DR. BÁNK ATTILA
DR. BÁNK ATTILA
DR. BÁNK ATTILA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Ezek miatt természetes, hogy szabályozni kell a szervezett bűnözéssel kapcsolatos fellépés eszközeit, ez azonban semmikor sem mehet a legfontosabb jogállami garanciák rovására.
A különösen védett tanú jogintézményével egyetértek. De a törvényben és a Btk.-ban is talán szabályozni lehetne, vagy célszerűbb volna szabályozni azt, hogy a tárgyalást vezető bíró és esetleg a bíróság más hivatásos bírói tisztségében lévő tagjai megismerhessék a különösen védett tanú kilétét, a védelemnek pedig biztosítani kellene azt a jogot, meggyőződésem szerint, hogy megismerhesse azt a tényt, hogy a különösen védett tanúval a hatóság kötött-e vádalkut.
A javaslatok sorában szerintem valószínűleg tévedésből került bele a 80. § és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések. Ezek meggyőződésem szerint nagymértékben korlátozzák az ügyvédek munkáját, nagyon szélsőséges esetben a védekezéshez való jogot is esetleg korlátozhatják.
Miről van itt szó? Arról van szó, hogy meggyőződésem szerint a hatóság nem korlátozhatja egy feltételezés alapján a terhelt és a védő kapcsolatát oly módon, hogy ellenőrzés mellett beszélhet vele, illetőleg a kapcsolattartás különböző módjait megszigorítja, mind megnehezíti.
Tudjuk azt - én ezzel tökéletesen tisztában vagyok -, hogy a hatóság több alkalommal feltételezi, feltételezheti egyáltalán, hogy az ügyvéd - akár tisztségével visszaélve - bűncselekményt követ el. Álláspontom szerint azonban azért nem szükséges külön e törvényben és ebben a formában ezt szabályozni, mert ha valóban ez a feltételezés megállja a helyét, úgy az egy külön bűncselekménynek minősül, és most jelenleg a megfelelő szabályok szerint el lehet járni vele szemben. Ha viszont ebben a 80. §-ban módosítás nélkül benne marad, azt gondolom, hogy egy-egy magáról megfeledkezett védő miatt a többi gyanúsított jogait is indokolatlanul korlátozzuk.
Fontos új szabályokat vezet be a javaslat, amelyek az előzőekkel ellentétben a jogállamiság tiszteletben tartása mellett is segítik a bűnfelderítési munkát. Ilyen elsősorban a tanúvédelem létrehozása és megerősítése. Én magam külön üdvözlöm a technikai eszközök bevezetését és alkalmazását a bírósági tárgyalásokon, mint ahogy erről államtitkár úr beszélt.
Kiemelve még egy gondolatot, egyetértek a pótmagánvád intézményének bevezetésével is, amely egyébként szintén nem idegen a kontinentális hagyományoktól, mint ahogy itt az előbb tévesen hallottuk.
A törvényjavaslat összességében a lehetőségek, a hagyományok és a megújulási igény között igyekszik harmóniát teremteni, ezért az előbb említett két paragrafus kivételével elfogadásra ajánlom.
Végezetül: valamennyi joggal foglalkozó - és ma már csak, úgy látom, ilyen képviselőtársak ülnek a teremben - tudja, hogy a legjobb jogszolgáltatás az igazságos, de főleg gyors jogszolgáltatás. Húszéves büntetőjogi praxis és második ciklusban való képviselőségem mellett régóta várok egy olyan törvényhelyre, amely szerint a lefolytatott ügyészségi, nyomozati eljárások során, a benyújtott vádiratot követően a bírónak kötelessége legyen az ügyet kitűzni három napon belül a védő és az ügyész közös kérelmére, és ha arra az egy kérdésre igennel felel a vádlott, hogy a benyújtott vádiratban lévővel egyetért, és bűnösnek érzi magát, nyolc napon belül meg kelljen hozni az ítéletet, minden további eljárási cselekmény lefolytatása nélkül.
Nem tudom, hogy találkozom-e vele még a képviselőségem során, vélhetően a praxis során előbb-utóbb elérjük, hiszen ezzel nem csorbulnak a garanciális jogok, de jelentősen felgyorsul a gyors és szakszerű igazságszolgáltatás.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
