DR. SIMON MIKLÓS
DR. SIMON MIKLÓS
DR. SIMON MIKLÓS, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Az utóbbi néhány évtizedet nyugodtan nevezhetjük a kemizáció korszakának is, hiszen fokozatosan mindennapjaink velejárójává vált a különböző kémiai készítmények használata. Ez igaz az élet minden területére.
A forgalomba került és a regisztrált vegyi anyagok számának növekedése exponenciális; jelenleg 10 milliónál is több vegyi anyagot tartanak nyilván. A vegyipar, a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar és a növényvédőszer-ipar ontja a különböző hatású vegyi anyagokat. Az egyre fejlettebb, összetettebb technológiák hatásukat tekintve egyre specifikusabb és hatékonyabb készítmények előállítását teszik lehetővé. A kialakult helyzetet bonyolítja, hogy ezen anyagok emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatása a legtöbb esetben ismeretlen. Az összes ismert vegyi anyag számának közel fél százaléka esetén ismerjük jól azok kockázatait.
Nem szólok részletesen arról, hogy a töméntelen számú vegyi anyag betegséget kiváltó kóroki tényező, illetőleg kémiai katasztrófák kiváltó oka is lehet. A növekvő kemizáció tehát, mérhetetlen haszna mellett bizonyos szinten egyre nagyobb kockázatot jelent az élet és ezzel együtt a társadalom számára. Ezen kockázat minimalizálásának és elhárításának eszköze lehet a vegyi anyagokról, készítményekről, illetve ezek veszélyesség szerinti osztályozásáról, raktározásáról és szállításáról szóló törvény megalkotása.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése megállapítja, hogy a törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvénynek kell rendelkezni többek között a veszélyes anyagokról. A veszélyes anyagokról szóló törvény megalkotását az OECD-hez való csatlakozás idején prioritással kezelt feladatként vállaltuk. Időközben a veszélyes anyagok osztályozása és szabályozása az európai uniós csatlakozásból származó egyik legsürgetőbb feladatként is azonosításra került.
A kormány 1996-ban rendeletben szabályozta a veszélyes anyagok és készítmények osztályozását, csomagolását, jelölését, továbbá az ilyen anyagokkal, készítményekkel végzett tevékenység engedélyezését és nyilvántartásának rendjét. A rendelet, amit 233/1996. számú kormányrendelet néven emlegetnek, és a végrehajtására kiadott 4/1997. számú népjóléti miniszteri rendelet a részletes rendelkezések vonatkozásában is igen nagy fokú jogközelítést valósított meg mind az európai uniós irányelvekhez, mind pedig az OECD-hez való ajánlásokhoz. A hatályos szabályozást azonban néhány területen megújítani, más tekintetben pedig módosítani, kiegészíteni szükséges. Ez indokolja a kémiai biztonságról szóló törvény megalkotását.
Ezen törvény ambíciója szerint kerettörvény, ami áttekinthető rendet teremt a vegyi anyagokkal összefüggő nagyszámú rendelet egységes újraszabályozása terén; azonban nem vállalható fel az, hogy minden vegyi anyaggal, termékkel kapcsolatos szabályozás ebben a törvényben megjelenjen. A gyógyszerek, növényvédő szerek, műtrágyák, állatgyógyászati készítmények, élelmiszerek szermaradék-tartalma, a veszélyes áruk közúti, légi vagy vízi úton történő szállítása önálló, nagy hagyományokkal rendelkező szakterületi szabályozások tárgya marad. A törvénytervezet kerettörvény jellege azonban megvalósul, többek között az alábbiakban:
A törvény nemcsak a veszélyes anyagokkal foglalkozik, hanem azokkal, a már kereskedelemben lévő anyagokkal is, amelyek a piacra lépésükkor érvényes jogszabályok értelmében még nem minősülnek veszélyesnek. Ezek körében meghatározott prioritási rend szerint utólagos kockázatértékelést kell végrehajtani. A törvény néhány előírása elsősorban az osztályozásra, csomagolásra és jelölésre, továbbá a biztonsági adatlapra vonatkozik, a tárgyi hatály alá tartozó ipari, vegyi anyagok körén túl más anyagok, készítmények körére is kiterjesztő a jogszabály ilyen értelmű rendelkezése.
A törvény felhatalmazása által egy sor rendelet kiadására kerül, illetve került sor. Ezek közül környezetvédelmi szempontból legjelentősebb a mosószerekről szóló, a vegyi anyagok kockázata értékeléséről, kezeléséről szóló, a PIC-eljárásról szóló, az egyes veszélyes anyagok forgalmi korlátozásáról, betiltásáról, az azbeszt-környezetszennyezés megelőzéséről szóló rendelet.
(10.50)
Értesüléseim szerint ezen rendelettervezetek, az utolsó két témakör kivételével, már elkészültek, illetve a többi témakört illetően fél éven belül elkészülnek. A kémiai biztonsági törvény az új vegyi anyagokra vonatkozó, már hatályos eljárást annyiban módosítja, hogy az új anyagok és a meglévő anyagok definícióját az európai uniós irányelvvel azonos módon adja meg.
Megszűnik továbbá a tevékenységek engedélyezése, helyette bejelentési kötelezettség lép be, ami egyértelműen könnyítést jelenthet a készítmények gyártói számára, ami a készítmények piacra történő bevezetésének felgyorsítását eredményezheti. Ugyanakkor ez a lépés a felelősség bizonyos fokú áthárítását is jelenti a készítmények gyártói irányába, hiszen ezután a készítményekért a gyártó viseli a felelősséget.
A kémiai biztonság igényeinek biztosítása az ellenőrzésen és szankcionáláson keresztül valósul meg. A hatósági tevékenységben a közegészségügy szempontjából az ÁNTSZ, a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, a munkabiztonság körében a munkabiztonsági felügyeletek, a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelem megfelelő szervei, illetve a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek az illetékesek.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, a kémiai biztonságról szóló törvénytervezet, a környezet- és egészségvédelmi szempontokat figyelembe véve egy újabb jelentős lépést jelent az európai uniós szabályozásnak megfelelő jogrend kialakításának, az úgynevezett jogharmonizációnak a folyamatában. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója a megvitatás után elfogadásra ajánlja a kémiai biztonságról szóló törvényt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
