DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! A törvény a kémiai biztonságról egy olyan területet kíván átfogóan szabályozni, melynek szabályozási igénye világszerte csak az utóbbi két-három évtizedben fogalmazódott meg, ezért indokolt néhány fogalom, adatsor és esemény ismertetése.
Első helyre kívánkozik a kémiai biztonság fogalma. Kémiai biztonságnak nevezzük a kemizációból származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését, csökkentését vagy elkerülhetővé tételét célzó, ám a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét is szem előtt tartó tevékenységek és intézmények összességét.
Mi a kemizáció haszna? A kemizáció a legkülönbözőbb céllal előállított vegyi anyagok révén mindennapi életünket alapvetően befolyásolja. Folyamatos fejlesztése egyrészt biztosítja a lakosság életminőségének javulását, életszínvonalának növekedését, másrészt a növényvédő szerek és termékhozam-növelők révén meghatározza a lakosság alapvető életfeltételeit, például élelmiszerekkel történő ellátását. Vagyis a kemizáció vitális jelentőségű, fenntartásának szükségessége nyilvánvaló.
Mi a kockázata? A vegyi anyagok lehetnek tűz- és robbanásveszélyesek, környezet- és egészségkárosítók, esetenként a veszélyes káros hatások és a belőlük származó kockázatok kombinációjával is számolni kell. Ezek a kockázatok megfelelő kockázatkezelés hiányában mindennapi életünket nyilvánvalóan hátrányosan befolyásolhatják, esetenként veszélyeztethetik.
Az 1990-es évek első felében a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma a világon már meghaladta a százezret, a regisztráltaké a tízmilliót. Az előbbiek száma évente 400-1000 új tétellel növekszik, az utóbbiak számának évi növekedését pontosan nem ismerjük. A különböző márkaneveken, fantázianeveken forgalomba hozott készítmények számát 4 millióra becsülik. A készítmények pontos összetétele általában ipari titok, a fogyasztók, a lakosság körében gyakran ismeretlen.
Mindezt az alábbiakkal kell még kiegészíteni: az átfogóan vizsgált, tesztelt és így jól ismert vegyi anyagok száma több mint kétezer, de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több, sem nagyobb mint 60 ezer, vagyis az ismeretlen hatású vegyi anyagok száma óriási. Ez a tény jelentős és nehezen becsülhető veszélyre hívja fel a figyelmet.
Összehasonlításul még egyszer megismétlem: összesen tízmillió regisztrált vegyi anyag van, és a forgalomban lévő vegyi anyagok száma meghaladta a százezret, ebből összesen 60 ezer kielégítően ismert vegyi hatású anyag van.
Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező. Ez azt jelenti, hogy mint kóroki tényezők sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés kóroki tényezőinek számát.
Mindezek figyelembevételével látható, hogy a kemizáció ellenőrizetlen növekedése a kockázatok olyan jelentős növekedését okozza, amely globális következményekkel járhat együtt. Erre először az 1960-as évek második felében az úgynevezett Római Klub, Nobel-díjas tudósok csoportja hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban a globális környezetrombolásban látta.
Az ellenőrizetlen kemizáció másik nemkívánatos következménye a korábban ismeretlen, majd egyre gyakoribbá váló kémiai katasztrófák megjelenése, például a thalidomid gyógyszer okozta tömeges, végtaghiánnyal járó fejlődési rendellenességek, a szerves higany okozta Minamata-betegség, Kanadában egy klórt szállító vonat robbanása, amely több mint százezer ember kitelepítését tette szükségessé, a poliklórozott bifeniles ételmérgezések Japánban, a mintegy 5 ezer ember halálát okozó bhopali vegyi katasztrófa.
A harmadik súlyos következményre, mint már említettük, az Egészségügyi Világszervezet hívta fel a figyelmet: megfelelő szabályozottság hiányában a vegyi anyagok a munkahelyeken és azokon kívül is a lakosság tömeges egészségkárosodását idézhetik elő.
