyon fontos körülmény, és a javaslataim, amiket itt megfogalmaztam, arra irányulnak, hogy próbáljuk ezeket a vizsgálóbizottságokat is nemcsak formailag, hanem valóban paritásossá tenni. Ezt nagyon fontosnak tartom.
Tehát ez indokolja a vizsgálóbizottságot. És ugye, azt mondta Rubovszky képviselőtársunk, hogy az előbb feladatelvonásról esett szó, meg mintha az ellenzéki képviselők tiltakoztak volna az ellen, hogy vizsgálóbizottság jöjjön létre, most meg maguk javasolnak vizsgálóbizottságot. Én megpróbáltam világossá tenni, hogy ha jól értem - mert nem biztos, hogy mindenki világosan fogalmazott -, a tiltakozás nem arra irányult, hogy létre akarnak hozni ebben az ügyben, mármint az előző ügyben egy vizsgálóbizottságot, hanem arra irányult, hogy erre hivatkozva megakadályozzák a nemzetbiztonsági bizottságban a vizsgálatot - erre irányult a tiltakozás! Semmi kifogása nincs közülünk szerintem senkinek, ha mindezeket a kérdéseket, amik itt fel vannak sorolva, akár az alkotmányügyi bizottság, akár a költségvetési bizottság, akár a gazdasági bizottság, bármelyik el fogja kezdeni vizsgálni, és ha az a kormánytöbbség, amelyik ezekben a bizottságokban rendelkezésre áll, kezdeményezi ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát, tapsolni fogunk és meg fogjuk szavazni; nem, tapsolni nem fogunk, mert annyira nem örvendetes a dolog, de hogy meg fogjuk szavazni, abban biztosak vagyunk.
Annak már kevésbé örülök, hogy a Fidesz azóta fölvetette hét különböző téma vizsgálatát, és újabban ezeknek a témáknak a vizsgálatát beteszi egy-egy kormánytöbbségű bizottságba, és lehetőleg olyan bizottságba, amelyiknek az elnöke is kormánypárti.
(21.50)
Az sem lehet véletlen, hogy a Postabank-ügy kivizsgálását nem a költségvetési bizottságban kezdeményezték, amelynek a hatáskörébe tartozna, hanem véletlenül a számvevőszéki bizottságban, amelynek a hatáskörébe nem tartozik, csak annak kormánypárti az elnöke. De nyugodtan vizsgálják ott, mert a tények - remélhetőleg - ott is ki fognak derülni. S akkor nem kell rá külön vizsgálóbizottság, bár annak se vagyunk ellene, hogy legyen. Ha kezdeményezik a vizsgálóbizottságot, támogatni fogjuk.
Ennyit akartam mondani, hogy miért indokolt vizsgálóbizottságot létrehozni, és miért indokolt a tárgy.
Köszönöm szépen, valamivel rövidebb lettem, mint az előbb. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
