DR. BARTHA LÁSZLÓ
DR. BARTHA LÁSZLÓ
DR. BARTHA LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. A végére megértettem, hogy a második penzum miről szólt: az egészségügyi célvagyonról, és akkor ezzel kezdeném. Azt gondolom, a törvényben teljesen tisztán látható az, hogy az egészségügyi célvagyont akkor kell bejegyezni egy ingatlanra, ahol egészségügyi szolgáltatásokat folytatnak, ha azt az önkormányzat eladta. Abban az esetben, ha nem adta el, az egy más típusú vagyonelemként szerepel, az önkormányzat vagyonaként, amely csak egészségügyi szolgáltatásra használható. De ha úgy hozta az önkormányzati akarat, hogy ezt az ingatlant eladta - amihez egyébként önkormányzati döntéssel megvan a jogosítványa -, akkor éppen az egészségügyi ellátás védelme érdekében kerül rá a célvagyon-kategória; amely csak abban az egy esetben oldható, ha a már egészségügyi célvagyonnal rendelkező magánvállalkozó vagy bárki, akit ez a kör magában foglal, ugyanazon az ellátási területen, ugyanolyan hatással, lényeges érdeksérelem nélkül egy másik célvagyont hoz létre, amit nyilvánvalóan az ÁNTSZ engedélyez. Azért az önkormányzat van kijelölve alapvetően döntő szervként, amely eldöntheti azt, hogy a célvagyon lekerülhet-e vagy nem a már egyszer elidegenített vagyonról, hiszen az egészségügyi ellátás önkormányzati felelősség. Ennyit a célvagyon kérdéséről. Tehát ha valami, akkor ez a passzus egyértelműen garantálja annak a biztonságát, hogy az egészségügyi ellátás megmaradjon.
A 25. pontban pedig a közalapítvány kérdése: sokszor elmondtuk, itt megismétlem - hallottam itt ebben a Házban, hogy az igazságot sokszor el kell mondani, a másik oldalt is sokszor ismétlik -, a közalapítvány egy olyan forma, amely önmagában jó lenne az ellátásra, de a közalapítványokról szóló törvény értelmében a közalapítványnak átadott vagyon tőle el nem vehető. Az 1994 és 1998 közötti időszakban a sport- és ifjúsági közalapítványoknál láttuk azt, hogyan lehetett az Úttörőszövetség vagyonát ilyen céllal eltüntetni, függetlenül az eredeti céltól.
Köszönöm szépen.
