KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A számvevőszéki bizottság mellett a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja is fontosnak tartja, hogy az Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervezete, éves jelentéseit az Országgyűlés határozati javaslattal fogadja el. Itt csak megjegyzem, hogy ez nem volt mindig így. Fontos, hogy ez a következőkben éveken át folyamatosan így történjék meg. Ez annál is inkább indokolt, mert az Állami Számvevőszék éves jelentései hű lenyomatai a központi költségvetés, az Egészségbiztosítási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának. Ezeken túl az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami vagyonnal való gazdálkodást, a privatizációt, illetve elvégzi az alapítványok, közalapítványok, a politikai pártok és a társadalmi szervezetek gazdálkodásának a hatáskörébe utalt ellenőrzését is.
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési feladatait döntő részben törvényi kötelezettség, illetve az elnöki határozatok alapján végzi, kisebb részben az Országgyűlés, a kormány és az országgyűlési bizottságok felkérésére úgy, hogy a működését és ennek megítélését talán a legnagyobb konszenzus övezi mind a politikai pártok, mind a közvélemény részéről.
Ez megítélésünk szerint olyan fontos vívmány, melyet az ilyen független működésre predesztinált intézmények közül keveseknek sikerült elérni 1990 óta. Úgy érzem, ennek a megőrzése talán elsőrendű szempont, mert ez fogja biztosítani a jövőbeni ellenőrzések függetlenségét is. Hozzáteszem, hogy persze nem tudhatjuk, hogy ha a Számvevőszék néhány ellenőrzésében az önkormányzati ellenőrzés során esetleg határozottabb hangot ütne meg, akkor ez a fajta megítélés fennmaradna-e vagy sem, de ez egy zárójeles megjegyzés volt.
Mindezek miatt úgy érezzük, hogy az Országgyűlés, illetve az Országgyűlés bizottságai bátran támaszkodhatnak az Állami Számvevőszék jelentéseire és éves beszámolóira. Mindkét év beszámolója jól tagolt, könnyen érthető, világosan jelzi, hogy mik voltak az adott év ellenőrzési munkáinak súlypontjai, az ellenőrzések főbb megállapításai, javaslatai, hogyan hasznosultak ezek. Azt gondolom, hogy ezeknek a részletes ismertetésére Csúcs László képviselőtársam kitért, ezért ezeket nem ismételném meg.
Pontos képet kaphatunk az Állami Számvevőszék személyi-tárgyi feltételeiről, nemzetközi kapcsolatairól, a nyilvánossággal és a sajtóval való kapcsolattartásáról. Megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék a rá kirótt feladatokat úgy tudja elvégezni, hogy személyi-tárgyi feltételei egyre stabilabbak. Ezt jól jelzi a '98-as beszámoló 26. oldalán olvasható rész is. Ezt fontosnak tartom, mert tudjuk, hogy ilyen fontos állami intézmények működését a működés körülményeit biztosító kellékek nélkül nagyon nehéz színvonalasan elvégezni.
A jelentésben világossá teszi a Számvevőszék apparátusa, hogy '98 végén a kormány megoldotta a Számvevőszék elhelyezését tulajdonképpen olyan módon, hogy a további működésük aggálymentesen biztosítható, még ha nem is annak megfelelően, hogy egy épületben kapjanak a továbbiakban helyet, de mégis a jelenlegi állapothoz képest mindenképpen előrelépés történik.
A két év összevetéséből is kitűnik, hogy ugyan lassan, de javuló tendencia érzékelhető az állami szférán belüli gazdálkodás területén, egyre gyakrabban és egyre gyorsabban reagálnak az ellenőrzöttek az Állami Számvevőszék megállapításaira.
(16.00)
Nem szeretném összekeverni, illetve nem tartanám szerencsésnek, ha összekevernénk az Állami Számvevőszék '97. és '98. évi jelentéséről szóló vitát a jelentésekben lajstromba vett ellenőrzések tárgyát képező ellenőrzések vitájával. Azonban néhány konkrét megállapítást, tehát területet én is kiemelnék az ellenőrzésekből.
Az egyik az önkormányzatokra utal. Itt szintén Csúcs képviselőtársamra utalnék, aki ezt már részletesen taglalta. Érdemes elolvasni, hogy szó szerint mit ír erről az Állami Számvevőszék mind '97-ben, mind '98-ban. '97-ben a következőt írja: "A helyi önkormányzatok közel egyharmadát ellenőriztük, amelyeknél mintegy 1500 helyszíni vizsgálatot végeztünk. Tapasztalataink ismételten megerősítették, hogy a helyi önkormányzati struktúra az eszközök túlzott elaprózódása miatt kedvezőtlen feltételeket teremt a költségvetési források hatékony felhasználásához."