A kemizáció káros hatásainak megakadályozására az ENSZ nemzetközi összefogást hirdetett. 1972-ben Stockholmban összehívta az első környezetvédelmi világkongresszust. A kongresszust követően nemzetközi szintű intézkedéseken alapuló nemzetközi szabályozások léptek életbe, meghirdették a nemzetközi kémiai biztonsági programot. A program jelentős részeredményeket hozott, de részben defenzív jellege miatt, részben mert kizárólag a kormányok, kormányzati szervezetek együttműködésére épített, általános sikert nem tudott biztosítani, ezért fejlesztést igényelt. Ez a fejlesztés az úgynevezett helyes vegyianyag-kezelés programjának meghirdetésével 1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett környezeti és fejlődési világkonferencián, illetőleg az ezt záró Föld-csúcson elfogadott, "Feladatok a XXI. századra" című Agenda 21 dokumentummal vette kezdetét.
Az Agenda 21 XIX. fejezete fogalmazza meg azokat a feladatokat, melyeket az egyes országoknak a kémiai biztonság továbbfejlesztése, a riói értekezleten definiált helyes vegyianyag-kezelés érdekében meg kell oldaniuk. Ez a program az emberi egészség és a környezet védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének védelmét szolgáló programokban, melyek kiemelt része a terület átfogó szabályozása, az országok kormányai, kormányzati szervei, intézményei partnerként működnek együtt a nem kormányzati szervekkel, az iparral, a tudományos szféra intézményeivel, az érdekvédelmi és közérdekű környezetvédő csoportokkal, illetőleg hogy e program kiterjed a vegyi anyag teljes életciklusára, tehát előállítása, termelése vagy importja mellett a vegyi anyag országon belüli szállítására, raktározására, felhasználására, forgalmazására, árusítására, hulladékképzésére s a többi.
(9.50)
A kidolgozott és most vitára kerülő törvénytervezet ezt a koncepciót kívánta követni.
Mindezek előrebocsátásával áttérek a hazai szabályozás kidolgozásának indoklására és a törvénytervezet legfontosabb szabályainak rövid ismertetésére.
A korszerű hazai szabályozást az előzőek mellett az alábbiak indokolják: a jelenlegi magyar szabályozás széttagoltsága; az Európai Unióhoz való csatlakozási igényünk, mely teljesülésének egyik feltétele a tárgyhoz tartozó magyar szabályozásnak a közösségi jogrendszerrel való harmonizálása; az OECD-ben vállalt jogszabályi kötelezettségeink.
A korszerű, a jogharmonizációt részben megteremtő szabályozás Magyarországon az egészségügyi, illetőleg népjóléti tárca vezetésével '96-ban megkezdődött. Elkészült a 233/96-os kormányrendelet és a 4/97-es NM-rendelet, melyek a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és feliratozását a vonatkozó közösségi irányelvekkel összhangban szabályozták.
A hazai feltételek figyelembevétele miatt azonban ezek a rendeletek a közösségi irányelvekhez képest csak részben szabályozták az új vegyi anyagok törzskönyvezését, nem terjesztették ki a rendelet hatályát valamennyi ipari, fogyasztási, háztartási vegyi anyagra és kőolajtermékre, nem adtak megfelelően széles körű meghatalmazást a kapcsolódó jogszabályok elkészítésére, továbbá megtartották a közösségi jogrendszerrel nem harmonizáló korábbi szabályozásból a tevékenységek engedélyezési eljárásait.
