VINCZE LÁSZLÓ
VINCZE LÁSZLÓ
VINCZE LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A kormány az országgyűlési határozatban foglaltaknak eleget téve elkészítette a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel kapcsolatosan megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentését.
Három pillérre támaszkodik ez a jelentés. Az első pillér az ISM és a közigazgatási szervek által szolgáltatott adatok, adatbázisok, tanulmányok, dokumentumok köre. Adatokat szolgáltattak: az összes minisztérium, az állampolgári jogok biztosa, az Országos Bűnmegelőzési Tanács, az ORTT, az önkormányzati szövetségek, az érdek-képviseleti szervek egyaránt.
A második pillért az országos ifjúsági civil szervezetek jelentik, amelyek véleményt mondtak, gondolataikat közölték a jelentéshez. Az "Ifjúság 2000" program keretében a 15-29 éves fiatalok körében több mint 8 ezret kérdeztek meg.
(15.50)
A jelentésről általánosságban: tíz fejezetre oszlik, minden egyes fejezet két részre oszlik. Az első részben felvázolásra kerül egy általános helyzetkép az adott témáról, míg a második részben a kormányzati intézkedésekről lehet olvasni. Általánosságban elmondható a demográfiai alapadatokkal kapcsolatosan, hogy a 2000. évben az élveszületések számát tekintve a csökkenés megtorpant, sőt remény lehet arra vonatkozóan, hogy az élveszületések száma emelkedő tendenciát mutathat a jövőt illetően. A családtámogatás, illetve a családtámogatásokat igénybe vevők száma és az erre biztosított források fontos részei a jelentésnek.
A kábítószer-probléma a fiatalokat érintő egyik legjelentősebb kérdéskör, amelynek elemzése és az abból levont következtetések, intézkedések meghozatala komoly mélységű. Az oktatás területén, a közoktatásban megfigyelhetőek a pozitív tendenciák, nő ugyanis a magasabb szintű oktatási intézményekben továbbtanulók és végzettek aránya. A kormányzat elképzelése szerint 2010-re a korosztály fele vélhetően felsőoktatási hallgatónak mondhatja magát, és diplomával rendelkezhet.
A jelentésnek fontos és érdekes része a fiatalok értékválasztásával kapcsolatos elemzések összefoglalása is, itt kiemelkedő, hogy értékrendjükben a család jelenik meg fő értékként, amiből feltétlenül következik az a cselekvési sor, amely a kormányra nézve kötelező érvényű. A felmérés szerint a fiatalok problémái közül a megkérdezettek a legnagyobbnak ítélik meg - 47 százalékban - a munkanélküliséget, 34 százalékban a pénztelenséget, 32 százalékban a lakásproblémákat. Az ifjúság az információs társadalomban címet viselő, ez évi program összesen azt jelenti, hogy ez a téma állt központban, fókuszban; ebbe beletartozik az oktatási rendszerben a számítógépekkel való ellátottság, valamint megítélésem szerint a teleházprogram is. Az ifjúságkutatási programokat, azok eredményeit, adatait el lehet érni internetes honlapon, így a fiatalok széles köre ehhez hozzá tud férni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, ez a kiváló és nagy terjedelmű jelentés megér annyit, hogy egy kicsit a részletekbe is beletekinthessünk. Az I. fejezet a családi életciklusról, a párkapcsolatokról, a generációkról szól. Itt egy szomorú tény kerül megállapításra, mely szerint '90 óta 332 ezer fővel csökkent Magyarország lakosságának száma. A lakosság korösszetételére a 14 éven aluliak arányának fokozatos csökkenése, valamint az idősek egyre növekvő aránya jellemző. 2000-ben a 0-14 éves korúak 17,1 százalékát, a 60 évesek és azon felüliek pedig 19,7 százalékát tették ki a lakosságnak.
2000-ben a házasságkötések száma növekedést mutat az előző évihez viszonyítva. A fiatal nemzedék életében az önálló életkezdés, a családalapítás, a gyermekek fogadása és azok felnevelése életük legnehezebb szakasza. Az elmúlt évtizedek alatt a család intézménye válságát élte. A statisztikai adatok erre vonatkozóan arra utalnak, hogy beláthatatlan következményei lehetnek ennek a folyamatnak, végső soron a gazdasági növekedés fejlődését is gátolhatják.
A kormány a kedvezőtlen folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében intézkedések hosszú sorát hozta és hozza. A családok támogatásáról szóló '98. évi LXXXIV. törvény elfogadásával a korábbitól eltérő elven nyugvó támogatási rendszer került bevezetésre: alanyi jogúvá vált a jogosultság a gyermekvállalást illetően; jár a családi pótlék, a tanköteles kortól az iskoláztatási támogatás, a gyermeknevelési támogatás, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, mely az előző kormány idején például megszűnt. A fiatalok, a fiatal szülők gyermeknevelés miatti jövedelemkiesését valamilyen módon ellensúlyozni kell, ilyen például a keresetarányos gyerekgondozási díj bevezetése.
