DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szabados Tamás képviselő úr, az előbb elmondtam képviselőtársakat, akikkel jó beszélgetéseket folytathatok időként, amit önnek is megköszönök. Tanár úr, képviselő úr, nagyon kérem, ne mondja azt, hogy mi nem tiszteltjük és nem becsüljük Nagy Imrét; többes számban és ide nézve azt mondja, önök. Kérem szépen, tévedni tetszik. Tévedni teszik képviselő úr, amikor azt mondja, hogy mi nem tiszteljük és nem szeretjük Nagy Imrét. Tévedni tetszik, képviselő úr és tanár úr! Elmondanám ezerszer, de nem illik.
Nem vagyunk mi illetékes bírái képviselőtársainknak. Én nem vagyok! Önöket ideküldte a magyar nép, ideküldött bennünket, van egy választási rendszer, így kerültünk ide. Nem bíráskodni jöttünk ide egymás felett, és ezt nem csináljuk. Aki azt csinálja, az téves, és akkor mellékvágányra mennek a dolgok.
Tisztelt Képviselő Urak! Képviselő Hölgyek! Amikor ilyen fontos dologról van szó, amit mi fontosnak tartunk, ebből kifolyólag fontos, akkor a jóhiszeműség... - én valóban jóhiszeműséggel; tessék rajtakapni engem, amikor nem azt tettem vagy nem azt mondom! Nem hivalkodásképpen mondom, de azért mondom, mert lehet így is. Én szerényen és csendesen, majdnem lehalkított módon kértem a Házat, a kormányt és a miniszterelnök urat, kérem szépen, ne tegyük ezt most. Mi, ez az Országház, ez a kormány most itt ne! Nem azért, mert Nagy Imre, nem azért, mert sok mindenért, hanem mimiattunk. De mi majd alkalmasak leszünk erre, és alkalmasabbnak fog látni a nép és a világ bennünket erre. Nekem csak ez a kérésem, és nem mondok senkiről semmi rosszat, s nem bírálok senkit sem.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