Mindezek figyelembevételével került sor a 2282/1996-os kormányhatározatban előírt kémiai biztonsági törvény kidolgozására. A törvény kidolgozása során figyelembe vették a tárgykörhöz tartozó közösségi irányelvek, az OECD-ajánlások, illetőleg a hasonló szabályozást célzó EU-tagországok törvényeit. A törvénytervezet első változata és jelen formában való kidolgozásának munkálatai döntően a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban folytak egy 1997-ben életre hívott tárcaközi munkabizottság közreműködésével. A tervezetet a tárgykörben '98. szeptember 11-én és '99. február 3-án az áruk szabad áramlása, illetőleg a környezetvédelmi témakörökben Brüsszelben megtartott bilaterális tárgyalásokon elhangzottak szerint az Egészségügyi Minisztérium szakértői módosították. A tervezet ebben a megfogalmazásban már teljesen harmonizál a kémiai biztonság területén hatályos irányelvekkel. A törvénykoncepciót '99. június 9-én az Országos Környezetvédelmi Tanács, illetőleg ugyanezen a napon a parlament környezetvédelmi bizottsága előzetesen megvitatta, és néhány módosítást ajánlva mielőbbi kidolgozásra, kodifikációra javasolta.
A törvénytervezet a kormány egyetértését követően a nyilvános vitára bocsáthatósága végett véleményezésre került a parlament egészségügyi és szociális bizottsága, gazdasági, honvédelmi, környezetvédelmi, mezőgazdasági, önkormányzati bizottsága előtt. A hat bizottság közül öt, közte az elsősorban felelős környezetvédelmi bizottság egyhangúlag, de a hatodik is, tartózkodásokkal ugyan, de ellenszavazat nélkül javasolta a tervezet nyilvános vitára bocsátását.
A törvény célja az ember és a környezet megvédése a veszélyes vegyi anyagok és készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, elhárítására és megelőzésére, miközben szem előtt tartja a fenntartható fejlődés elvárásait.
Ennek érdekében a törvény egységesíti az anyagoknak és készítményeknek az emberre és a környezetre való veszélyességének értékelését, az emberre és a környezetre veszélyes anyagok és veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és feliratozását, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentését és az új anyagok törzskönyvezését, a bejelentett veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel kapcsolatos információk cseréjét, és előírja a veszélyes anyag okozta kockázat becslését, kezelését és csökkentését, a kémiai kockázatokkal szembeni egészségvédelem, a munkavédelem, a lakosság- és fogyasztóvédelem, a környezetvédelem egyes kérdéseinek szabályozását, a termék- és a polgári felelősség, a marketing és felhasználás, valamint az export és import kérdéseinek szabályozását, az információ áramlásának, a kémiai biztonság koordinálásának, a technikai fejlődéshez való alkalmazkodás nyomon követésének intézményes hátterét, a kémiai biztonság hatékony ellenőrzésének módját, a törvény végrehajtásának kikényszerítési eszközeit is, és végül - összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányával - a kémiai biztonsághoz való jogot minden magyarországi lakos és Magyarországon tartózkodó személy alanyi jogává kívánja tenni.
A törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki. Bizonyos anyagcsoportokra, amelyek szabályozása eleve összhangban van a jelen törvénnyel, a törvény hatálya nem terjed ki. Ezek az emberi vagy állatgyógyászati célra használt gyógyszertermékek, kozmetikumok, hulladékok, radioaktív anyagok, élelmiszerek, állati eleségek, növényvédőszer-késztermékek, termésnövelő késztermékek, a kábítószerek, pszichotrop anyagok. Nem terjed ki továbbá a törvény hatálya olyan anyagokra vagy készítményekre, melyekkel kapcsolatosan az Európai Unióban bejelentési, engedélyezési vagy egyéb államigazgatási eljárás létezik, és amelyekre vonatkozóan a követelmények tételesen megfelelnek a jelen törvényben megfogalmazott szabályoknak.
Így tehát a veszélyes anyagok túlnyomó többségének szabályozása lényegében a jelen törvényben rögzített egységes elvek szerint történik. Emellett a törvény leszögezi, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében a jogszabály elrendelheti e törvény egyes rendelkezéseinek az előbbiekben felsorolt anyag-, illetve termékcsoportokra történő alkalmazását. Ezzel a törvény eleget tesz az ENSZ-szervezetek által ajánlott globális harmonizáció elvárásainak.