1999-től bevezetésre került a családi adókedvezmény. Ezt a gyermekes családok több mint 70 százaléka tudja igénybe venni, akik pedig nem, azok kiegészítő családi támogatásban részesülhetnek. A gyermekjóléti alapellátások, a gyermekétkeztetés, a gyermekvédelmi szakellátás, a gyermekvédelmi gondoskodás és a gyámügyi igazgatás mind a családok érdekében történő fontos intézkedések.
A II. fejezet az egészséges életmóddal foglalkozik. Az ifjúság egészségügyi felméréseiből az következik, hogy az egészségügyi állapotuk sok tekintetben romló helyzetet mutat. Ennek következtében fontos intézkedések: az egészségügyi programok bevezetése, a szűrővizsgálatok, a szenvedélybetegek ellátása, a drogfogyasztás és más szenvedélybetegségek leküzdése; esélyteremtés a drogok visszautasítására, például DADA-program, hatékony egészségmegőrzést megszilárdító sportprogramok, szabadidő- és versenyprogramok fejlesztése - ezekre sokat áldoz a kormány. Néhányat kiemelnék: például a nemzeti atlétikai program, vagy a kiemelt események támogatása, vagy a kosárlabda-fejlesztési program, vagy a szabadidősport-tevékenységek támogatása, ugyanúgy a Bozsik József nemzeti labdarúgásutánpótlás-nevelési program.
A III. fejezet a "Képzés: tudástőke, ifjúsági életút" címet kapta. Fontos kiemelni az esélyteremtést, amely a munkaerőpiacon való előremenetelt és elhelyezkedést segíti; a tanulás és a munka közötti átmenetet rögzíti. Az iskolázottság az a szellemi tőke, amely a munkaerőpiacon jobb elhelyezkedést, ennélfogva jobb élethelyzet megteremtését eredményezi a fiataloknak. A sok intézkedésből egy dolgot emelnék ki: mivel a vidéki fiatalok továbbtanulásának alapvetően fontos színtere a kollégium, utalnék arra, hogy elindult a kollégiumépítési és -fejlesztési program, melynek következtében a kitűzött alapvető célnak, hogy 2010-re a korosztály fele felsőoktatási intézménybe járjon, illetve ott diplomázzon, eleget lehet tenni. A Nemzeti Kollégium Közalapítvány 2001 januárjában megkezdte a működését, ahol eszközbeszerzésekre is lehet pályázni. Jelentős intézkedés volt a tandíj eltörlése, valamint a diákhitel intézményének bevezetése.
A IV. fejezet a megélhetési viszonyokat taglalja; itt kiderül, hogy a 15-29 éves korosztály fele gazdaságilag aktív, 45 százalékuk állásban van, kisebbik része, 4 százaléka alkalmi munkából él, vagy jövedelempótlós. A fiatalok kétötöde ingázik a munkahelyére. A fiatalok több mint fele 20-40 ezer forint nettó bért visz haza havonta. Mindezekből következik, hogy a foglalkoztatásra és az otthonteremtésre kiemelten kell figyelni a fiatal generáció esetében. Az utóbbi időben a "segély helyett munkát" alapelv jegyében olyan új eszközök kerültek bevezetésre, amelyek kifejezetten pályakezdők foglalkoztatására ösztönzik a munkavállalókat; a minimálbér bevezetése is a fiatalok jövedelmezőségét növelő intézkedés volt.
A fiatalok lakáshelyzete az elmúlt tíz évben jelentősen romlott. 2000-ben a kormány intézkedéseket tett a lakásépítéshez nyújtott hitelek támogatása terén; új eleme az intézkedéseknek, hogy használt lakás vásárlásához, annak korszerűsítéséhez is igénybe lehet venni. Fontos kamattámogatási lehetőségek társulnak a fenti intézkedésekhez.
Az V. fejezet az ifjúsági kultúráról, értékekről szól; a VI. fejezet az ifjúsági problémákról, az ifjúság veszélyeztetettségéről, a különböző negatív hatások kivédéséről. Egy picit gyorsítom a mondókámat, mert az idő szorít. A VII. fejezet: az Ifjúsági és Sportminisztérium gyermek- és ifjúsági szervezetek adatait tartalmazó gyermek- és ifjúsági szervezeti katasztert hozott létre - nagyon lényeges -, 971 szervezet regisztráltatta magát.
A VIII. fejezet a kormány ifjúságpolitikájával foglalkozik. Az "Ifjúság 2000" kutatási program széles kormányzati összefogást hozott létre. Ez követte az európai országok példáját annak érdekében, hogy egy átfogó, a kormányzat által támogatott rendszer, az ifjúságkutatás kialakulhasson. Támogatja az ifjúsági turizmust, a fogyatékosok, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szabadidős programjait. A IX. fejezet, "Fókuszban: ifjúság az információs társadalomban"; itt megemlíthetem a Sulinet-, a Comenius-programok értékteremtő dolgait (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a pedagógusok számítógéphez hozzáférhetőségét.
A X. fejezetben felsorolja mindazon szervezeteket, amelyeknek a véleménye tulajdonképpen mérvadó ezekhez a dolgokhoz, itt az egyházakról, a civil szervezetekről...