Az 1998-as jelentésben az önkormányzatokról ezzel szemben van egy másik fajta megállapítás, amely szerint "A helyi önkormányzatok az utóbbi években csökkenő reálértékű bevételekkel voltak kénytelenek gazdálkodni. Ennek ellenére többségük alapvető feladatait ellátta, pénzügyi egyensúlyi helyzetét megőrizte. A saját lehetőségeiket rosszul megítélő önkormányzatok azonban eladósodtak."
Én azt gondolom, hogy minden felszólaló valószínűleg azért említi külön ezt a részt, mert az önkormányzatok költségvetése igen jelentős részét képezi az állami költségvetésnek, és az ellenőrzésük jövőbeni szigorítása nyilvánvalóan nagyon fontos feladat.
A második részt, amiről szívesen beszélnék, még nem érintette más; az pedig egy új feladatról szól, ami nem más, mint a második ciklusban hatályba lépett közbeszerzési törvény érvényesülésének az ellenőrzése az Állami Számvevőszék részéről.
Igen tanulságos és nagyon fontos, ha szó szerint felolvasom, mit ír erről a Számvevőszék '98. évi jelentése: "Az önkormányzatok többsége a közbeszerzést még mindig indokolatlan gazdasági kötöttséget okozó, kellő gazdasági eredményt nem hozó, bürokratikus elemekkel tűzdelt kötelező eljárási rendnek tekinti. Így az ésszerű jogkövető magatartás választása helyett a keretjellegű, helyenként hézagoktól sem mentes szabályozás megkerülésére, a közbeszerzési eljárások mellőzésének igazolására törekszik." - majd taglalja még ezt a folyamatot több szakaszon keresztül.
Én azt gondolom, ebből a szempontból is nagyon jó és nagyon fontos, hogy a parlament éppen a tegnapi napon fogadta el a közbeszerzési törvény érvényesülését vizsgáló bizottság felállítását, és nyilván az Állami Számvevőszékkel összefogva ez nagyon fontos megállapításokat tehet a jövőre nézve.
A harmadik pont, ami egy kicsit kakukktojás, de szerintem feltétlenül érinteni kell, ez a napokban kirobbant, a magyar állam és a Magyar Nemzeti Bank közötti adósságcsere ügye. Itt én csak egy technikai megjegyzést szeretnék tenni. Én azt kérem a vitában részt vevőktől, hogy mindenképpen abban a mederben maradjon ez a vita, amelyben indokolt lefolytatni. Érdemes tanulmányozni a számvevőszéki bizottság 1997. július 9-én, szerdán, 10 órakor kezdődött üléséről készült 19 oldalas jegyzőkönyvet.
Abban a jegyzőkönyvben világossá teszi a Számvevőszék alelnöke, Nyikos úr, aki a tegnapi Magyar Hírlapban cikket is jelentetett meg erről, hogy mi a Számvevőszék véleménye az ügyről. Fontosnak tartom, hogy ennek a jegyzőkönyvnek a tanulmányozása nélkül nem helyes, ha ezt az ügyet bárki politikai mederbe kívánja terelni. Itt teljesen világossá válik, hogy a Számvevőszék szakmai szempontot vetett föl, és úgy gondolom, hogy az a helyes, ha a jegyzőkönyv tanulmányozása nélkül a Házban senki nem próbálja félrevinni ezt a vitát a későbbiekben. Ezt azért hoztam ide, mert a '97. évi tevékenységnek egy nagyon fontos része az összeghatár miatt.
Végezetül a két év jelentéseinek összevetése révén örömmel látható, hogy az európai uniós csatlakozás területén az Állami Számvevőszékre váró feladatok végrehajtása példásan gyorsult fel. Ezt mutatja, hogy a '98. évi jelentés a szokásos személyi-tárgyi feltételek bemutatásán túl mennyi mindent említ arról, amit az Állami Számvevőszék vezetése elvégzett annak érdekében, hogy az európai uniós csatlakozás területén maga a Számvevőszék is felkészülten várja a rá váró feladatokat. Hiszen tudjuk, hogy a rendkívül bürokratikus eljárás során az uniós támogatási pénzek ellenőrzése milyen kiemelt feladat lesz a Számvevőszék számára. Erre a szakmai felkészülést nyilvánvalóan időben el kellett kezdeni.
Ezen belül az Állami Számvevőszék kidolgozta középtávra szóló ellenőrzési stratégiáját, felállított egy belső minőségbiztosítási rendszert, az EU-csatlakozás előkészítésével foglalkozó szervezeti egységet hozott létre, és visszaköszön mindenképpen, hogy az önkormányzatok ellenőrzését erősítendő elképzeléseket is előterjesztett.
Az európai uniós vitanap és az Állami Számvevőszék '97-98. évi tevékenységéről szóló vita egymás utáni megtartása nyilván véletlen, de szimbolikusan mindenképpen szerencsés, hogy így történt, hiszen az Állami Számvevőszék példásan lépett előre az európai uniós csatlakozás területén rá váró feladatok végrehajtásában.
Mindezek figyelembevételével a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja javasolja a tisztelt Országgyűlésnek mindkét határozati javaslat elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