A törvénytervezet célját meghatározó rövid bevezető szakaszt követően kilenc fejezetből épül fel: fogalommeghatározás és a törvény hatálya, az anyagok és készítmények emberre és környezetre való veszélyességének meghatározása, a veszély azonosítása, az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozása, bejelentése, az új anyagok törzskönyvezése, a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények csomagolása, feliratozása, raktározása, szállítása, reklámozása, kockázatbecslés, kockázatcsökkentés, a kockázat kezelése, egészségvédelem, munkavédelem, fogyasztóvédelem, termékfelelősség, környezetvédelem, biztonsági adatlap, a kockázat ismertetése, közlése, információcsere, a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei, a kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, végül zárórendelkezések.
A törvény átfogó, ernyő jellegű szabályozás. A végrehajtásra készülő kormány- és tárcarendeletek révén a szabályozás a kémiai biztonság minden részletére, valamennyi szektorára kiterjed. A beterjesztett törvénytervezet nemcsak teljes mértékben harmonizál az Európai Közösségben kialakított szabályozási rendszerrel, hanem szerkezetében is jó egyezést mutat azzal.
Végezetül kiemelést érdemelnek azok a törvénytervezetben szereplő előírások, amelyek a hatályos jogi szabályozásban foglaltakhoz képest lényegi változásokat jelentenek. A törvény megszünteti a veszélyes anyaggal, illetőleg készítménnyel végzett tevékenységhez kapcsolódó tevékenységi engedélyezést, és helyébe kizárólagosan a tevékenység megkezdése előtti bejelentési kötelezettséget léptet.
A törzskönyvezési kötelezettséget kiterjeszti valamennyi új vegyi anyagra, függetlenül attól, hogy azok a törzskönyvezési vizsgálatok során veszélyesnek vagy nem veszélyesnek bizonyultak. Új vegyi anyagnak tekint a jogszabálytervezet minden, a meglévő kereskedelmi anyagok európai jegyzékében nem szereplő anyagot.
A törvény lehetővé teszi a forgalomban lévő, a törvény hatálybalépéséig be nem jelentett veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentését. Ezt a kötelezettséget az Európai Unió nem írja elő, de nem is tiltja. Az Európai Unió országainak többségében szintén működik a törvény által is megcélzott úgynevezett termékregiszter. Ez szolgál alapjául annak a kiemelt fontosságú, megoldásra váró feladatnak, hogy az országban előforduló mérgezési esetekben a mérgezést ellátó orvos információt kapjon az előtte ismeretlen fantázianevű készítmények összetételéről, illetőleg a veszélyes összetevők legfontosabb mérgező tulajdonságairól vagy a mérgezés kezeléséről. A bejelentéseket követően az ország felrajzolható vegyianyagtérképét elsősorban környezetvédelmi és környezet-egészségügyi szempontból ugyancsak fontosnak tartjuk.
(10.00)
Kötelezővé teszi a törvény a veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységekhez kapcsolódó kockázatbecslést, és összekapcsolja azt a kockázatkezeléssel, -csökkentéssel, illetőleg a kockázatkommunikációval. Ez az a szabályozás, amely mérhetővé és ismertté teszi mindazt, amit a kémiai biztonság legfontosabb pilléreinek tartunk, például mérgezések, környezetkárosodások kockázata, megelőzése.
Előírja a törvény, hogy a sok szektor, tárca között megoszló kémiai biztonság integrált működését tárcaközi bizottság koordinálja. Világossá teszi a törvény a kémiai biztonság felügyeletét, azt, hogy a kémiai biztonság ellen vétőket szigorúan, de kiszámíthatóan szankcionálja. Végül kiemelendő, hogy a kémiai biztonságról szóló törvény ernyő jellegének megfelelően minimálisra csökkenti azoknak a veszélyes anyagoknak vagy veszélyes készítményeknek a körét, amelyek nem tartoznak e jogszabály hatálya alá.
Mindezek után kérem önöket, hogy a törvényt vitassák meg, ahol hibát találnak, tegyék meg javaslataikat, és ezek után fogadják azt el mindannyiunk érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
